A múzeum nagy időszaki kiállítását három ütemben nyitották meg. Májusban A jégkori ember című kiállítási egységet mutatták be, ahol a jégkorszakban élő ember mindennapjait ismerhették meg a látogatók. Júniusban A titokzatos jégkorszak 1. következett, ahol eredeti óriásszarvas-, barlangioroszlán-, barlangihiéna-, kardfogútigris-csontokat, -csontvázakat lehetett megtekinteni, júliusban pedig a Kínából érkező, mozgó mamutbébiből, a barlangi medvéből és a barlangi oroszlánból állt össze A titokzatos jégkorszak 2. elnevezésű kiállítási egység.

A bejáratban álló mamut csalogatja az embereket a kiállításra

A pleisztocén, melyet gyakran a jégkorszak koraként emlegetünk, a Föld történetének egyik legdinamikusabb és legformálóbb időszaka volt. Mintegy 2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött, és körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget, átadva helyét a jelenlegi földtörténeti kornak, a holocénnek. Ez a geológiai periódus nem csupán a globális klíma drámai ingadozásairól ismert, hanem arról is, hogy ekkor jelentek meg és fejlődtek ki azok a grandiózus állatfajok, amelyeket ma megafaunaként ismerünk. A pleisztocén klímája rendkívül változékony volt, melyet a hideg glaciális (jégkorszaki) és a melegebb interglaciális (jégkorszakok közötti) időszakok szabályos váltakozása határozott meg. Ezek a ciklusok évtízezredeken keresztül ismétlődtek, alapjában átalakítva a bolygó ökoszisztémáját és földrajzi arculatát. A glaciális periódusokban a globális átlaghőmérséklet jelentősen csökkent, ami az északi féltekén hatalmas kontinentális jégtakarók kialakulásához vezetett. A jégtakarók vastagsága helyenként elérte a több ezer métert is, és Skandináviától Észak-Amerikáig terjedt, lefedve Kanada és az Egyesült Államok északi részét. Ezek a masszív jégtömegek óriási mennyiségű vizet kötöttek meg, ami a tengerszint globális csökkenéséhez vezetett, néhol akár 120-130 méterrel is. Természetesen nem muszáj ezt mind tudni a kiállítás megtekintése előtt, hiszen éppen erről szól ez a tárlat, hogy közelebb hozza a letűnt korszak sajátosságait és működését.

A kőszáli kecske eredeti csontváza

Az épület bejáratában egy mozgó, hangot kiadó mamut jelzi, hogy a falakon belül valami különleges várja a látogatókat. A folyosón információs táblák hangolnak a kiállítás anyagára, és elrepítenek bennünket abba a korszakba, ahol az óriási mamutok és a veszélyes kardfogú tigrisek éltek. Innen tudhatjuk meg, hogy a gyapjas mamutok alakra és méretre a mai indiai elefántokhoz hasonlítottak. A vastag bőrük alatt raktározott zsírréteg akár 9 cm vastag is lehetett.

A hat termet elfoglaló kiállításnak köszönhetően valóban valóságosnak érezhetjük a múltbéli világot. Az egyik helyiségben eredeti csontvázak és koponyák kápráztatják el a közönséget, így láthatjuk például a gyapjas mamut alsó állkapcsát, az óriásszarvas hatalmas agancsait, a farkas, a barlangi medve és az óriáslajhár csontvázát, vagy pedig az őstulok és a kardfogú tigris koponyáját. Lenyűgöző és egyúttal ijesztő is, hogy egyes állatok hangot adnak ki, és testközelből megfigyelhetők. Az ember úgy érzi, mintha a sikeres Jégkorszak című rajzfilm világában volna, valójában a mese és a tudomány találkozása valósul itt meg.

A barlangi medve hangja is hallható a tárlaton

Az interaktív, játékos térben különféle feladatokat lehet megoldani, például kitalálni, hogy melyik állatnak milyen csontváza volt, csoportosítani a már kihalt és a még élő teremtményeket, kirakózni, vagy kitapogatni az állati maradványokat. Ez a szoba óvodásoknak és iskolásoknak is szórakoztató lehet, hiszen az érdekes feladatok közelebb hozzák a gyerekekhez a tudományt, és tesztelik, hogy mennyire figyeltek, illetve mennyi információt gyűjtöttek az előző termekben.

A klímaváltozást állítja a középpontba az a terem, ahol extrém hideg uralkodik, ezáltal is éreztetve a jégkorszak klímáját. A besötétített szobában egy vetítőn nézhetjük és hallhatjuk a gleccserek olvadását, illetve meg is érinthetjük a jeget. A látványos élmény szomorú és elgondolkodtató is, hiszen a kiállításból is kiderül, hogy a klímaváltozás miatt a megemelkedett tengerszint eltüntetheti ezt a világot. A grönlandi jégtakaró vesztesége a hétszeresére, az antarktiszi jégveszteség pedig a négyszeresére nőtt, ezek pedig rendkívül lesújtó adatok a bolygónkra nézve.

A titokzatos jégkorszak kiállítás egyszerre a múlt és a jelen, hiszen a már kihalt élőlények megismerése mellett a jelen kihívásaival is szembesülünk, és elgondolkodhatunk azon, hogy mivel tudnánk óvni a környezetünket és általa a bolygónkat is.

A jegy megvásárlásával az állandó kiállítások is megtekinthetők, így egyszerre többféle élményben lehet részünk. Mindenkit arra buzdítok, hogy nézze meg ezt a remek és átgondolt tárlatot, mert rengeteg hasznos információt és maradandó élményt ad.

A gyapjas mamut eredeti csontváza és egy bébimamut

A gyerekek sok időt töltenek ebben a teremben, ahol próbára tehetik a tudásukat