Zadari építészet — óvárosi látkép

Zadari építészet — óvárosi látkép

A leggyorsabban fejlődő horvát régió egyik központi városa Zadar, illetve magyar nevén Zára. Ezen a településen különösen sok magyar vonatkozású épülettel, látnivalóval találkozhatunk.

A városnak nagyjából 80 000 lakosa van, ám ez a szám a turistaidőszakban a többszörösére nő. Hatalmas szállodahajók is megállnak itt körútjukon, mint megtudtam, évente akár 180 is. A turisták természetesen a nevezetességekre is kíváncsiak, melyek az óvárosban találhatóak.

Zadart (és egész Dalmáciát) 1091-ben csatolta Szent László király Magyarországhoz. A város az évszázadok alatt sokszor cserélt „gazdát”. Volt velencei uralom alatt, majd Bizánc ostromolta, aztán magyar fennhatóság alá került, Napóleon is megszállta, ezután a Monarchia tulajdona volt egészen az I. világháború végéig, majd Jugoszlávia megalakulásáig Olaszországhoz tartozott. 1991-ben sajnos teljesen szétlőtték, de szerencsére az óváros házai, melyek a II. világháborúból maradtak meg, régi pompájukban tündökölnek.

Négy kapun át lehet megközelíteni az óvárost, melyet középkori fal vesz körül. Az egyik kapuhoz gyalogos híd vezet a város felől, a másik kapu közelében pedig egy fehér ingben evező férfi viszi át csónakkal az érdeklődő turistákat a félszigetre, a történelmi városközpont ugyanis oda épült.


A Népek tere

Amint megérkezünk, azonnal elénk tárul a kellemes mediterrán hangulat a fényesre koptatott kockaköves utcákkal, terekkel, ahol — mint általában minden óvárosban — kávézók, éttermek, fagylaltozók várják az odalátogatókat. A varázslatos évszázados hangulattól jómagam sem szabadulhattam.

Számomra a legkedvesebb látnivaló Szent Simon temploma volt, mely a XVI. században épült. A helyiek úgy mesélik, itt őrzik egy 250 kilós, arannyal bevont ezüstkoporsóban Szent Simon földi maradványait. Az ereklyetartót Nagy Lajos király felesége, Erzsébet királyné készíttette, amikor Szent Simon holttestét hazahozatta Szíriából, és örök nyugalomra helyezték. A templomban sajnos nem engedélyezett a fotózás, és hiányos öltözékben is szigorúan tilos bemenni.


A régi városkapu a velencei szárnyas oroszlánnal

Az évszázadok során a Nemzeti teret (Narodni Trg) is többször átépítették, így minden korszaknak otthagyta a maga „bizonyítékát”. A stílusok keverednek, hiszen láthatunk ott XI. századi román templomot, illetve a XVIII. századi barokk óratornyot is megcsodálhatjuk.

Zadar jelképe mégis a IX. században az akkori római fórum köveiből épített Szent Donát-templom. Nevét Donát püspökről kapta, hiszen ő volt az építtetője. A templom román stílusú, rendkívül szokatlan kinézetű, hiszen kör alakú, kétszintes, és nincs harangtornya.

Itt található a XVI. századi, reneszánsz Szent Mária-templom is, valamint a mellette álló óriási harangtorony — mindkettőből lenyűgöző kilátás nyílik a környékre, már ha remegő lábakkal felmerészkedünk a keskeny, magas lépcsősoron. Megmászása közben láthatjuk az óriási harangokat is, ha jól számoltam, öt darab van belőlük. Ezt a tornyot Könyves Kálmán állíttatta, amikor 1105-ben elfoglalta Zárát.


Az öt kút tere

A sorból természetesen nem hagyhatom ki a ferencesek gótikus templomát sem. A helyiek szerint a sekrestyéjében található az az 1358-ban készült dombormű, amely arra emlékeztet, hogy Nagy Lajos javára Velence lemondott Dalmáciáról. Ezt sajnos nem volt alkalmam látni.

Ha Zára óvárosában járunk, vétek volna kihagyni a hatalmas árubőségű piacot és a mellette levő halcsarnokot, ahol mindenféle tengeri herkentyűt meg tudunk vásárolni az aznapi ebédünkhöz.

Természetesen a legújabb építészeti alkotásokban sincs hiány. Az egyik ezek közül a sétány északi részén található, 2005-ben épült, harmincöt sípból álló úgynevezett Tengeri orgona, melyet a tenger hullámai szólaltatnak meg, és melynek búgó hangja sok turistát csalogat — olyan hely, ahol az emberi képzelőerő, a művészet, a kivitelezés és a természet ereje találkozik. A másik pedig a 2008-ban készült, A nap köszöntése című fényjáték, mely valójában egy 22 méter átmérőjű napelem — igazán csak sötétedés után érdemes felkeresnünk, hiszen akkor látszik a fényjáték.

Nekem négy alkalomra volt szükségem ahhoz, hogy minden részletét megismerjem az óvárosnak (a felsorolásból, talán mondani sem kell, jó néhány látványosság kimaradt), és mindezeknek a sétáknak a során az egyik kedvenc városommá vált. Ha tehetik, önök is ismerjék meg Zadart!

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Otthonosan rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Zadari építészet — óvárosi látkép
Otthonosan
  • Gyulai Özvegy Andrea lakberendező
  • 2019.10.21.
  • LXXIV. évfolyam 42. szám
Zadari építészet — óvárosi látkép
Otthonosan
  • Gyulai Özvegy Andrea lakberendező
  • 2019.10.08.
  • LXXIV. évfolyam 40. szám
Facebook

Támogatóink