Növekvő terhek, csökkenő gazdasági teljesítőképesség

Köztudomású, hogy az IMF-hitelszerződéseknek nagy áruk van. Ha egy országban a Nemzetközi Valutaalap kezdi osztani a lapokat, akkor a polgárok rövid távon nem sok jóra számíthatnak. Mindezt jól példázza, hogy a szerb kormány a csaknem 3 milliárd eurós készenlétihitel-részlet fejében már 2010-ben is kénytelen volt lemondani a közalkalmazottak béremeléséről. Szerbia ekkor 380 millió euróhoz jutott hozzá, melyet az itt élő polgárok képletesen azóta is fizetnek a rendkívül alacsony életszínvonallal. Ez az időszak továbbá azért is fontos volt, mert ekkor kezdődtek az IMF részéről a közszférát érintő követelések. A nemzetközi pénzintézet újabbnál újabb adatokkal állt elő azt illetően, hogy a szerb kormány hány foglalkoztatottat bocsásson el. Szóval a pontosan 2,9 milliárd euró értékű hitelkeret odaítélése fejében Szerbia befagyasztotta a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjat, és belekezdett a nyugdíjrendszer átalakításába. Ezek a folyamatok mindmáig tartanak, és nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy közben az ország gazdaságilag jelentősen előrelépett volna. A hitelek árát, illetve a terheket az emberek azóta is cipelik a hátukon, ennek ellenére mégsem villan fel a fény az alagút végén. A szerb kormányt azonban mindez nem zavarja különösebben. Felfoghatatlan módon a legnagyobb kormánypárt továbbra is fürdik a népszerűségben. Mindez pedig szinte bármilyen hitelfeltétel elfogadását lehetővé teszi számára. Tavaly novemberben Szerbia újabb egymilliárd euróról szóló, hároméves készenlétihitel-megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal. A pénzügyminisztérium egyébként ettől azt várta, hogy a több mint kétéves minimumon álló dinár stabilizálódni fog. Mindezt természetesen azóta is várja, viszont az újabb hitelszerződés fejében tovább szorított a nadrágszíjon. Mint ismeretes, a kormány novembertől csökkentette a közszférában dolgozók bérét, valamint a nyugdíjat, és ígéretet tett, hogy jövőre elkezdi csökkenteni a felduzzadt adminisztrációban, illetve a csődeljárás alatt álló vállalatokban dolgozó mintegy 700 000 közalkalmazott számát. Emellett több száz állami cég esetében elkezdte csökkenteni az állami támogatásokat. A megszorítások „hasznát” egyébként kiválóan illusztrálja az is, hogy a bruttó hazai termék, avagy a GDP további két százalékkal csökkent, és a gazdaság teljesítőképessége az előrejelzések alapján jövőre is gyengébb lesz.

Az újabb „mentőöv”

Szerbia tehát tavaly az IMF-től újabb mentőövet kért, melyet a pénzügyi világszervezet a napokban jóvá is hagyott. A készenléti hitel értéke 1 milliárd euró. A Nemzetközi Valutaalap képviselői azt mondják, hogy az újabb hitelszerződés célja feltételeket teremteni a makrogazdasági stabilitás, a fenntartható növekedés és az új munkahelyek szavatolásához. Jeffrey Sachs világhírű közgazdász szerint Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap közötti hitelegyezmény megkötése a külföldi beruházók számára a pénzügyi stabilitás és a fenntarthatóság jele. Sachs úgy gondolja, az ország számára az hozhat eredményt, ha az új iparágak fejlesztésére és a külföldi beruházások idevonzására összpontosít, főleg a mezőgazdaság, az idegenforgalom vagy a megújuló energiaforrások terén. A szerb kormány és a kormányfő szerint a most elfogadott új szerződés elsősorban biztonságot nyújt az ország számára, illetve a devizatartalékokat fogja erősíteni. Az illetékesek azt szeretnék érzékeltetni, hogy az országnak valójában nincs szüksége erre a hitelre. A kormányfő szerint a pénzhez nem fognak hozzányúlni, viszont folytatják a megszorító intézkedéseket. Az újabb megállapodás ugyanis arra kötelezi a kormányt, hogy hajtsa végre a pénzügyi konszolidációt, a közszféra leépítését, azaz lépje meg az IMF által hangoztatott, a strukturális és a makrogazdasági stabilizációhoz szükséges lépéseket. Ezenkívül az elkövetkező három évben mintegy másfél milliárd euróval kellene csökkentenie az államadósságot. A kormány azt szeretné, ha a költségvetési hiány az elkövetkező időszakban 500 millió euróra csökkenne. A miniszterelnök szerint csak ezután indulhat el a gazdasági fellendülés.