XXIII. Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny
2017.03.16.
LXXII. évf. 11. szám
XXIII. Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

Felhívás a XXIII. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyen való részvételre

Kálmány Lajos, vidékünk első néprajzkutatója, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója tiszteletére, valamint a százharmincöt éve született mesemondó, Borbély Mihály emlékére a Zentai Önkormányzat és a zentai Városi Könyvtár huszonharmadik alkalommal rendezi meg a Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyt. Az elődöntőit április végéig hat körzetben: a Bánságban (Nagykikinda és Torontálvásárhely), Nyugat-Bácskában (Bácskertes), Közép-Bácskában (Bácsfeketehegy vagy Temerin), Észak-Bácskában (Szabadka vagy Hajdújárás) és a Tisza mentén (Zenta), döntőjét pedig 2017. május 27-én délelőtt 10 órai kezdettel a Zentai Alkotóházban szervezi meg. A jelentkezők korhatár nélkül a következő három kategóriában versenyezhetnek:
 

1. Előadóművészi kategória: egy népmese előadása. A versenyszám műsorideje legfeljebb 5 perc lehet. Korcsoportok:

a) óvodás korosztály,
b) 7–10 éves korosztály (kisiskolások),
c) 11–14 éves korosztály (felsős diákok),
d) 15–18 éves korosztály (középiskolások),
e) a felnőttek korosztálya.
 

2. Néprajzi (népmesegyűjtő) kategória: legalább két, napjainkban hallott novellamese

a) vagy hangszalagra való rögzítése és lejegyzése,
b) vagy versenyen való elmondása.

Ebben a kategóriában műsoridő-korlátozás nincs.

A Mátyás királyhoz kapcsolódó epikus hagyományt érintő összefoglaló jellegű magyar munkákban gyakran hangoztatják a Mátyás-történetek fontos szerepét a vajdasági magyarok folklórtudásában. A dél-alföldi, azaz a bácskai és bánáti monda- és népmesekincs egyik jellemzőjeként említik a Mátyás-mondák és népmesék viszonylag nagy számát. A Mátyás király személyéhez kapcsolódó mesék a novellamesék csoportjába tartoznak. Hőseik tündérmeséktől eltérően nem a mesei csoda segítségével érik el céljukat, őket okosságuk, a szerencséjük, érzelmeik, vagy a sors irányítja.

3. Képzőművészeti kategória: Mátyás király és a czigány béres, Mátyás király és a szëgény embër és A kakasok elosztása című mesék illusztrálása bármely képzőművészeti technika alkalmazásával. Az ajánlott mesék forrása:

1. Mátyás király és a czigány béres. Elmondta Borbély Mihály, Egyházaskér. In: Kálmány Lajos: Hagyományok. II. Vác–Szeged. 1914. 132.

http://adattar.vmmi.org/index.php?ShowObject=konyv&id=252

2. Mátyás király és a szëgény embër. Elmondta Szőcs Boldizsár, Székelykeve. In: Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka. 2005. 124.

http://adattar.vmmi.org/index.php?ShowObject=konyv&id=293 

3. A kakasok elosztása. Elmondta Badó János, Temerin, gyűjtötte Csorba Béla. In: Raffai Judit (szerk.): Vajdasági történetek Mátyás királyról. Forum Könyvkiadó – Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Újvidék – Szabadka, 2008. 101–103.

A mesék letölthetők a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapjáról is:

http://adattar.vmmi.org/felhivasok/487/matyas_kiraly_es_a_szegeny_ember.pdf
http://adattar.vmmi.org/felhivasok/487/matyas_kiraly_es_a_a_cigany_beres.pdf
http://adattar.vmmi.org/felhivasok/487/kakasok_elosztasa.pdf


A verseny tehát két részből: körzeti elődöntőkből és döntőből áll. Az előadóművészi kategóriában a versenyzők a magyar népmesekincsből választhatnak tetszés szerint egy népmesét. A néprajzi kategória versenyzői a nagyszüleiktől, szüleiktől vagy más ismerősüktől hallott novellamesét: a) vagy hangszalagon rögzítve és lejegyezve a gyűjtésre vonatkozó adatok feltüntetésével elküldik a lenti címre, és ezzel a gyűjtéssel pályáznak a versenyen, b) vagy előadják gyűjtésüket a versenyen.

Jelentkezni az alábbi címre lehet: Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ, 24400 Zenta, Posta utca 18.

Bővebb felvilágosítás Juhász Lassú Kornélia könyvtárostól a 063/8-629-568-as vagy a (024) 811-266-os telefonszámon kapható. A jelentkezési lapon kérjük feltüntetni:

1. a versenyző teljes nevét,
2. születési évét és korcsoportját,
3. levélcímét, telefonszámát és villámposta (e-mail) címét
4. a versenykategóriát,
5. az elmondásra kerülő népmesék címét és
6. a felkészítő személy nevét, villámposta címét és telefonszámát.


A képzőművészeti pályázatra érkező munkákkal együtt ugyancsak kérjük a versenyző teljes nevét, születési évét, levélcímét, telefonszámát, villámposta címét és felkészítőjének nevét, elérhetőségeit is mellékelni.

Jelentkezési határidő: 2017. április 17.


Mesegyűjtemények a Vajdaság területéről gyűjtött szövegekkel

01. Banó István – Fülöp Lajos: Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából. Pécs, 1961.
02. Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
03. Beszédes Valéria: Szőcs Boldizsár meséi. Budapest, 2004. /Népmesetár/
04. Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
05. Burány Béla: Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar erotikus népmese. Újvidék, 1984.
06. Burány Béla: Piros a tromf. 77 vajdasági magyar erotikus mese. Zala, 1988.
07. Burány Béla: A legkisebb királylány kívánsága. 88 vajdasági erotikus obszcén népmese. Budapest, 1990.
08. Burány Béla: A menyecske meg a feketerigó. 107 vajdasági magyar erotikus és obszcén népmese. Szeged, 1997.
09. Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
10. Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék, 1976. [A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséi.] http://adattar.vmmi.org/index.php?ShowObject=konyv&id=252
11. Kálmány Lajos: Szeged népe. I–III. Szeged–Arad, 1881, 1882, 1891.
12. Kálmány Lajos: Hagyományok. Mesék és rokonneműek. I–II. Vác–Szeged, 1914.
13. Kovács Ágnes: Ungarische Volksmärchen. München, 1966.
14. Ortutay Gyula – Katona Imre: Magyar parasztmesék. I. Budapest, 1951.
15. Ortutay Gyula: Magyar népköltészet. III. Budapest, 1955.
16. Ortutay Gyula – Katona Imre: Magyar parasztmesék. II. Budapest, 1956.
17. Ortutay Gyula – Dégh Linda – Kovács Ágnes: Magyar népmesék. I–III. Budapest, 1960.
18. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. Budapest–Újvidék, 1984. /ÚMNGY XVI., XIX./
19. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
20. Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
21. Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
22. Révész Hugó: Bácskai dalok, mesék. Szabadka, 1892.
23. Solymossy Sándor: Contes et lègendes de Hongrie. Paris, 1936.
24. Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Felhívás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..