Nemzetpolitika

« Vissza

Kétpólusosság (Budapesten is bemutatkozott a Magyar Mozgalom)

s-K | 2016.05.22.

A szerbiai választások vajdasági magyar, nemzetpolitikai vonású eredményei valahol elcsúsznak, amíg Szabadkáról és Belgrádból a magyar fővárosba érnek — jelentette ki a Magyar Mozgalom (MM) és a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) budapesti sajtótájékoztatójának kezdetén Korhecz Tamás, a MM társelnöke, mintegy indoklásképpen, hogy miért is vált szükségessé, hogy a két szervezet a nemzet fővárosában is bemutatkozzon.

A csütörtökön, május 12-én megtartott rendezvényen Korhecz mellett az MM képviseletében jelen volt a két másik társelnök, Joó-Horti Lívia és Kókai Péter, illetve Csonka Áron, a VMDK elnöke is.

— A választások után új korszak kezdődött a vajdasági magyar politikában. Húsz év óta a vajdasági magyaroknak most először két választási alternatívájuk is volt — mondta Korhecz Tamás, kiemelve, hogy az áprilisi megmérettetésen a VMDK és az MM közös listája a magyar voksok átlagosan mintegy 20-30 százalékát szerezte meg, és minden szinten, ahol rajthoz állt, képviselői helyhez is jutott, miközben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) fennállásának eddigi leggyengébb eredményét produkálta a szavazatok számát illetően.

— Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a VMSZ nem kapta meg a magyar szavazók abszolút többségének támogatását. A délvidéki magyar politika kétpólusúvá vált, a VMSZ immár nem tekinthető a helyi magyar közösség egyetlen legitim képviselőjének — szögezte le Korhecz, aki nehezményezte, hogy a belgrádi és a budapesti kormány is egyértelműen a VMSZ mellett állt a kampányban.

— A magyar kormány a VMDK—MM listájára ellenségként tekintett. Ilyenre még sohasem volt példa — emelte ki a nemzetpolitikában járatlannak igazán nem nevezhető társelnök.

Korhecz Tamás azt is megemlítette, hogy a VMSZ több önkormányzatban inkább a Szerb Haladó Párttal lép koalícióra a magyar partner helyett. A társelnök rossz néven vette, hogy az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának a szerbiai választások utáni értekezletére csak a VMSZ elnöke kapott meghívást, de kijelentette: a VMDK és az MM mindezek ellenére továbbra is a párbeszédet szorgalmazza a VMSZ-szel is és a magyar kormányzattal is. Arról is beszélt, hogy a vajdasági magyarság most éli meg legnagyobb válságát, ezért szükség van az együttműködésre, mert a gondokkal csak akkor szállhatunk szembe, ha sikerül megtalálni a sokszínűségben a nemzeti minimumot.

Joó-Horti Lívia megjegyezte, hogy az MM a magyar politikai élettel való kapcsolattartást és párbeszédet is fontosnak tartja, ezért minden magyarországi parlamenti párttal és közjogi méltósággal igyekszik kapcsolatba lépni.

Csonka Áron, a VMDK elnöke azért tartja különösen veszélyesnek, hogy a VMSZ a magyar alternatíva helyett inkább szerb párttal akar együttműködni, mert Szerbiában jelenleg restaurációs időszak van.

— A Jugoszlávia szétesésében és a vérengzésekben részt vevők igyekeznek magukat európainak eladni, csak éppen az ehhez szükséges értékeket nem fogadják el. Olyan politikai hangulatban, ahol Slobodan Miloševićnek nem az a bűne, hogy háborúkba kezdett, hanem az, hogy ezeket nem nyerte meg, nagyon veszélyes egy magyar pártnak részt vennie a hatalomban — hangsúlyozta Csonka, aki arról is beszélt, hogy Vajdaságnak azon a részein, ahol a tömbmagyarság él, a korábbi hét helyett mindössze három magyar polgármester lesz. Nehezményezte, hogy a VMSZ éppen a nemzettársaiban látja a legnagyobb ellenséget, noha a választási eredmények szerint sok helyütt éppen a haladók „szipkázták el” a magyar szavazatok jó részét. Példaként Törökfalut említette. A szinte kizárólag magyarlakta településen a haladók a VMSZ előtt végeztek az összesítésben.

Újságírói kérdésre válaszolva Korhecz Tamás és Csonka Áron kiemelte: a kampány idején a többi párttal „alacsony intenzitású” kapcsolatot tartottak fenn, a voksolás eredményeinek ismeretében kezdődtek meg az egyeztetések önkormányzati szinten. Azt is hozzátették, hogy a vajdasági képviselőházban a konstruktív ellenzék szerepét szeretnék betölteni, nem simulnak be a hatalmi többségbe, viszont nem ellenzik az észszerű javaslatokat.

A magyarországi újságírókat leginkább az foglalkoztatta, hogy mi különbözteti meg a Magyar Mozgalmat a VMSZ-től. Korhecz Tamás szerint a legnagyobb különbség a vajdasági magyarság legnagyobb gondja, az elvándorlás okának magyarázatában keresendő, hiszen amíg a VMSZ kizárólag a gazdasági válsággal, a megélhetés nehézségével magyarázza a soha nem látott méretű kivándorlást, addig az MM szerint a kilátástalanság érzése, a politikai elitben és a magyar érdekképviseletben való csalódottság is igencsak fontos tényező a családok ama döntésében, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.