Falusi gyerek vagyok, nálunk nemcsak zöldség termett az udvarban, hanem némi gyümölcs is. Emlékszem, a barackfa ágai beterítették a fedett ólakat, s így lehetőségünk volt a barátokkal a tetőn fekve majszolni a kéztávban levő, édes, sárga csonthéjast. Mindeközben nagyanyám a napon savanyította az uborkát... Nos igen, a gyerekeknek jutott ki a móka nagyja része. Nosztalgia kikapcs. A gyümölcs és a zöldség kapcsán két személyt kerestem fel, akik a következőkben azt ecsetelik, hogy mi a helyzet jelenleg a kertekben és a gyümölcsösökben.
Elsőként az olvasók számára már jól ismert Juhász Árpád kertészmérnököt kértem a mikrofonhoz.
— Fóliasátrainkban főként babura paprika, erős paprika és paradicsom van, melyeknek az értékesítése már nagyban folyik. Uborkával is foglalkozunk, de az már a vegetációja vége felé közelít. Azt még egy rövid ideig szedjük, és a felszámolása következik. A helyére vagy fehér retek, vagy spenót kerül majd. Szabad földön is termesztünk babura paprikát, melynek az értékesítése augusztus elején kezdődött a padlizsánéval együtt, mely szintén kint terem, csakúgy mint a bokros paradicsom. Ez már elérte a tömeges terméshozás fázisát, tehát feldolgozható. Paradicsomlé lesz belőle. Levélzöldségeink is vannak, mángold és a mifelénk raštannak nevezett káposztaféle. Ezek mellett még őszi káposztafélék, tehát őszi fejes káposzta, brokkoli, karfiol és bimbós kel.
* Felütötte-e valamilyen betegség a fejét?
— Igen, a paradicsomnál még az érés előtt felfedeztünk némi problémát. Alternáriás levélfoltosság jelentkezett nála, mely ellen könnyedén védekeztünk. Szerencsére nagy károk nem keletkeztek. Ezenkívül más betegségek nem léptek fel számottevően. A repce betakarításakor azonban bekövetkezett egy nem szokványos gond: amikor aratták, nálunk éppen akkor folyt az őszi káposztafélék palántálása, és a repcebarkók váratlanul elárasztották az egész kertet. A frissen palántált növények közepe ki lett rágva, aminek következtében új kacsokat hoztak, tehát új fejet akartak nevelni. Ezt egyszerű csipkedéssel orvosoltuk, ám mégis pluszmunka volt.
A gyümölcshelyzetről Fodor Tamást kérdeztem, aki maga is termel, mégpedig Zentán. Elsődlegesen a hozamot fejtegettük.
— A körte tekintetében egy egészen szép évet zárhattunk, ezzel szemben a többi gyümölcs kevesebbet hozott a vártnál. A sárgabarack például még a tavasszal, a virágzás idején teljesen elfagyott. Most a szilva szedésén van a sor. Jól termett még a birsalma is, mellyel kapcsolatban ki merem jelenteni, hogy 100%-os volt a hozam. Az ágakat több helyen alá is kellett támasztanom, nehogy letörjenek a nagy súlytól. Igaz, ennél a fajtánál ez minden évben így van.
* Említette, hogy a vilmoskörte szépen termett az idén. Betegségek érték-e?
— Ezt a gyümölcsöt nehéz úgy megóvni a különféle viszontagságoktól, hogy jól is mutasson, és még finom is legyen. A körtebolhával például minden évben harcolunk. Az elmúlt három hónapban nagyon sok eső esett, ami a gombabetegségek számára kiváló körülményeket hozott létre. A védekezés pedig csak költségekkel jár.
* Az árak változtak 2019-hez viszonyítva?
— Némely esetben megmaradtak a tavalyiak, de vannak gyümölcsök, melyek ára 5—10%-kal csökkent. Üröm az örömben, hogyha sok a termés, akkor mások is hasonló sikerekben részesültek, tehát nagy az ellátottság, ezért az árak is csökkennek. A vilmoskörte nagyban 50 és 60 dinár között mozog, a piacon az első osztályú kilójáért akár 80—100 dinárt is elkérhetünk.
* A jelenlegi árakkal kifizetődő a gyümölcsészet?
— Nagyjából pozitív nullára jövünk ki, tehát meggazdagodni nem tudunk belőle. A nagy, 500—1000 hektáros szántóföldeken termelő gazdák egyre csak gyarapítják vagyonukat, de a kis családi gazdaságoknak, mint a miénknek is, nehéz haladniuk. Van valami haszon, de az csak a vergődéshez elegendő.
Illusztráció (Pixabay.com)