home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Úri világ Torontálban
Kőművesné Nyáry Márta
2004.11.03.
LIX. évf. 44. szám

A címet Németh Ferenc múlt évi kötetéből kölcsönöztem, amely művelődéstörténeti írásokat  tartalmaz, akárcsak a törökbecsei Berta Judit által szerkesztett Corvinák, amelyeket Judit magánhasználatra készít, és a legutóbbi példánya 2004 Földanya havában jelent meg nagy gondossággal.De ki is Berta Judi...

A címet Németh Ferenc múlt évi kötetéből kölcsönöztem, amely művelődéstörténeti írásokat  tartalmaz, akárcsak a törökbecsei Berta Judit által szerkesztett Corvinák, amelyeket Judit magánhasználatra készít, és a legutóbbi példánya 2004 Földanya havában jelent meg nagy gondossággal.
De ki is Berta Judit? Az 1997-ben megjelent Emlékversek kötetében a következőket vallja magáról: ,,Törökbecsén születtem, a Vajdaságban, 1960. május 26-án. Mondhatnám azt is, hogy rossz helyen, rossz időben születtem, ha azonban máshol, vagy máskor születtem volna, a sorsomat akkor is meg kellene élnem. S hogy ki is vagyok én tulajdonképpen, az csak önmagam számára bír jelentőséggel, másoknak csak annyiban vagyok fontos, amennyit magamból adni tudok...'
Berta Judit a törökbecsei Polet Építőanyaggyár dolgozója, de amatőr néprajzkutató is. Temérdek munkája mellett futja az idejéből, hogy a baráti körének havonta összeállítsa a Corvinákat, a Törökbecsei krónikát, ahogyan az újság alcíme jelzi. Fia, Adrián is besegít a munkába. Adrián Esztergomban volt gimnazista, jelenleg a régészeti előtanulmányait folytatja. Lapozgatva a Corvinákat, látom, ezt a színvonalas bánáti magánfolyóiratot Magyarországon sokkal jobban ismerik, mint szűkebb pátriánkban, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésétől kitüntetést kapott, Adrián pedig Görgey-kitüntetést.
Még 2002 szeptemberében, a Corvinák indulásakor, a Beköszöntőben Berta Judit jelezte elképzeléseit a Törökbecsei krónikáról: ,,Kedves Barátaim! Fogadjátok szeretettel ezt a kis füzetet, amelynek célja, hogy megismerjük népünk hagyatékát, örökségünket, itt, Törökbecsén, ahol élünk. Nem a teljesség igényével íródott, csak kiindulópontja szeretne lenni további helytörténeti, néprajzi kutatásoknak, így bővítésre, kiegészítésekre vár. Ezért örömmel veszek minden jóindulatú  megjegyzést, javaslatot, bírálatot és kérdést.' Így a tartalmas munka után meg is érkeztek az észrevételek, Bánhidy László esztergomi tanár úrtól, a Dulka családtól Ürményházáról, Buzás Mártától, Sachs Erzsébettől és Attilától Regensburgból, Kalapis Zoltántól, msgr. Erős Lajostól, dr. Horváth Istvántól, a Komárom-Esztergom megyei múzeumok főigazgatójától, Bagu Balázstól, a kártpátaljai magyar oktatás elismert  személyiségétől, írójától, újságírójától, az IRKA gyermeklap nyugalmazott  szerkesztőjétől, dr. Ádám-Máry Katalin primáriustól vagy Törökbecséről (a teljesség igénye nélkül): Sztári Borikától, Márkus Máriától, Varga Jánostól, Bitó Margittól, Ferenci Katalintól, Csányi Dávidtól, André Károlytól...
Berta Judit elénk tárja a múltat, mert ez a hitvallása: ,,Törénelmünk elmúlt időszakai olyanok voltak, amilyenek. Beszéljük meg a múlttal, s jelenünkre és jövőnkre való tekintettel vonjuk le belőle a tanulságot! És értsük meg Mikó Imre szavainak üzenetét: A történelmi múlt nem mögöttünk van. Hanem alattunk. Azon állunk.'
A Corvinákat nem lehet félretenni. Újra és újra kell lapozgatni őket, hiszen a szerkesztőkön kívül olyan szerzők publikáltak benne, mint Németh Ferenc, Cs. Simon István, Gubás Ágota, Gubás Jenő, Jung Károly, Csömöre Zoltán, Szekernyés János, Kalapis Zoltán... Írtak többek között a gyapjú feldolgozásáról, a nemezelésről, a fehér gólyáról, a törökbecsei oromfalakról, a betlehemjárásról, a Nőegyletről, óvodáról, iskoláról, színészetről, a II. világháborús emléktemetőről, a lutheránus templomról, az Aracsi pusztatemplomról és a többi törökbecsei kápolnáról, a Szent István- templomról. De helyet kapott Móra Ferenc, Andruskó Károly, Fehér Ferenc a törökbecsei témájú alkotásaival. Sőt azt is megtudhattuk, hogy létezik Szegedi veszedelem is Tinódi Lantos Sebestyén énekéből, 1552-ből.
Ha jól megismerjük környékünk vagy akár a lakóhelyünk történelmét, láthatjuk, hogy ,,úri világ' volt Torontálban: olyan gazdag, patinás múlt, amit nekünk, a Bánságba szorult magyaroknak ismerni kell. Mert a különböző területeken jeles személyeket adtunk Bánság (mondhatnánk: Torontál) történetének, mint például gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Kálmány Lajost, dr. Szentkláray Jenőt, Vékony Nácit... (Róluk tematikus számok szólnak!)
A Corvinák nagy segítségül szolgálnak a történészeknek, archeológusoknak, irodalmároknak, és olyan egyszerű halandóknak, akiknek szívügye a bánsági magyarság jelene és múltja. Csak gondoljunk Tamási Áronnak Márai Sándorhoz 1954-ben intézett szavaira: ,,Bizony, nem egyedülvalók vagyunk, hanem valamiféle szerves egységhez tartozunk: egy családhoz, melynek nyelvén szólunk. Ennek a családnak országföldje van..., élő népe, mely munkával és az erkölcsi érzék örökségével keresi a boldogulás útját...'
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..