Városi község — igen vagy nem?

Városi község — igen vagy nem?

Megkérdeztük a bajmokiakat

Évek, sőt, évtizedek óta időről időre felröppen a hír, hogy Palics, Csantavér és Bajmok önálló községgé válik Szabadkán belül. A legutóbbi városi képviselő-testületi ülésen is parázs vita alakult ki a javaslatról, de végül elvetették — pénzhiány miatt. Várható azonban, hogy a kérdés újra napirendre kerül a következő ülések egyikén. De vajon szüksége van-e erre a lépésre az érintett helyi közösségeknek? Erről kérdeztük a bajmokiakat.

Bálint Lukács Mónika irodai alkalmazott:

— Én támogatnám, hogy a falu városi községgé alakuljon. Jó ötletnek tartom, mivel Bajmok környékén sok kisebb település is van, és mindenért Szabadkára kell bejárni. Ha például valamilyen rendezvény megszervezésére kerül sor, Szabadkától kell kérvényezni az engedélyeket. Szerintem ezt helyben is el lehetne intézni.

Kókai Deli Márta nyugalmazott zenepedagógus:

— Ez a kérdés már nagyon régóta napirenden van. Nyugalmazott tanár vagyok, 38-39 évet dolgoztam a helyi iskolában. Úgy gondolom, hogy Bajmoknak politikailag, erkölcsileg és gazdaságilag is joga van ahhoz, hogy község legyen. A lakosság tudná irányítani, vezetni. Nem vagyok politikus, de úgy érzem, nincs joga egy másik községnek vagy városnak kisajátítani mindazt, amiért az itteni emberek dolgoztak meg.

Tapiska Ágota történelem-, hon- és népismeret tanár:

— Egy ország közigazgatási hálózatának kialakításában nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. Véleményem szerint ezek közül az egyik legfontosabb a történelmi háttér. Egy terület közigazgatási határainak alakulásában mindig is nagy szerepe volt a hozzá tartozó föld nagyságának. Ennek feltérképezésére elődjeink több évtizedet, némely esetben több száz évet is szántak. Csak az idő múlásával derülhetett ki, hogy mekkora régió tudja fenntartani magát, és hosszabb távon hasznosan működni. Sokszor láthatunk példát arra, hogy nemcsak megyék, de városok és falvak is harcoltak egymással azért, hogy a területük növekedjen a másik kárára. Ennek oka legtöbb esetben az öncélú gazdaságfejlesztés és népességszám-emelés volt. A kiterjedt határ az övezet feldolgozóipara és a hozzá szükséges nyersanyagkészlet szempontjából is fontos volt, a megfelelő népességszám pedig lehetővé tette a szakemberek kinevelését, akik koordinálni tudták a lakóhelyükön az élhető körülmények megteremtését. Bajmok az elmúlt néhány száz évben Szabadka közigazgatásának egyik fontos pillére volt. Ez néhány éve változott meg. Az önkormányzattá válása rengeteg vitát generál mind a bajmokiak, mind a községben lakó emberek között. Ez egy rendkívül fontos kérdés, melyet csak alapos és átgondolt folyamat alapján lehet véghezvinni. Jelen helyzetben sajnos hiányzik a megfelelő tájékoztatás és a lakossági fórumok, melyeken megismerhetnénk a beterjesztett javaslatot megalapozó tervet. Ha tartalmazza az észszerű keretek között mozgó lehetőséget az önállóságra, akkor mindenképp támogatható. Ha azonban csak egy megszokott politikai frázis az ellenzék és a hatalom közti viszony további élezésére, akkor mindenképp elvetendő. Hogy mit is kellene tartalmaznia ennek a tervnek Bajmok tekintetében? Saját igazságszolgáltatás felállítását, törvényhozó és végrehajtó hatalmat, állandó rendőri szolgálatot, egészségügyi ellátást, önkormányzatot vezető hivatali pozíciókat, kultúráért felelős tisztséget, és még sorolhatnám. Vajon fel vagyunk készülve minderre, amikor az ország gazdasági lehetőségei csak fokozzák az elvándorlási hullámot?

Pándzsity Eleonóra építészmérnök:

— Véleményem szerint Bajmok önállósulásának több hátránya lenne, mint előnye. Az előnye talán az, hogy saját önkormányzati forrásai lennének. A hátrányok: valószínűleg megdrágulna a tömegközlekedés, és egyébként is alacsony a legálisan foglalkoztatottak száma. A helyi lakosok nem biztos, hogy fel vannak készülve egy ekkora változásra.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Városi község — igen vagy nem?
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink