Váratlan bejelentést tett a B-terv zenekar. Nyolc év sikeres zenélés után feloszlott a banda. A népszerű zenekar tagjait elsodorta egymástól az élet. Többen közülük más zenekarokban és más stílusban folytatják tovább a zenélést. Van, aki furulyás funkyzenekar tagja lesz, van, aki a Skagetherrel folytatja, de olyan is akad, aki rockos funkyformátumot fog képviselni. A B-tervet egyetlen zenekar sem pótolhatja. Olyan zenét alkottak, és olyan formátumot hoztak létre, amilyet előttük még senki sem. A mese azonban véget ért. Zvekán Péter, az együttes gitárosa és egyben menedzsere szerint nem is kezdődik újra.
- Mennyire váratlan vagy épp várt lépés volt ez részetekről?
- Egy ilyen döntést nagyon nehezen hoz meg az ember, hiszen próbálja egyben tartani a dolgokat, amíg csak lehet. Ezt a döntést valójában az élet hozta így. Mint minden zenekarban, a miénkben is voltak nehéz pillanatok, töréspontok, de eddig sikerült áthidalnunk őket. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy a végén már mindenki máshol élt. Boldizsár Imre Taszáron, Boldizsár Zoli Szegeden, Poósz Béla Bácskossuthfalván, Papp Máté eleve kárászi, jómagam pedig Szabadkán élek. Ez már túl nagy távolság volt a számunkra, és emiatt nagyon ritkán tudtunk próbálni. Vártam, hogy mit hoz a 2011. év, de most is le kellett mondanom két nagy koncertet, mivel az együttes egyik tagjának váratlanul Nyugat-Európába kell utaznia. Nálam itt szakadt el a film. Nem haragszom rá, de így nem tudom összehozni a dolgokat. Ekkor hívtam fel a többieket, hogy részemről vége. Mint kiderült, ők is érezték a vég közeledtét: a legtöbbjük könnyen fogadta a hírt.
Így lett vége a B-tervnek.
- Mennyire viselt meg téged vagy a zenekar tagjait ez a változás?
- Nagyon sajnálom a történteket, mert fantasztikus évek vannak mögöttünk. 18 évesen kerültem be a zenekarba, így úgy érzem, mintha mindig is velük zenéltem volna. Ezek különben is meghatározó évek egy ember életében. Sokat kaptam a zenekartól.
- Gondolom, hiányozni fog az effajta zenélés...
- Úgy döntöttem, hogy nem fogok többet world musickel foglalkozni, de ezt előre nem tudhatom. Egészen más vizekre eveztem mostanában. A B-terves évek alatt kialakult a saját elképzelésem, úgyhogy mostanság ennek a megvalósításán dolgozom. A zenélést azonban nem vagyok hajlandó abbahagyni.
- A világzenébe soroljátok magatokat. Némileg kevés az efféle zenét játszó zenekar felénk. Nagy fába kell, hogy vágja a fejszéjét az, aki a helyetekbe akar lépni. Mit gondolsz erről?
- Itt az is nagy fába vágja a fejszéjét, aki saját dalokkal akar érvényesülni, hiszen olyan sincs nagyon. Főleg nem a világzenében. A környéken egyértelműen csak egy etalon van, aki nem más, mint a mester, azaz Lajkó Félix és az időnként fellépő Libalegelő. No és van még egy komoly csapat, a Cadabra, de ők csak alkalomadtán adnak egy-egy koncertet. Rajtuk kívül senki másról nem hallottam. Általában haknizni szeretnek az emberek, nem pedig a saját történetüket nyomni, ami egyértelműen az ország helyzetéből adódik. Ilyen lesújtó körülmények között, egész nap dolgozva nehéz valami eredetit alkotni. Inkább elmennek ismert dalokat játszani aprópénzért. Sajnos...
- Eljutottatok számos nagy rendezvényre az elmúlt nyolc év során, ismertek lettetek. Hogyan fogadta a közönség a döntéseteket?
- Mi rengeteg helyen megfordultunk már, de az utóbbi pár évben inkább külföldön zenéltünk. Állandó vendégek voltunk a Sziget Fesztiválon, de zenéltünk az A38-as hajón, a Művészetek Völgyében, az Art Mozaik Fesztiválon, a Corvintetőn, idehaza az Etnofesten, a Zentai Ifjúsági Játékokon, az EMI-táborokban és még nagyon sokáig sorolhatnám. Szinte az egész Kárpát-medencét körbemuzsikáltuk. Még csak pár napja jelentettem be, hogy feloszlottunk. Az eddigi visszajelzések azt mutatják, hogy sajnálják az emberek, de tényleg nem tudjuk tovább csinálni. Legalábbis magas színvonalon nem. Úgy gondolom, hogy tudni kell abbahagyni. Nálunk most jött el ez a pillanat.
- Felreppentek olyan hírek is, hogy a feloszlásban az is közrejátszott, hogy az együttes némely tagjai ''csak” hobbiként akart zenélni. Gondolom, ez elég nagy problémát okozhatott. Nem lehetett kiküszöbölni?
- Ez csak a csúcsa a jéghegynek. Ezt a nehézséget elég gyorsan leküzdöttük. Igazán csak most fog kiderülni, hogy ki mennyire veszi komolyan a zenélést. Ha valaki továbbra is koncertezni fog egy másik felállásban, és azt sikeresen végzi, akkor az meg is érdemli, hogy továbbra is részt vegyen a zeneiparban.
- Van olyan közületek, aki ha nem is végképp, de egy időre felhagy a zenéléssel?
- Szerintem mindenki folytatni fogja a zenével való foglalkozást, csak gondolom, mindenki más-más szinten. Boldizsár Zoli egy furulyás funkyzenekaron gondolkozik, Poósz Béla pedig a Skagetherrel folytatja. A többiek ambícióiról nincs tudomásom, mivel nagyon ritkán találkozunk.
- Mit vársz a jövőtől?
- December óta dolgozom az új zenekarommal, amely a világzenétől lényegesen eltérő zenét művel: a rockos funky vonalat követjük, természetesen saját fűszerezéssel. A bezdáni származású Beke Robi a fő zene- és szövegíró, Sánta Zoliban megtaláltuk a számunkra tökéletes dobost, Garai Robi személyében pedig a kiváló basszusgitárost. Beke mellett most lehet majd először hallani engem is énekelni, hiszen a B-terv 90 százalékban instrumentális zenét játszott. Jettison Seat néven futunk, és ha minden igaz, akkor július végén lesz az első koncertünk a magyar-szerb-horvát határ találkozásánál, de terveink szerint augusztusban Szabadkán is tartunk egy bemutatkozó bulit. Lassan készül az első lemez, és a videoklip előmunkálatai is megkezdődtek.