Március idusa a legdélebbi Kossuth-szobornál

Magyarittabén a járványügyi rendelkezések betartásával gyűltek össze a bánáti központi megemlékezés résztvevői, felidézve a múltat, méltón főt hajtva a nemzet nagyjai, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom hősei előtt.

Az ünnepi istentisztelet kezdetén a Himnusz csendült fel, melyet együtt énekeltek a jelenlévők. Az Igét Marton Károly tiszteletes hirdette, majd az ünnep jegyében az egybegyűlteket Halász Béla református püspök is köszöntötte.

Kerekes József, a magyarittabéi helyi tanács elnöke beszédében hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy a jövő nemzedékei is méltón emlékezzenek a márciusi ifjakra, a történelem nagy eseményeire.

— A nemzet összetartásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk. Tekintsük hát tanításnak, megélt tapasztalatnak a múlt eseményeit. Éljen bennünk is a tudás, hogy összefogva nagy eredményeket érhetünk el. Az összefogáshoz bizalomra van szükség, mely nélkül az ország nem működhet jól. Mindez igaz egy vidéki település lakosaira is, hiszen Magyarittabé a mi kis országunk, földünk, életterünk. Mindennap küzdünk, hogy szebbé, élhetőbbé tegyük településünk. Ahhoz, hogy a múltban és a napjainkban kitűzött célokat meg tudjuk valósítani, bíznunk kell egymásban. Ez az egyetlen helyes út, melyen járva meg tudjuk valósítani a közösen elképzelt terveinket. Egy közösség csak akkor emelkedik ki a többi közül, ha a célhoz vezető úton segítünk egymáson. Bátorító, támogató kezet nyújtunk elesett, elkeseredett társaink számára. Büszkén, örömmel fogadjuk egymás sikereit — mondta a többi közt a tanácselnök.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke a magyarittabéi Kossuth-szobor előtt

Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök levelét Kaizinger Tibor, a szabadkai főkonzulátus első beosztott konzulja tolmácsolta.

Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében kifejtette, hogy az egyik legkedvesebb nemzeti ünnepünkön a Kossuth Lajos iránti tisztelet, az emlékezés és a reménybe vetett hit vezetett minden Magyarittabére érkezett magyar embert.

— Szeretjük ezt a napot, mint ahogy szeretjük és tiszteljük a magyarittabéiek Kossuth Lajos iránti rajongását is, amely tájainkon a bácskossuthfalvin kívül a leghosszabb történelmi múltra tekint vissza, és a leggazdagabb megnyilvánulási formákkal rendelkezik. Sajnos a történelem mindent megtett azért, hogy ez a nemes kultusz egyben a délvidéki magyarság sorsformáló korszakainak a lenyomata is legyen: szoborállítás és ünneplés, átlőtt szobor és gyász, szobordöntés és néma csend, zászlóból kibomló szobor és közös öröm, virágba boruló ünnepek, ismét szobor nélküli húsvéti csend, majd közös összefogásból egy új szobor állítása, amely méltó elődjéhez és illő az alkalomhoz — hallottuk az MNT elnökétől, aki hozzáfűzte, ilyenkor Petőfi Sándor egy-egy versét is elolvassuk, aki nemcsak harcra, csatára buzdított, de el is ment a csatába. — Verssorait ezúttal sem kell magyarázgatni, hiszen őt, korának legkorszerűbb magyar költőjét ma is jól értjük: ismét sorsfordító változások, nagy megújulások kezdete előtt állunk mi és egész Európa is. Épp ezért a holnapot a mában most kell megnyernünk. Adja Isten, hogy azért szerethessük a jövőben még jobban ezt az ünnepet, mert az igaz ügyért vívott küzdelemben ott lesznek nemzetileg elkötelezett fiataljaink is. Azok, akik szülőföldjükön akarják megvívni a maguk szabadságát, az élet teljességét: tanulva, felnőve, családot alapítva, gyermeket vállalva, nagyszülőt gondozva, közösséget szeretve, emberi és nemzeti mivoltunk minden értékét megőrizve és felmutatva, magyarnak maradva.

Az ünnepi gondolatok után a magyar közösség anyaországi és vajdasági képviselői helyezték el a kegyelet virágait a Kossuth-szobornál.

Ünnep Bácskossuthfalván és Szabadkán

Az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról Bácskossuthfalván a református templomban ökumenikus istentisztelettel és a Kossuth-szobor megkoszorúzásával emlékeztek meg. Dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét tolmácsolta a megemlékezőknek.

— A 173 évvel ezelőtt történt események ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemelkedéséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk. A ’48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzésveszély ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helytálló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét.

— 1848. március 15-e a szabadságot, az egyenjogúságot, a nemzet születését jelentette — fogalmazta meg Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzeti ünnepünk kapcsán. — 2021-ben március 15-e a nemzetegyesítést, az egymásra találást, nemzetünk Kárpát-medencei megerősödését, azt az új büszkeséget jelenti, amely száz év után az utóbbi tíz évben újra nemzetté kovácsolta közösségünket. Egymásra talált magyar a magyarral, és együtt úgy érezzük, hogy jó magyarnak lenni itt a Délvidéken, jó magyarnak lenni a Kárpát-medencében és bárhol a nagyvilágban.

Bácskossuthfalva

— Büszke lehet magára minden magyar, hogy ilyen hősöket adott neki a gondviselés. Büszkének kell lennünk arra, hogy 517 napon keresztül harcolva megalapoztuk a független és önálló nemzetet — emelte ki szabadkai ünnepi beszédében Pásztor István, a VMSZ elnöke. Mint mondta, a magyar szabadság és függetlenség szellemiségét tovább is kell adni a következő nemzedéknek. — Meséljük el, hogy a magyarok voltak olyan értékes emberek, képviseltek olyan ideákat, amik mellé nem magyarként is érdemes volt, büszkeség volt odaállni. Az utánunk jövőknek meg kell érteniük, hogy nekünk 173 évvel ezelőtt sem kellett igyekeznünk Európába. Mi ott voltunk már akkor is. Nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak, sem vidékibbek, sem butábbak, sem felkészületlenebbek egyetlen más nemzetnél sem. De még a magyar nemzeten belül sem vagyunk kevesebbek egymásnál.

Pásztor István a szabadkai központi rendezvényen mondott beszédet

Pásztor István arra is emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt vezették be Szerbiában a COVID-járvány miatt a rendkívüli állapotot.

— Szeretném minden vajdasági magyar embernek megköszönni azt, ahogyan ezt az egy évet átvészeltük. Köszönöm önöknek a türelmet, a kitartást, a mértéktartó, szabálykövető viselkedést, a nagyvonalúságot és a segítőkészséget. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akiket elveszítettünk a járványban, osztozunk azok gyászában, akiket veszteség érint. Szeretném megköszönni a vajdasági magyaroknak azt is, ahogyan a vakcinafelvételhez viszonyultak az első pillanattól kezdve.

Pásztor István beszéde után alkalmi műsort mutattak be Szép álmokat, ha rólam álmodol címmel. A vajdasági központi ünnepség a Szózat közös eléneklésével ért véget.

Ünnepi műsor

A szerzők felvételei