A Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló, 1872. december 22-én megszavazott 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett arról, hogy Buda és Pest szabad királyi fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek.

Az egy évig tartó folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget, amikor is megkezdte működését a Fővárosi Tanács – ennek emlékére Budapest Főváros Közgyűlésének 1991. március 21-ei döntése értelmében november 17-e a főváros ünnepnapja.

Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, s a város hamarosan gazdasági, kereskedelmi és szellemi központ lett, Budán voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.

Az 1870-es évek elején kezdődött meg az Országgyűlésben a városok jogállását, igazgatási viszonyait szabályozó törvény tárgyalása. Ennek vitájakor nyújtotta be önálló javaslatát a különálló városok egyesítéséről két honatya, Wahrmann Mór pesti küldött, a magyar országgyűlés első zsidó képviselője, valamint Házmán Ferenc budai polgármester.

A törvény 134. paragrafusa a három város képviselőiből álló 34 tagú bizottságra bízta a főváros közigazgatásának megszervezését, ez dolgozta ki Széher Mihály pesti képviselő vezetésével a kerületek beosztását, alakította ki a választókerületeket, állapította meg a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket, a tanácsi választások módját.

A fővárosi közgyűlés létszámát 400 főben határozták meg. A városvezetést illetően az a megoldás született, hogy a főpolgármesteri tisztségre a király jelöl három személyt, akik közül a közgyűlés választhatja meg hat évre a hivatal betöltőjét. A főpolgármester a kormányt képviselte, fő feladata az volt, hogy őrködjön az állami érdekek érvényesülése felett. A polgármester vezette a városi közigazgatást és ő volt a főbb városi tisztségviselők alkotta tanács elnöke, mellette két alpolgármester működött. A kerületek ügyeit az elöljárók vezették, a munkájukat segítő testületet az esküdtek alkották. Az első polgármester Kamermayer Károly lett, akit 1873. november 4-én választottak meg, 

Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését. Az egyesítéskor Budának 54 ezer, Pestnek 200 ezer, Ó-Budának 16 ezer lakosa volt.

Forrás: MTVA Sajtóarchívum