Az április 6-ai politikai megmérettetésen több mint nyolcmillió polgár szavazhat. Mint ismeretes, a választás egyfordulós lesz, és a részvevők 106 választókerületben voksolhatnak az egyéni jelöltekre, valamint a pártlistákra. A 106 egyéni választókerületben összesen 1554 jelölt indul. A képviselőkön, illetve a jelölteken kívül természetesen a pártokra, avagy a különféle pártlistákra is lehet majd szavazni. Országos pártlistát 18 párt állított, mely legalább 27 egyéni választókerületben tudott önálló jelöltet indítani. Emellett 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított, ezáltal valószínűleg minden nemzetiségnek lesz képviselője az új Országgyűlésben. A nemzetiségeknek az országos listás mandátum megszerzéséhez körülbelül 20-25 ezer szavazatot kell megszerezniük.

Az idei választáson nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy megakadályozzák a — korábbiak során tapasztalt — visszaéléseket. Ezért ezúttal az átjelentkezéssel szavazó polgárok is a lakóhelyük szerinti választókerület jelöltjeire voksolhatnak. Mintegy negyvenezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni.

A határon túli magyarok többségének érthető módon nincs magyarországi lakcíme. Ők az országos pártlistára levélben szavazhatnak. A legújabb adatok alapján több mint 188 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe, és az elmúlt napokban már szép számmal érkeztek szavazatok a határon túlról.

A választási esélyekről

2010-ben a Fidesz ritkán látható, elsöprő győzelmet aratott, ennek köszönhetően kétharmados támogatottsággal kormányzott. Mindez azonban egy kissé megnehezíti a közelgő választással kapcsolatos esélylatolgatást, hiszen az említett elsöprő győzelem és a választókerületek újrarajzolása csalóka képet festhet. Ennek ellenére Magyarország térképén nagyjából mégis meghatározhatóak a politikai erőviszonyok.

Vegyük szemügyre azokat a választókerületeket, amelyekben bizonyos pártok előnye a jelenlegi adatok alapján szinte behozhatatlannak tűnik. A Fidesznek és a KDNP-nek, azaz a kormánypártoknak mintegy 37 választókerületben utcahossznyi előnyük van — biztos szavazóbázisuknak hála. Somogy, Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Veszp-rém, Bács-Kiskun és Pest megye északi részén rendkívül jelentős a jelenlegi kormány támogatottsága. Ráadásul ezekben a körzetekben számottevő harmadik erő sem létezik. A baloldalnak Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Budapesten van jelentősebb bázisa. Fölényes ellenzéki győzelem azonban szinte sehol sem várható. A baloldal jelöltjei tehát minden választókerületben kiélezett csatára számíthatnak, azaz mindenhol igencsak meg kell majd küzdeniük pártjuk sikeréért. A Jobbik jelentős ellenzéki erőt képvisel, és abban az esetben, ha meg tudja szólítani a politikától távol maradókat vagy valamelyik oldal kiábrándult választóit, akkor jó eredményt érhet el. Amíg a Jobbik főként vidéken erős, addig a Lehet Más a Politika szinte kizárólag csak a fővárosban — az LMP-nek tehát Budapesten kellene jó eredményt felmutatnia. A felsorolt választókörzeteken kívül viszont léteznek még úgynevezett billegő körzetek is, melyekben meglehetősen nehéz megjósolni a választás végeredményét. Ezek a területek főként Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Pest megyében vannak.

Mindent összevetve: a közelgő választás legnagyobb esélyese a Fidesz vezette jelenlegi magyar kormány. Abban az esetben, ha jól mozgósítja szavazóbázisát, újabb kormányzati ciklusban folytathatja a megkezdett munkát.