A 2009. év végén tartották meg Zentán a IX. hazai és I. nemzetközi pálinkafesztivált, amelyre egy muzslyai barackpálinka is eljutott, mégpedig Váci Imréé. Az igazsághoz tartozik, hogy ő nem tudott jelen lenni ezen a fesztiválon, így a kiérdemelt első díjat sem tudta átvenni Zentán. Erre, mármint az utólagos ''díjátadásra” nemrégiben került sor, amikor Csúzdi István Muzslyára látogatott, a Hálóbogozók lelki napjára. Egyébként Csúzdi úr volt a ''ludas” abban is, hogy a muzslyai pálinka eljutott erre a versenyre. A novemberben Muzslyán megrendezett Pásztornapon nézelődve ugyanis találkoztak az akkori pálinkaversenyen két aranyérmet is kiérdemelt pálinkafőzővel, majd miután megkóstolták a jófajta barackpálinkát, felajánlották, vinnének belőle a decemberben esedékes versenyre. Így történt, hogy a fesztivál napján csöngött Váciéknál a telefon, és értesítették: első díjjal jutalmazták a barackpálinkáját. Csúzdi István, nemzetközi pálinkabíró elmondása szerint csak egy ''árnyalattal” maradt le a muzslyai pálinka a nagy aranyat, serleget kiérdemelt pálinkától.
Váci Imre, aki nagyon büszke erre az elismerésre, 37 éve főzi a papramorgót, főleg szőlőből és barackból. A pálinkafőzés nem nagy titok, csak nagyon oda kell figyelni a cefrére, mert csak egészséges gyümölcsből lehet jó pálinkát főzni. Viccelődve mondta, hogy a cefrére úgy kell vigyázni, mint a szépasszonyra... Csakhogy, míg a szépasszony megbocsát, addig a cefre nem... A pálinkafőzőknek érdemes megszívlelni a jó tanácsot.
Amikor arról érdeklődtem, hogy van-e a családban, aki továbbviszi a pálinkafőzés fortélyát, elmondta, a veje telepített barackfákat a kertjébe, talán ő is foglalkozik majd vele, de akiben igazán bízik, az a 17 esztendős unokája, mert minden alkalommal ott szorgoskodik a cefrék körül, sőt véleményt is mond róluk. Egyszerűen látszik, hogy érdekli a pálinkafőzés, és a nagyapa a hasznos tanácsok osztogatásában nem szűkmarkúskodik.