25 éves a zentai kertészmérnöki képzés
Fehér Márta
2021.04.26.
LXXVI. évf. 16. szám
25 éves a zentai kertészmérnöki képzés

— A környékben, Magyarkanizsán, illetve Topolyán működtek/működnek mezőgazdasági középiskolák vagy gazdaképzők, Zentán viszont nem volt egyetlen olyan képzési program sem, amely a zentai és a környékbeli gazdálkodóknak olyan szaktudást adott volna, amely a gyakorlatban hasznosítható, és az emberek itthon maradását szavatolja. A képzés megindítását az önkormányzat kezdeményezte, több egyetemmel is egyeztetett, végül a kertészettudományi karral egyeztek meg, hiszen ez az az ágazat, amely a leginkább tudja hasznosítani és hasznossá tenni az ember tudását, kézi munkaerejét — elevenítette fel dr. Lengyel László, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (egykori Szent István Egyetem) Zentai Konzultációs Központjának tagozatvezetője a kezdeteket. A kertészeti kultúrák közül nagyon sok olyan van, amely nem annyira a befektetésre, az eszközigényre, hanem inkább a tudásra és az emberi munkára épül — magyarázza, hozzátéve, hogy a földterület nagyságához képest lényegesen profitábilisabbak tudnak lenni, mint a szántóföldi vagy az ipari növények. Ez a képzés azóta is folyamatos.

* Jelenleg milyen szakokon folyik az oktatás?

— Két alap- és két mesterképzés indul az idén ősszel. A legrégebbi, azaz a kertészmérnökképzés mellett 2010-től tavalyelőttig (bár még mindig vannak utódiplomások) folyt a környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, szintén alapszakon, ezt 2017-től a mezőgazdaságimérnök-képzés BSc váltotta fel, ekkor lett az anyaintézmény a Corvinus Egyetem helyett a Szent István Egyetem, majd 2019-ben megindítottuk a vidékfejlesztési agrármérnökök mesterképzését, az idén, azaz 2021 őszén pedig a kertészmérnök-mesterképzést.


Digitális Oktatási Központ

* Hány hallgató szerzett oklevelet?

— Mindösszesen valamivel több, mint ötszáz. Nagyon fontos, hogy ezeknek a hallgatóknak a jelentős részével megmaradt a kapcsolat, tehát valamilyen módon továbbra is aktív részesei az agrártársadalmunknak. Igyekszünk az alumniprogram által kapcsolatot tartani a végzett hallgatóinkkal. Emellett a mostaniakat elvisszük a régi, már gazdálkodó hallgatóinkhoz, akiknek olyan szép gazdaságuk van, hogy meg lehet mutatni. Ez is egyfajta példa. Nagyon sokszor vásárolunk régi hallgatóinktól növényi anyagokat, vagy bevonjuk őket parktervezésbe, projektmunkába. Próbálunk aktív, életszerű kapcsolatot tartani a régi hallgatóinkkal is, hiszen ők a mi térségünkben tudás-, tapasztalati, ismeretségi háló vagy tőke lehetnek, és természetesen segíthetnek az újaknak az elhelyezkedésben, boldogulásban.


Dr. Lengyel László (az intézmény felvételei)

* Mennyire boldogulnak a mindennapi életben a volt és a jelenlegi hallgatóik?

— Mint ma már nagyon sok munkahelyen, nemcsak a szaktudás, hanem az egyéb emberi kompetenciák és tulajdonságok is meghatározzák, hogy ki milyen módon boldogul, hogyan tud elhelyezkedni. Maga a képzés önálló gazdálkodásra készít fel — tehát arra, hogy örökölt vagy családi gazdaságban sikeresen és korszerűen tudjon gazdálkodni az ember, szemlélete előremutató, nyitott legyen, ismerje a trendeket —, nem pedig a beosztotti munkára. Viszont több helyen dolgoznak egykori hallgatóink falugazdász-hálózatban, önkormányzatokban szervezői munkákban is, ahol fontos a kommunikációs képesség, a nyelvtudás, a mozgékonyság.


Diplomaátvételi ünnepség

* Ezek fejlesztésében mennyire tudnak segíteni a képzés során?

— A konzultációs központnak háromirányú tevékenysége van. Az egyik magának a képzésnek a lefolytatása, tehát az anyaintézmény által megadott vizsga- és óratervnek megfelelően lebonyolítani a képzést. A másik alaptevékenységünk a projekttevékenység, amikor pályázunk különféle fejlesztői vagy tudománynépszerűsítő programokra. Ezek vagy IPA-pályázatok, vagy sok esetben más nemzetközi pályázatok. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, a Prosperitati Alapítvány vagy valaki más megbíz bennünket, hogy dolgozzunk ki különféle programokat, akár oktatási, akár népszerűsítési céllal. A harmadik tevékenységi körünk pedig az, amikor valamilyen gazdasági szereplő — legyen az egy mezőgazdasági vállalkozó, élelmiszeripari cég vagy egy farm — bíz meg bennünket különféle szakmai programok kidolgozásával vagy lebonyolításával. Ez azért jó, mert akár a projekttevékenységekbe, akár a gazdasággal való kapcsolattartásba nagyon gyakran vonunk be hallgatókat, nagyon gyakran osztunk ki diplomamunkának ilyen témákat, vagy versenyfeladatokra készítjük fel a hallgatókat, például a TDK-ra ilyen programmal, s ezáltal a hallgató látja, hogy a tudásán kívül mire van még szükség ahhoz, hogy célba érjen. Aki akar tanulni, fel akar zárkózni, annak megvan rá a lehetősége.


Online oktatás

* A jubileum kapcsán terveznek-e valamilyen ünnepséget, rendezvényt?

— Dédelgetett álmunk, hogy az új oktatási épületünket üzembe helyezzük az idén ősszel. Az a tervünk, hogy az átadás kapcsán tartunk egy szakmai konferenciát, természetesen ünnepélyes kivitelben, és az eseményre el tudunk hívni szakembereket, szakpolitikusokat, minisztériumból támogatókat, az egyetemi partnerséget. Ennek az lenne a célja, hogy egyrészt megünnepeljük a 25 éves létezésünket, másrészt megmutassuk, hogy 25 év után, a legnehezebb időben is képesek vagyunk megújulni, valami új, hasznos tevékenységi irányt kialakítani. Az ehhez kiépített, vadonatúj infrastruktúrát szeretnénk majd megmutatni. Gőzerővel folyik az épület átalakítása. Az egykori Sabotronic informatikai szolgáltató cég központját vásároltuk meg, és ebből alakítunk ki egy úgynevezett digitális oktatási központot, mely azonban nemcsak digitális, hanem klasszikus formában is oktat. Olyan módon alakítjuk ki, hogy a legkorszerűbb módszertanokat is képes legyen alkalmazni, tehát a tértől és az időtől függetlenül el tudja juttatni a tananyagokat a hallgatókhoz. Minden tanóra nyitott, távolról is követhető, rögzíthető lesz, azaz később visszanézhető. Viszont aki teheti, és eljön, személyesen hallgathatja a tanórákat. Emellett más intézményeknek is tudunk különféle webináriumokat vagy szakmai, tudományos anyagokat legyártani, illetve tudományos rendezvényeket szervezni akár élőben, akár digitálisan. Részt szeretnénk venni a térségünket érintő fejlesztési programokban. Fel leszünk szerelve arra, hogy a világ bármelyik csücskén élő szakembereket, azok munkáját összehangolva olyan fejlesztési projektumokat bonyolítsunk le, amelyek egy itteni cél elérésén dolgoznak. Ezek nem csak tervek, mert már jelen pillanatban is hasonló tevékenységet folytatunk a koronavírus-járvány alatt az innovációs irodánkban. A gyakorlatban ezeknek a projektumoknak a megvalósítását, módszertanát kipróbáljuk, és az intézmény átadásakor, majd szeptemberben, amikor indul az új tanév, már nemcsak az álmokról és a tervekről mesélhetünk, hanem az elmúlt és az idei évben megvalósított referenciáinkat mutatjuk be, ami majd hitelesebbé teszi a munkánkat. Ezzel próbáljuk ismételten azt bizonyítani, hogy a tudomány nem ismer határokat, és kellő szervezéssel, nyitottsággal, megfelelő viszonyulással nagyon sok kérdéses dolgot el tudunk érni, és itt tudjuk tartani azt a szakmai erőt, amely az utóbbi néhány évben sajnos óriási mértéket öltő kivándorlás során igencsak megcsappant.


Szakmai gyakorlat


Tanóra a tangazdaságban

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Oktatás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..