A Katona Banda

Az 1930-as évek elején a csókai földesúr, Léderer György tamburazenekart alapított azért, hogy helyi zenészei legyenek, akik megfelelő színvonalon muzsikálnak a kastély zenés estjein, vendégfogadásain. A zenekart a Katona fivérek (édestestvérek), Ferenc, József, Mihály, István és András alkották. A földesúr Zentáról fogadott zenetanárt, aki kezdetben a kastélyban kottaolvasásra és közös muzsikálásra tanította a fivéreket. A zenekar gyorsan tanult, és rövid idő múlva már nemcsak a kastély, hanem a település zenei igényeinek is igyekezett megfelelni. Időközben József abbahagyta a muzsikálást, a terjányi (lőrincfalvi) származású Törköly Illés pedig csatlakozott a zenekarhoz, aki mindvégig együtt muzsikált a Katona fivérekkel. A kezdetekkor a vezető Katona Ferenc volt, aki tamburaprímen muzsikált, de ő viszonylag korán elhunyt.

Bár az együttes tagjai néha cserélgették hangszereiket, az 1950-es évektől az alábbi állandó fölállásban muzsikáltak: Katona István — hegedű, Törköly Illés — basszprím, ének, Katona András — kontra, Katona Mihály — bőgő.

Formailag ez egy hegedűvel gazdagított tamburazenekar, ugyanolyan, mint a környékbeli parasztegyüttesek, de a Katona Banda zenéjében minden hang a helyén volt — azaz a bőgő nemcsak a ritmust adta, hanem a megfelelő zenei alaphangot is, a kontra pedig az erre épített akkordot. Tanúja voltam annak, hogy a kontrás Bandi bácsi bármelyik alaphangról el tudta játszani egy kiválasztott dal akkordfűzéseit.  

A kastélyban rendezett zenés esteken kívül zenés vígjátékokban, népszínművekben is muzsikáltak, valamint a település vendéglőiben rendezett bálokon, délutáni táncokon és persze lakodalmakban is. Nem múlhatott el ünnepség Csókán a Katona Banda muzsikája nélkül. A század derekán például minden május 1-jén egész nap zenélt a parkban fölállított sátorban. Repertoárja sokszínű volt: a tánczene hagyományos formái (angolkeringő, valcer, tangó) mellett moderneket (foxtrott) is előadott, valamint népi táncokat (csárdás, kóló, polka, raspa), népdalokat, magyar nótákat, indulókat, operettrészleteket is. Igen népszerű volt csaknem négy évtizeden keresztül.

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székháza

A csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület 1969-ben alakult meg, hivatalosan 1970 elején jegyezték be. A magyar jelző 2011-ben került a nevébe, és így lett Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület. Alapító elnöke Cs. Simon István volt, aki egy vele készített interjúban elmondta, kezdetben maga is hajlott afelé, hogy a civil szervezet Ady Endre nevét viselje, de mégis inkább olyan valakiről szerették volna elnevezni, aki jobban kötődik a településhez. Móra Ferenc Csókai csata című elbeszélése az olvasókönyvekben is benne volt, és azok a diákok is ismerték és szerették, akik egyébként nem sokat törődtek a leckével.

Az egyesület majdnem negyven évig azon a helyszínen működött, ahol jelenleg a Csóka Művelődési és Oktatási Központ Városi Könyvtárának rendezvényterme található. A szervezet jelenlegi, a Tisza mente utca 18. alatt levő székházának avatóünnepségét 2008. november 14-én tartották meg. A szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány pályázatán nyert forrásból 2003-ban megvásárolt épület felújítását — a munkálatok Tóth Vilmos magyarkanizsai építőmérnök tervei alapján zajlottak — a pénzhiány okozta hosszadalmas várakozás és bizonytalanság után sikerült befejezni. Az egybegyűltek között ott voltak az impozáns épület egykori lakói, a Korhecz család tagjai is. A csókai birtok utolsó tulajdonosai, Léderer Károly és Artúr hívták Csókára Korhecz Gyula gyáriparost, és megbízták a közös vállalkozásban beinduló, később messze földön híressé váló húsgyár alapításával és igazgatásával.

A II. világháború után elkobzott, hányatott sorsú objektum végül annak a közösségnek a tulajdonába került vissza, amely a hagyományos és maradandó értékek, az ősök által az utókorra hagyományozott szellemi örökség megóvásával és továbbadásával foglalkozik. A felújításhoz szükséges források előteremtésében jelentős szerepet vállalt a Vajdasági Magyar Szövetség a Tartományi Nagyberuházási Alap, valamint az anyaország és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a Szülőföld Alap eszközei által.

Az átadási ünnepségen Kiss Tóth Erika, az egyesület elnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke és Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számos vendég és csókai polgár jelenlétében vágta át a bejárati ajtón levő szalagot. Ezzel a végéhez ért a 37 millió dináros beruházás, és a mórások hivatalosan is birtokukba vehették az új otthonukat. Az épületet Msgr. Huzsvár László nyugalmazott püspök, Mellár József esperes és Csipak Csaba plébános áldotta meg és szentelte fel.

2010-ben, amikor fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte az egyesület, név- és emléktábla került a székház utcai falára.

A háromszintes épület előterében látható az a gipszszobor, amelyről Móra Ferenc köztéri mellszobrát mintázták, valamint néhány pannó, mely a névadó életét mutatja be.

Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Kónya Sándor és Tóth Lívia. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. 

Cím: www.ertektar.rs