06-02-1.jpg Dr. Szabó Jószef (jobbról) és Dobai János
Tordát (szokatlanul hangzott a Torontáltorda, ahogyan az egyik magyarországi vendég nevezte) nem kell külön bemutatni, hiszen a körzet egyik legnagyobb magyarlakta települése. Igaz, fogyatkozóban van a lakosság száma, de a helybeliek bizakodnak, hisznek abban, hogy eljön az az idő, amikor a fiatalok a faluban is boldogulhatnak. Terveik mindig vannak, a falusi turizmus fejlesztése a dédelgetett álmuk. A munkától nem félnek, keményen megdolgoznak most is a nem éppen termékeny földeken, állatállományuk tekintélyes, ők a környék legjobb tejtermelői.
Néhány évvel ezelőtt mindenki támogatta Dobai Jánosnak, a helyi közösség tanácselnökének a kezdeményezését, hogy teremtsenek kapcsolatot a Kárpát-medencei Torda nevű helységekkel. A magyarországi Bihartordán és a romániai Aranyostordán találtak új barátokra. A küldöttségek rendszeresen találkoznak, és akkor a legnagyobb az örömük, ha együtt lehetnek.
- Érezzük, hogy közel állunk egymáshoz, de nemcsak azért, mert a településeink nevében ott a Torda, hanem azért is, mert egy az anyanyelvünk. Talán ez a legfontosabb - fogalmazott legutóbb dr. Szabó József bihartordai polgármester.
Bihartorda és Torda 2001-ben teremtett kapcsolatot, egy év múlva aláírták a testvértelepülési alapokmányt. A kis, mintegy ezerlelkes magyarországi falu Debrecen, Hajdúszoboszló és a román határ közelében helyezkedik el. Kimondottan mezőgazdasági vidék, az ott élő embereknek is igen keményen meg kell küzdeniük a gyenge minőségű földjükön. - Egyfajta optimista életszemlélet az, amit átadunk egymásnak minden találkozáskor, s a biztatást: fel a fejjel, nem vesztünk el, a küzdelemnek, a becsületes munkának meglesz az eredménye! - mondta dr. Szabó József. - A két falu lakossága érzi, most rajtuk kívüli tényezők befolyásolják a kapcsolatuk alakulását, de abban egyetértenek, hogy szeretnék hosszan fenntartani. A közös utat továbbra is úgy egyengetik, mint eddig, hiszen egymáshoz akarnak tartozni.
Hasonló indíttatások fűzik össze már csaknem két évtizede Tordát és a szintén magyarországi Tiszaalpárt. Egy kicsit furcsán indult húsz évvel ezelőtt a két település kapcsolatfelvétele, amely akkor politikai szervezés kérdése volt.
- Kicsit a kényszer szülte, de ezek a szálak idővel nem két település, hanem emberek között köttettek, és igazi, valós kapcsolattá fejlesztették az együttműködést. Sok család között elmélyült barátságok alakultak ki. Ebben már felnőtt egy generáció is - hangsúlyozta Bodor Ferenc, Tiszaalpár polgármestere. - A kapcsolat nem egyoldalú, mi is sokat kapunk az itt élő tordaiaktól: elsősorban példát arra, hogyan lehet igazán magyarnak lenni, megmaradni magyarnak, hiszen néha azt érezzük Magyarországon, hogy az itt élők sokkal jobban kötődnek a kultúrájukhoz, a hagyományaikhoz, mint mi, akik egyszerűen magyarnak valljuk magunkat. Amikor ideérkezünk, akkor jövünk rá, mit jelent magyarnak lenni, fölvállalni a kultúrát itt, ahol nem is szórványban, hanem önálló szigetként él ez a csoport.
Idővel úgy érezték, tovább kell lépniük: a megszokott kultúr- és sportkapcsolatok mellett nyitni kellene a gazdaságfejlesztés felé is. A gazdasági kapcsolatok kialakítása nem a falu vezetőségének a feladata, de annyit megtehetnek, hogy megteremtik a feltételeket a vállalkozók összeismertetésére. Egy közös szakmai program megvalósítására már most májusban sor kerül egy uniós pályázat elnyerésével. A tordaiak a tiszaalpáriak révén jutottak el a dániai Kjellerupig, amelyhez szintén baráti szálak fűzik, s az már igazán Európa.
- Vajdaság, Szerbia, a kisebbségi kapcsolatokkal jut közelebb Európához. Ezt a lépést Torda már megtette testvértelepülései segítségével - emelte ki Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke.
A modern kor követelményei, a merőben különböző gazdasági alapfeltételek (mert az életfeltételek még lehetnek hasonlóak is) megpecsételik a három település közötti kapcsolatokat is, de ha elszántságuk megmarad, akkor közösen megérik a jövőt, amelyben eltűnnek a határok.