A kriptopénzek megítélése folyamatosan változik, a gyakorlat pedig számos előnyükre és hátrányukra mutatott rá. A legfőbb hátrány — mely az utóbbi időben is megmutatkozott — a jelentős értékingadozás. Nehéz elképzelni, hogy olyan virtuális fizetőeszközzel indulunk el vásárolni, amelyről nem tudjuk, hogy mire a boltba érünk, az értéke mekkorát ugrik vagy zuhan. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a jövőben a boltig is ritkán megyünk: online rendelünk, fizetünk, reklamálunk stb. A pénz tehát már most is részben virtuális, még az olyan fizetőeszközök esetében is, amelyeket a jegybankok adnak ki. Ettől azonban még nem válnak kriptovalutává.
A pénzügyesek, bankárok, döntéshozók és szakemberek folyamatosan gondolkodnak az új megoldásokon, és mivel a pénz mindenki életének része, az egyszerű embert is érdeklik a fejlemények. A digitális jegybankpénzről szóló híreket és bejelentéseket is rendre nagy érdeklődés övezi. A közelmúltban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyik döntéshozója arról nyilatkozott, hogy az amerikai jegybank a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Egyetemmel közösen vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét és esetleges hatásait. Digitális jegybankpénzen ebben az esetben olyan elektronikus számlapénzrendszert kell érteni, amelyben a jegybank és a kereskedelmi bankok mellett a magánszemélyek is ilyen számlát vezetnének.
A digitalizáció terén élen járó országok jegybankjai már évek óta vizsgálják a digitális jegybankpénz alkalmazhatóságát. Köztudomású, hogy a jegybankoké a készpénzteremtés monopóliuma. A modern korban viszont a pénzt nem kell kinyomtatni a szó legszorosabb értelmében. Eszközvásárlás során a partnerkörök számláin digitális pénz hozható létre, ez már egy működő gyakorlat. A jegybankok mellett azonban ma már a kereskedelmi bankok is teremtenek számlapénzt a hitelezés által. Az utóbbi években megjelentek a fintech cégek, a peer-to-peer hitelezők, valamint nem utolsósorban a kriptovalutát bányászó csoportok. A kriptovalutáknak már sok száz fajtáját hozták létre. A legismertebb a bitcoin, de társaival együtt még mindig nagyon messze van attól, hogy betöltse a pénz eredeti funkcióját. A szabályozási hiányosságok mellett elsősorban a rendkívül volatilis árfolyama miatt nem alkalmas erre.
A Facebook, mely lassan életünk minden területére betör, a pénzügyeket is meg akarta reformálni. A legnépszerűbb közösségi háló Libra nevű projektuma kezdetben úgy tűnt, változást hoz a pénzügyekben. A legnagyobb és a pénzforgalomban leginkább jártas szereplők azonban fokozatosan elpártoltak tőle. A próbálkozás viszont rámutatott arra, hogy a gigantikus technológiai cégek rövid idő alatt a pénzügyi rendszer irányítóivá válhatnának. Ez viszont a demokratizálódással ellentétes folyamatokat indítana el, és számos biztonsági kérdés is azonnal felmerülne. Az is kétséges lenne, hogy a jegybankok olyan alapfunkciói, mint az árstabilitás szavatolása és a pénzügyi stabilitás fenntartása, hatékonyan teljesíthetőek maradnának-e.
Ezért még mindig nem tudni, hogy a XXI. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik-e a virtuális fizetőeszközök, vagy a kriptopénzekről végül csak a történelemkönyvekben olvashat majd az utókor. A virtualitás ugyanis kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosásra, zsarolásra is felhasználható, illetve a hackerek is többször raboltak már kriptopénzt. A szélsőséges mozgások miatt pedig a rendszer a piramisjátékhoz válik hasonlóvá. További negatívum még a tranzakciók visszafordíthatatlansága.
Illusztráció (Pixabay.com)
