home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Újraértelmezték a kopogást
LENNERT Tímea
2012.08.08.
LXVII. évf. 32. szám
Újraértelmezték a kopogást

Július 30-án Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődéi Intézet oszlopcsarnokában mutatták be Tóbiás Krisztiánnak a zEtna Kiadó gondozásában az idei könyvhétre megjelent Túliratok című kötetét. Több évszázad költészetének vendégszövegeit írja benne a szerző maivá, a sajátjává. Ennek az estnek Besz...

Július 30-án Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődéi Intézet oszlopcsarnokában mutatták be Tóbiás Krisztiánnak a zEtna Kiadó gondozásában az idei könyvhétre megjelent Túliratok című kötetét. Több évszázad költészetének vendégszövegeit írja benne a szerző maivá, a sajátjává. Ennek az estnek Beszédes István József Attila-díjas költő, szerkesztő, a zEtna elnöke, Szögi Csaba költő, szerkesztő, a kötet ,,áldozat”-a és Lázár Tibor képzőművész, a kötet illusztrációinak készítője volt a vendége. Beszédes egy viccel, tréfás hangnemben vezette fel a költői párbeszédet, versbeszédet. Elmondta, kiadványaiknak most szinte mindegyike kapcsolatokról szól. Ilyen például Bozsik Péter A pálinka dicsérete és más történetek vagy a Túliratok című kötet, mely a költő és költő közötti párhuzamokat szólaltatja meg. Az első ciklus a Miatyánk imádság parafrázisát tartalmazza. Spontán szavalókórus tette érzékletesebbé a verses párbeszédet az eredeti mű és a Tóbiás-túlirat között végig. Leginkább Szöginek és a kötet szerzőjének tolmácsolásában. Tóbiás életének részleteire nem tértek ki, miként tették azt néhány nappal előtte Csókán. Ezúttal inkább a kötet tartalmára összpontosítottak. Valamennyi ciklusból részleteket olvastak fel. A másodikat klasszikusok, holt költők költeményeiből állította össze. Alapjában véve nem szeret sem olvasni, sem írni -- tudjuk meg a költőtől, minden esetben olyan szövegeket választott, amelyek közel állnak a szívéhez, a gondolkodásmódjához, olyan szerzőktől, akikkel személyes kapcsolatot ápol (ápolt) vagy szellemi rokonságot érez. Csokonai Vitéz Mihály (A poétákban lakó istenség című versének a parafrázisa került bemutatásra) esetében nyilván csakis ez utóbbiról lehetett szó. József Attila Sárga füvek című verse pedig mint meghatározó, ötletadó költemény hangzott el a zEtna egy régi pályázatával összefüggésben. A harmadik ciklus taglalásakor a bánáti táj és a kortársak kerülnek szóba. Tóbiás Krisztián Magyarországon él, de mint vallja, amikor ír, akkor Csókát látja maga előtt. A kezdetekhez Fehér Kálmán és Cs. Simon István szintén csókai illetőségű ''mesterei” fűzik. Ők, mint mondja, minden bokorról tudtak anekdotázni, arról a (bánáti) tájról, amely szerinte mitológiai hangulatot kelt. Verseibe is szívesen csempész be mitológiai elemeket. Fehér Kálmán: Csörgő és Cs. Simon: Csókai utca című költeményének átlényegítését hallhattuk tőle. A katonaság elől Kanadába menekülve Verebes Ernő kötetét vitte magával. Az esten ő maga is jelen volt, és a Csigaház című verset tolmácsolta a két költő. Bozsik Péterrel a Veszprémbe költözés után az ex-Symposion-beli munka kapcsán került közelebbi viszonyba Krisztián. Tőle a Példázat (,,Én, ha láttam is, már nem emlékszem rájuk. Elfogyott körülöttük a tér...”) című költemény hangzott el Tóbiás-iratban. Sorstársak is, nemcsak kortársak, ahogyan még Ladányi István, Bogdán József... A korosztálytársakkal kapcsolatban asszociációs játékot alkalmaztak. Szabó Palócz Attiláról így kiderült, kozmikus erejű költőként gondolnak rá, Sándor Zoltánról az, hogy nagyon jól lehet vele tujafalevél-teát inni, Orcsik Rolanddal pedig verselni egymásnak, sörért cserébe. A kötet illusztrálójával, Lázár Tiborral ezen az esten ismerkedtek meg személyesen. Kivetítőn láthatóak voltak ezek a képzőművészeti munkák, melyek nem kizárólag a versekhez készültek, Beszédes mégis szerencsésnek értékeli a Tóbiás-versekkel való véletlen találkozásukat. Kiderült: a műfaji eltérés ellenére több közös vonás is van a két alkotóban. Beszédes István úgy fogalmazott: mindkettő önmagát festi. Jó értelembe vett szubjektív önarcképeket. Szögi Csabával végül az Egy hónap című Szögi-vers-túliratot (''füstszagú, halott kő, minden perc, melyet porrá zúz, a szüntelen kopogás”) olvasták fel, az újraértelmezések, az élő percek, a pálinka dicsérete, befogad(hat)ó hangulatok jellemezte zentai esten.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..