A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség nemrégiben megtartotta a tavaszi közgyűlését. A tagság szentmisét szolgáltatott, melynek keretében megszenteltették az új zászlót, a cserkészet alapítójának, Bi-Pinek a születésnapján pedig díjátadót tartottak.

Bevonulás a szentmisére

— Állandó jelleggel keressük a módszereket, melyekkel motiválni tudjuk a gyerekeket, hogy ebben a felgyorsult világban is kihívás legyen számukra a cserkészet. A Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben négy cserkészkörzet működik: az Észak-bácskai, a Torontál, a Homokháti Kistérségi és a Dél-bácskai Szerémségi. 12 regisztrált csapatunk van, de érdemleges munka 9-ben folyik. A szövetség aktív tagjainak száma 286, akik minden hétvégén ott vannak és tevékenykednek, illetve 150 alumnitagra számíthatunk még, akik havonta vagy félévente aktívak. Utóbbiak általában egyetemisták, felnőttek, családosok, és nem tudnak részt venni minden alkalommal, de egy-egy program erejéig jelen vannak — mondta Magyar Dániel, a VMCSSZ elnöke.

Zászlószentelés

A muzslyai Szűz Mária Szent Neve-templomban a szentmise keretében áldották meg az új szövetségi zászlót, a szertartást Msgr. Mirko Štefković megyés püspök végezte.

— Ez az esemény a cserkészszövetség számára különleges alkalom, és örülök annak, hogy a vasárnapi szentmise keretében történt, amikor nemcsak a cserkészek, hanem a hívek és sok gyerek is jelen volt. Nemcsak egy vásznat áldunk meg, hanem egy zászlót, egy szimbólumot, mely értékeket fejez ki. Fontos, hogy a cserkészek Vajdaságban igyekeznek továbbadni az erényes életet a fiatalabb generációknak. Nagyböjtben vagyunk, ez az időszak igen fontos a keresztények számára. Tudjuk, hogy a hívő ember arra törekszik, hogy ne csak álljon azon a ponton, ahol van, hanem észrevegye, mi az, amin javíthat, ami által fejlődhet.

A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség egyik alapítója volt Gabona Ferenc, aki ma is az 1. számú Sík Sándor Cserkészcsapat parancsnoka. Ez volt egyébként a szövetségben az első csapat.

— Előfordult, hogy a csapat „alvó üzemmódba” került, mivel nem volt már annyi cserkész Muzslyán, hogy mindhárom csapatot feltöltsék. Sikerült az alumnitagokat, akik valamikor az első csapatban tevékenykedtek, rábeszélni, hogy ismét részt vegyenek a munkában, és újra toborzunk is cserkészeket. Most örömmel mondhatom el, hogy már 40 fős a csapatunk, és ez egy szép létszám. Fontos hangsúlyozni — és nemcsak most, a zászlószenteléskor, hanem állandóan, különösen itt a szórványban —, hogy a cserkész nemcsak akkor cserkész, amikor egyenruhában van, hanem az életének minden napján. A fogadalmunk arra kötelez bennünket, hogy Isten, a haza, a nemzetünk és az embertársaink felé mindennap teljesítsük a kötelességünket.

Csoportkép a templomban

A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében az ünnepségen jelen volt Hugyik Richárd, a végrehajtó bizottság elnöke, aki nem leplezte örömét, hogy az MNT meghívást kapott erre a szép eseményre.

— A vajdasági magyar közösség számára kiemelkedő tevékenység, amit éltetnek ezzel a mozgalommal, és hálás szívvel gondolunk arra, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség létezik, hiszen olyan közösségszervező erő, amely a fiatalságot összefogja. A zászlószentelés ünnepsége nem csak jelkép, ilyenkor a hagyományra is emlékezünk, az identitást is megpróbáljuk erősíteni. Összetartó közösséget láthattunk itt, hiszen tele volt a templom, és mindenki részt vett a szentmisén.

A díjazottak egyike, Brasnyó Ferenc nyugalmazott atya, aki sok éven át Kishegyesen volt plébános, az egyház és a cserkészet összefonódását hangsúlyozta. Ő a Körösztös Krizosztom-plakett díjat vehette át, olyan egyházi személyként, aki segítette a cserkészmozgalmat.

— 1992-ben, amikor Kishegyesre érkeztem, fölkaroltam ezt a mozgalmat, és megalapítottuk a 29. Szent András Cserkészcsapatot. 30-40-en voltunk, együttműködtünk a topolyai és a horgosi cserkészekkel is, és nagyon-nagyon sok örömöt éltünk át. Az ifjúság végig kitartott mellettem, hiszen harminchárom évig éltem Kishegyesen. Megfogadtam azt a szép üzenetet, hogy hagyjunk magunk után minél szebb világot. Mivel a szüleim, nagyszüleim mindkét részről csúrogiak voltak, és ott lerombolták a templomot, arra törekedtem, hogy próbáljuk Isten segítségével építeni az egyházat, és Dreán, Kavillón fölépítettük a templomot a hívek támogatásával. Utána Bajsán újítottuk fel a templomot, majd Kishegyesen is. A hívekkel meg a cserkészekkel, az ifjúsággal karöltve együtt építettük az egyházat.

A cserkészszövetség díjazottjai

A díjátadón, mely az ötödik volt a sorban, négy díjra érkezett felterjesztés. A már említett mellett Buzetzky Ferenc-plakett díjban részesült Teleki Ervin, Kantardžić Ágnes, Nagy Attila és Keszég Réka, Sík Sándor-plakettet kapott dr. Horváth-Militicsi Szabolcs, Keszég Levente és dr. Kokrehel József, a Králik László-plakettet pedig Recskó Zsuzsanna és Hajdúk-Uracs Magdolna érdemelte ki.

A muzslyai Nagy család Olaszországban él, a szülők itthon váltak cserkésszé, a gyermekeik már az olasz cserkészeket erősítik