— Amivel kezdtük, és amire be lettünk jegyezve huszonöt évvel ezelőtt, az a reál aikidó mint önvédelmi harcművészet. Ebből a realitás kutatási folyamatában eljutottunk a valódi küzdelmi helyzetekig, melyeket csak úgy lehet kipróbálni, ha valamilyen létező sportágban — ahol szabályok, bírók, mindenféle feltételek vannak — próbáljuk ki magunkat. Így jutottunk el a full contact karatén, a brazil jiujitsun keresztül az MMA-hoz meg a kick-boxhoz. Hogy megragadtunk a kick-boxnál, annak az az oka, hogy akkortájt már elismert sportág volt, rendezett szabályokkal, nemzetközi viszonyokkal, egyetemi bajnokságokkal minden korosztálynak, fiúknak, lányoknak, férfiaknak, nőknek egyaránt. Eljutottunk addig, hogy a tokiói olimpia alkalmával beemelték az olimpiai sportágak családjába, és mi reménykedünk, hogy az Egyesült Államokban a következő olimpián már a programon leszünk. Tehát így jutottunk el a kick-boxig. Magyarkanizsán, illetve más helyeken is nagyon népszerű sport. Én elégedett vagyok a tagság számával is és még inkább a minőséggel. A mi gyerekeink jó tanulók, jó sportolók, az élet minden területén jó eredményeket érnek el, néha kimagasló eredményeket, néha átlagosakat, de mi mindannyiukra büszkék vagyunk.

A real aikidóval több szakcsoportban, 30—35 taggal dolgoznak, a kick-box csoport 15—20 tagot számlál.

— Az első világbajnoki érmet Magyarkanizsára éppen a Gozo Shioda — akkor még Vajki Duo klubként voltunk bejegyezve — tagja nyerte meg 2007-ben a belgrádi világbajnokságon. Halasi Éva világbajnok lett K1 versenyszámban. Ez egyébként az első aranyérem Szerbiának a kick-box létezése óta, ráadásul a K1 a legkeményebb versenyszám a kick-boxban, és hogy ezt épp egy hölgy nyerte el, aki kanizsai klub színeiben indult és jutott be a válogatottba, az külön büszkeséggel tölt el bennünket.

Az idei a 25. Küzdősporttábor, mely kilencedik éve a Kick-box Szövetség ifjú tehetségeinek az edzőtábora, melyet részben a Vajdasági Tartományi Sporttitkárság támogat. Ezt követi a savate, a francia boksz vajdasági reménységeinek a tábora.