Ennyien élünk Szerbiában a tavaly októberben lefolytatott népszámlálás első adatai szerint. A Köztársasági Statisztikai Hivatal jelentése alapján 495 975 fővel csökkent az ország lakossága 2011-hez képest. Vajdaságban 182 453-mal élünk kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt, azaz 1 778 961 főt számoltak össze. A statisztika 6,9 százalékos népességcsökkenést mutat ki.
Szerbia régiói közül csupán a főváros körzete bizonyult vonzónak az elmúlt valamivel több mint tíz évben, az ott élők nemhogy nem fogyatkoztak meg, hanem 26 123-mal többen vannak. Ez Belgrád körzetének 2011. évi 1 659 440 lakosához képest elenyésző növekedés, mégis annak kell tekinteni a mintegy 1,6 százalékot.
Belgrád városában, Újvidéken és Novi Pazarban írtak össze több lakost, mint legutóbb. A tartományi székvárosban 341 625-ről 367 121-re nőtt a lakosság száma, azaz 25 496 fővel lakják többen.
Bácskai adatok
Szabadkának jelenleg valamivel több mint 124 000 lakosa van — 2011-ben ennél 16 875 fővel többen éltek ebben a gyönyörű, szecessziós, multikulturális városban, az ország északi csücskében. Az Észak-bácskai Körzet másik két községében a helyzet a következő: Topolya község lakosainak száma 27 348 (2011-ben 33 321), Kishegyes községé pedig 10 277 (12 031).
Zomborban 73 062 személyt összesítettek — egyötödével kevesebbet, mint a múlt évtized elején. Aggasztóak a nyugat-bácskai régió összesített adatai: a négy önkormányzatnak (Zombor, Apatin, Kúla, Hódság) összesen 158 748 lakosa van. Apatinban a legrosszabb a helyzet, ahol öt és fél ezres hiány mutatható ki, azaz 19 százalékos a népességfogyás. Kúla lakossága 7150 fővel, azaz 16,5 százalékkal csökkent, 43 100 ember helyett már alig 36 000-en élnek itt. Arányaiban ugyanez a helyzet Hódságon, ott 5000-rel vannak kevesebben. Nyugat-Bácskában rengeteg az üres ház: 8800 épületben nem laknak.
Dél-Bácska lakosságának száma a tizenegy év során az alábbi csökkenést mutatja (az újvidékiek már említett növekedése mellett): Bács 11 811 (14 405), Palánka község 48 587 (55 528), Belcsény 13 852 (15 726), Karlóca 7985 (8750), Óbecse 31 082 (37 351), Petrőc 12 074 (13 418), Szenttamás 14 533 (16 317), Temerin 26 121 (28 287), Titel 14 288 (15 738), Verbász 36 923 (42 092), Zsablya 23 910 (26 134).
Mi a helyzet Bánátban és Szerémségben?
Nagybecskerek is jelentős számú lakost veszített az elmúlt tizenegy évben. Közép-Bánát lakossága 30 000 fővel kevesebb, a régió központjának számító városban pedig 18 998 fővel csökkent a lélekszám: 123 362-ről 104 364-re. A statisztika nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy jelenleg a 2011-beli lakosság 84,6 százaléka él Nagybecskereken. A teljes közép-bánáti régiót 161 263-an lakják: Begaszentgyörgy lakossága 13 822 fő, Magyarcsernyéé 8274, Törökbecséé 20 100, Szécsányé 10 771. Észak-Bánát lakossága 147 770-ről 121 472-re apadt. Ada községé 16 785-ről 14 236-ra csökkent, Nagykikindáé 59 329-ről 50 082-re (majdnem 10 000-rel), Törökkanizsáé 11 232-ről 8838-ra, Magyarkanizsa községé 24 995-ről 20 905-re, Zentáé 22 961-ről 18 305-re, Csókáé pedig 11 388-ról 9106-ra.
Dél-Bánát lakossága 266 210 fő. Az adatok a következőképpen alakulnak: Pancsova 115 779 (2011-ben 123 414), Alibunár 17 625 (20 151), Antalfalva 22 510 (25 274), Fehértemplom 15 748 (17 367), Kevevára 29 036 (33 722), Ópáva 9489 (10 440), Versec 46 880 (52 026), Zichyfalva 9143 (11 336).
Szerémségben 288 709 fő él. A körzetet alkotó hét községben (Inđija, Ópázova, Pecsince, Ruma, Sid, Szávaszentdemeter és Ürög) 2011-ben 312 278 lakost számláltak.
Adatok adminisztratív forrásokból (is)
Szerbiában októberben tartottak népszámlálást. Az október 1-jétől október 31-éig tartó időszakban viszont nem tudták mindenütt befejezni a lakosság összeírását, így helyenként november 7-éig hosszabbították meg a határidőt. Ezután november 17-éig telefonos adatfelvételt tettek lehetővé azok számára, akiket (bő) egy hónap alatt nem sikerült összeírniuk a kérdezőbiztosoknak.
A népesség számát azonban nem csak az összeírás alapján állapították meg: adminisztratív forrásokból egészítették ki az adatokat, így például a lakosság központi nyilvántartásából, a kötelező nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból, a foglalkoztatási szolgálat regiszteréből, az oktatási adatbázisból, a szociális juttatást igénybe vevők, valamint az egészségbiztosítást fizetők nyilvántartásából származó információkat is felhasználták. Országos szinten 6 472 570 lakos adatait gyűjtötték össze a kérdezőbiztosok, ehhez további 218 317 személy adódott hozzá a fentebb felsorolt forrásokból. A mostani népszámlálás nem terjedt ki Koszovóra.
Az első adatok csupán a lakosság, a háztartások és a lakások számát közlik körzetekre, illetve községekre lebontva. Részletes adatokat 2023 áprilisa és 2024 júniusa között tesz majd közzé a Köztársasági Statisztikai Hivatal.
A kérdőíves felmérés során a kérdezőbiztosok a nemzeti, illetve a vallási hovatartozásra is rákérdeztek, így a kisebbségi közösségek létszámának alakulásáról is képet kapunk a tavaszra, akárcsak arról, hogy a szerbiaiak közül hányan és mióta dolgoznak vagy tanulnak külföldön.
Szerbiában ezelőtt 2011-ben tartottak népszámlálást. Akkor majdnem 7,2 millióan éltek az országban (Koszovó területét is beleértve), egy évtized alatt 4,15 százalékos népességcsökkenés következett be. Vajdaságban ez az arány lényegesen nagyobb volt, elérte a majdnem 5 százalékot. A tartomány területéről az akkori népszámlálás idején mintegy 50 000-en tartózkodtak külföldön munkavállalás céljából.
2011-ben a kérdezőbiztosok 251 136 magyart írtak össze a tartományban.