home 2026. november 10., Tivadar napja
Online előfizetés
Vissza a Holdra
Apró József
2026.10.17.
LXXXI. évf. 41. szám
Vissza a Holdra

Néhány évtizeddel ezelőtt még egészen egyértelmű volt, hogy az ember egyszer majd rendszeresen jár a Holdra. Aztán valahogy elmaradtak az utak, a Hold pedig ismét egy távoli égitest lett az éjszakai égbolton. Most viszont újra kezd felpezsdülni körülötte az élet. És ezúttal nem feltétlenül az a cél, hogy valaki csak odamenjen, körülnézzen, majd hazajöjjön.

A NASA szeptember végén három új tudományos vizsgálatot választott ki, melyek már a tervezett Moon Base, vagyis a holdi bázis előkészítését segítik. Az egyik műszer a Hold déli pólusának környezetét figyelné, egyebek között a felszín alatti aktivitást és a szeizmikus eseményeket. Egy másik azt vizsgálná, hogy egy holdi mélyedés alatt található-e olyan lávacsatorna, amely akár természetes menedéket is nyújthatna. A harmadik pedig a Hold egyik legfontosabb kincsét, a vizet keresi.

A Hold déli pólusa azért került a figyelem középpontjába, mert ott olyan területek találhatók, amelyek hosszú időn keresztül nem kapnak közvetlen napfényt, és ezekben a rendkívül hideg régiókban vízjég is fennmaradhatott. Ha sikerül pontosan feltérképezni, hol és milyen formában lehet, az óriási előny lesz a jövőbeli küldetések számára, mivel a víz nem csak ivásra kell. Megfelelő technológiával hidrogénre és oxigénre bontható, így a rakéta-üzemanyag egyik alapanyagává is válhat. Az oxigén pedig természetesen a légzéshez is szükséges. Minél több mindent lehet a Holdon előállítani, annál kevesebbet kell a Földről odavinni. A NASA már olyan technológiákat is keres, amelyekkel oxigént lehet kivonni a holdi talajból, illetve a felszínen található anyagokat építkezéshez lehetne felhasználni. Ha egyszer eljutunk oda, valószínűleg nem érdemes minden egyes téglát és betonkockát a Földről felvinni. A Holdon van rengeteg kő és por (regolit), csak éppen még nem tudjuk olyan egyszerűen használni, mint itt a Földön.

A bázis másik nagy problémája az energia. A Holdon egy két hétig tartó nappal után nagyjából két hét sötétség következik, ezért nem lehet egyszerűen napelemekkel mindent megoldani. A NASA ezért még januárban bejelentette, hogy az amerikai energiaügyi minisztériummal közösen egy holdfelszíni nukleáris reaktor fejlesztésén dolgozik. Október 8-án pedig új együttműködési megállapodást írt alá a világűrben használható nukleáris energia és meghajtás fejlesztéséről. A Space Reactor-1 Freedom (SR-1) nevű rendszer 2028-ban indulhat, a holdfelszíni Lunar Reactor-1 pedig később, a tervezett holdbázis energiaellátásában tölthet majd be szerepet.

Ha majd emberek élnek ott, enniük is kell. Ezért a NASA, valamint a kanadai és a német űrkutatási szervezetek a múlt hónapban közös programot indítottak annak előkészítésére, hogy a Földön létrehozott kísérleti rendszerben vizsgálják, hogyan lehetne növényeket termeszteni holdi körülmények között. A növények ugyanis nemcsak élelmet adhatnak, hanem szén-dioxidot is felvesznek, oxigént termelnek, és a víz újrahasznosításában is szerepük lehet.

Mindez jól mutatja, mennyire más a mostani Hold-program, mint az Apollo idején. Akkor az volt a nagy kérdés, hogy képes-e az ember eljutni a Holdra, most pedig az, hogy képes lesz-e ott maradni. A különbséget az is jól érzékelteti, hogy a NASA éppen most tette közzé az idei Artemis II küldetés tudományos adatainak hatalmas csomagját. Több mint 800 Gb adat került nyilvánosságra, köztük több mint 11 000 nagy felbontású kép és videó, valamint 8,5 órányi hangfelvétel.

Tehát lassan egy egészen másfajta Hold-program körvonalazódik. Robotok érkeznek majd először, felmérik a terepet, megkeresik a vizet és más felhasználható anyagokat, majd jöhetnek az energiaellátásért, a kommunikációért és a közlekedésért felelő rendszerek. Ezután lehet egyre hosszabb időre embereket küldeni, végül pedig létrejöhet egy olyan bázis, ahol már nem a Földről érkező utánpótlástól függnek. Persze ettől is, és a holdi várostól is még messze vagyunk. De az úton már elindultunk.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..