További szankciók Oroszország ellen

Az Európai Unió újabb Oroszország elleni szankciókról döntött a közösség állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. A kétnapos találkozón egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztették ki, ha azonban Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő. Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár világossá tette, hogy a helyzet további romlása és eszkalációja esetén az Európai Unió gazdasági szankciók bevezetésére is készen áll. Emellett az unió aláírta Ukrajna társulási szerződését, valamint lemondta a júniusra tervezett csúcstalálkozót Moszkvával. Közben Németország és Franciaország felfüggesztette Oroszországgal való katonai együttműködésének nagy részét. Az Egyesült Államok pedig Lengyelországban hadgyakorlatra készül, melyen részt vesz Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a balti köztársaságok is.

IMF-misszió járt Magyarországon

Március 5-e és 17-e között IMF-küldöttség tartózkodott Magyarországon. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos tapasztalatait egy közleményben fogalmazta meg. Costas Christou misszióvezető véleménye szerint a tavalyi 1,1 százalékos GDP-növekedés után az idén 2 százalékkal gyorsulhat Magyarország gazdasága, a középtávú növekedési kilátások viszont még mindig meglehetősen visszafogottak. A Valutaalap megerősítette, hogy a magyar kormány elkötelezett a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásában. Emellett elismerte a költségvetés strukturális hiányának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket is. Összességében a Valutaalapban úgy látják, most alkalmas az idő ahhoz, hogy Magyarország végrehajtsa a szükséges strukturális reformokat. Ezek után pedig a magyar gazdaság magasabb és fenntartható növekedési pályára állhat.

Gál Kingát választották az Év Képviselőjének az Európai Parlamentben

Az alapvető szabadságjogok kategóriájában Gál Kingát, a Fidesz politikusát választották az Év Képviselőjének az Európai Parlamentben. Gál Kinga egy finn néppárti, valamint egy bolgár liberális képviselővel versengett a díjért. A nyertesek kihirdetésére és a díjátadóra a brüsszeli Concert Noble központban került sor. Gál Kinga a díjátadás utáni ünnepségen kiemelte, hogy számára azért is különösen értékes a képviselő-kollégák bizalma, mert — egy fideszes magyar képviselőre leadott — szavazatuk „cáfolja a Magyarország elleni méltatlan vádakat, és bizonyítja a Fidesz európaiságát és európai elismertségét”. Az Év Képviselője díjat az EP-magazin szervezésében immáron tizedik alkalommal ítélték oda. Kimagasló munkájuk alapján 16 szakpolitikai területen minden évben 3-3 EP-képviselőt jelölnek. A különféle kategóriákban azok lettek díjazottak, akik képviselőtársaiktól a legtöbb titkos szavazatot kapták.

Elkezdődött a Biszku-per

Elkezdődött Biszku Bélának, a Kádár-rendszer volt belügyminiszterének pere a Fővárosi Törvényszéken. Mint ismeretes, a volt belügyminisztert negyvenkilenc sortűzben agyonlőtt ember haláláért teszik felelőssé. Az 1956-os forradalom utáni megtorlások irányításában való részvétele miatt az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetést kért. Biszku Béla a bíróság előtt elutasította az ellene felhozott vádakat. Arra a felvetésre például, hogy háborús bűnösként majdnem ötven ember halálát írják a rovására, azt válaszolta: „Nem értem, miért vádolnak ezzel. Olyat is mondtak, hogy a sortűzre parancsot adtam. '56-ban nem voltam belügyminiszter, éppen a Budapesti Pártbizottság kerületi szervezeteinek újjászervezésével foglalkoztam, nem voltam a karhatalom része.” Biszku Béla a tárgyalás után elmondta, nem fél attól, hogy elítélik. Az ellene indított eljárást igazságtalanságnak tartja, és figyelemelterelésnek az embereket érintő gondokról.

Hungarikummá vált a 100 tagú cigányzenekar

Hungarikum lett a 100 tagú cigányzenekar — jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke Budaörsön, a bizottság legutóbbi ülése után. A zenekaron kívül gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, a Zsolnay-porcelán és -kerámia, a Gundel-örökség, valamint a Pick téliszalámi vált hungarikummá. A testület döntött arról is, hogy a Magyar Értéktárba bekerül a magyar akác, a magyar akácméz, az Ajka-kristály, a höveji csipke, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi-hársfasor. Fazekas Sándor kiemelte, hogy az új hungarikumok olyan rendkívül értékes teljesítményei a magyarságnak, amelyek határokon kívül is ismertek és elismertek. A magyar kiválóságok száma ezzel harmincnégyre emelkedett.

Kitelepítenék a krími tatárokat

Nehéz sors vár a jövőben az Ukrajnától frissen elszakadt Krím félszigeten élő tatárokra. Rusztam Temirgalijev krími első miniszterelnök-helyettes ugyanis azt jelentette be, hogy a Krím félsziget új kormányzata rendezni szeretné a krími tatárok által elfoglalt területeket, azaz kitelepítené a tatárságot. Az új orosz hatalom egyben lakhelyről is gondoskodna számukra, igaz, más területen. „A krími tatárokat lakóhelyük elhagyására kértük, hogy szociális célokra használhassuk őket. Egyúttal hajlandóak vagyunk rengeteg területről gondoskodni a számukra, hogy életüket rendes körülmények között folytathassák” — hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Az új kormányzat egyébként azzal indokolta a döntést, hogy a Szimferopolba vezető utak mentén sok az „önkéntes területfoglaló”, ezek a területek viszont szükségesek a város infrastruktúrájának fejlesztéséhez.