10 milliárd forinttal indítja kifektetési programját Magyarország

10 milliárd forinttal indítja kifektetési programját Magyarország

Magyarország szomszédos országainak gazdasági növekedése nagymértékben hozzájárulhat a magyar gazdaság további erősödéséhez — állapították meg csütörtökön Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szervezésében megtartott Gazdaságfejlesztés határok nélkül — Termék- és Tudásexport című előadásán.

A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program jelentősen hozzájárul a Magyarországgal határos országok gazdasági fellendüléséhez, a szomszédos országok piacainak javulása pedig serkentheti a magyar exportot is — jelentette ki a panelbeszélgetésen Kiss-Parciu Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának a határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. 

A gazdasági fórumon a külhoni magyar területeken megvalósult gazdaságfejlesztési programok ismertetése során Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatója számolt be a magyar kormány által támogatott vajdasági eredményekről. Mint mondta, már vannak konkrét termékek is, így az export nemcsak egy majdani lehetőség, az már valóban kapcsolódhat a gazdaságfejlesztéshez. Szerinte Vajdaságban van lehetőség az export fejlesztésére, a magyar, a szerb—magyar, a vajdasági magyar vállalkozások közös projektumai mentén harmadik országba, továbbá Magyarországról Szerbia felé is. Hozzátette, hogy ebben is sikerekre számítanak.

Vajdaságban az elmúlt hároméves fejlesztési ciklusban mintegy 10 500 sikeres projektum valósult meg, ez összességében mintegy 250 millió eurós beruházási érték, melynek 40-45 százaléka vissza nem térítendő támogatás, a többi a helyi vállalkozások hozzáadott értéke: önrész vagy felvett hitel formájában. Továbbá 23 nagyberuházás valósult meg, ezek több mint felét át is adták már, valamint elkezdték a közepes léptékű fejlesztések lezárását és átadását is — mondta el Juhász.

Kiemelte, hogy létrehozták a mézintegrációt, ami önmagában véve is sikertörténet, hiszen nincs olyan vajdasági falu, ahol ne foglalkoznának méhészettel, az integrációval pedig sok száz méhészt tudtak egy irányba terelni, és az ősztől már várják az exportlehetőségeket, valamint a harmadik piacokra való kijutást is. Ebben a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség támogatására is számítanak — tette hozzá.

Vajdaságban az IT-termékek a mezőgazdaság után az egyik legnagyobb exporttermékké váltak, ezért is fontos, hogy átadhatták az IT szabadkai otthonát, melyet három fiatal vállalkozás hozott létre, és ahol ötven programozó dolgozhat majd egy fedél alatt. Ez az iparág azért is fontos, mert ezek a programozók Vajdaságban élve tudnak dolgozni, elérve a nyugati életszínvonalat.

Fontos célja a magyar kormánynak, hogy ösztönözze a cégeket abban, hogy nagyságrendben annyit hozzanak haza, mint amennyit a külföldi tulajdonú vállalatok kivisznek Magyarországról, ennek érdekében életre hívják az új kifektetési programot — jelentette be Joó István, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának az export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

A nyugat-balkáni kifektetési programot néhány hét múlva hirdetik meg, erre a kormány 10 milliárd forintot hagyott jóvá, ebből most 3 milliárd forint kerül meghirdetésre, vissza nem térítendő pályázati konstrukcióban — emelte ki. Mint mondta, a program célja, hogy elsőként Szerbiában, Boszniában és Montenegróban valósítsanak meg a vállalatok beruházásokat, hozzanak létre vegyes vagy közös vállalatokat. Ez fontos lehet a vajdaságiaknak is, és ha a program sikeres lesz, akkor más földrajzi területekre is kiterjesztik. A határon túli magyar cégek és az anyaországi vállalatok remélhetőleg ennek a programnak a keretében is jó együttműködést tudnak majd kialakítani.

Szerbiával egy újfajta együttműködés is megindult, ennek az a lényege, hogy a jó politikai kapcsolatokat kihasználva és arra építve magyar cégek, közösen a szerbiai társaikkal, minél nagyobb mértékben vegyenek részt Szerbia infrastruktúrájának megújításában — jelentette ki a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, az energetika és a közlekedés területén fognak projektumokat megvalósítani. Ez a program is néhány hét múlva indul 1,6 milliárd forintos keretösszeggel.

— Azt vállaljuk, hogy a magyar szakértelmet kivisszük Szerbiába, magyar cégek fognak szerbiai infrastrukturális beruházásokat tervezni abban a reményben, hogy utána a kivitelezési fázisban is számítanak majd ránk — tette hozzá Joó István.

Címkék: Tusványos2019
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink