Bevezetőjében Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő elmondta, hogy az elmúlt esztendő is bővelkedett nemzetpolitikai eseményekben, reménykeltőkben és kevésbé reménykeltőkben egyaránt. Az európai kisebbségjogi polgári kezdeményezés, a Minority Safe Pack aláírásgyűjtésének sikerétől kezdve, a megdöbbentő bírósági ítéleteken keresztül egészem a KMKSZ székház felrobbantásáig, mindennek tanúi lehettünk az elmúlt évben.

Elsőként Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szólt az egybegyűltekhez. Megköszönte a határon túli magyarok támogatását, melynek köszönhetően a FIDESZ-KDNP koalíció már harmadik éve szerzett kétharmados többséget a magyar Országgyűlésben.

– Minden nemzetrész felelős elsősorban önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért. A Vajdaságban a megvalósulás állapotában van a kulturális autonómia. A miloševići időkben ki gondolta volna, hogy ez lehetséges lesz egyszer. A délvidéki magyarság, amit Pásztor István elnök úr vezetésével elért, ez példaértékű és hivatkozási alapot is jelent az összes többi nemzetiségnek, akik az autonómiáért harcolnak. A délvidéki magyarságnak meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarország Szerbiával őszinte történelmi kiegyezést és egymásra találást valósított meg. Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, tudvalévő, hogy mi vagyunk Szerbia legnagyobb támogatói annak érdekében, hogy bekerüljenek az európai unióba, és a kulturális autonómiát is megtudjuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba. A példán látható, hogy egy nemzetrész, mely sikeres, jó példaként szolgálhat a többi nemzetrész számára. A gazdaságfejlesztést szintén a Vajdaságban kezdtük el, és az ottani sikeres példa volt a kiindulópont arra, hogy ezt kiterjesszük Kárpátaljára, Felvidékre, Erdélyre, a horvátországi és a szlovéniai magyarságra. Délvidéken bebizonyosodott, hogy az ottani magyarság megmaradását szolgálja a gazdaságfejlesztés és az odavitt források és kedvezményes hitelek. A szerbek is látták, hogy ebből ők is részesednek, hiszen vegyes vállalatok is vannak, így ők is részesednek az infrastruktúra fejlesztésből, a gazdasági fellendülésből.

A szerző felvételei

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke megköszönte a magyar kormánynak és a világ magyarságának azt a szolidaritást, melyet tanúsít a kárpátaljai magyarság irányába.

– Ukrajna egy geopolitikai konfliktus színhelye, és úgy néz ki, ez sokáig így is marad. Ez kihat a belpolitikára is. Ukrajnában egy új nemzetépítés zajlik, a nemzet átalakítása mind nyelvi szinten, mind a korábbi kisebbségi jogok elvételének vonatkozásában. Az ukrán nemzetépítés egy bújtatott alkotmánymódosítás formájában valósul meg. Elhúzódó válságnak lehetünk a tanúi, a katonai megoldás nem a járható út, az ügyet nemzetközi szinten kell rendezni – emelte ki Brenzovics.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy a vajdasági magyarság nem vallott szégyent az április 8-ai magyar parlamenti csata alkalmával. A délvidéki magyarság azt a fajta nemzetpolitikai építkezést kívánta folytatni, amit az elmúlt nyolc évben a magyar kormánnyal sikeresen végzett.

– A vajdasági magyarság a nemzetpolitikai építkezés mellett döntött, és akkor is kiállt a partnerei mellett, amikor azoknak támogatásra volt szükségük. Ha mi, határon túli magyar közösségek joggal várjuk el, hogy a partnereink mellénk álljanak, akkor amikor a magunk csatáit vívjuk, akkor nekünk ezt vissza kell adnunk. Örülök annak, hogy győztünk. Saját döntésünk és a körülmények alakulása alapján azt a fajta politizálási módot választottuk, hogy partnerkapcsolatot építünk ki a legitim, kormányalakító szerb politikával. Koalíciós megállapodást kötöttünk, mely tartalmazza mindazokat a célkitűzéseket, melyek a mi célkitűzéseink, de a koalíciós megállapodás értelmében partnereink célkitűzéseivé is váltak. Mi e partnerkapcsolat mellett döntöttünk, és a megbélyegzéseket vállalva úgy látjuk, hogy előre tudunk haladni. Kegyelmi időben, nyugalmi állapotban vagyunk, ahol a szerb politikával együtt megpróbáljuk a múltbéli sebeket és sérelmeket gyógyítani, ugyanakkor megpróbálunk a partnerkapcsolatból előrenézve közösen építkezni – mondta Pásztor.

Törvényhozási szempontból említést tett az oktatást, a nemzeti tanácsokat, a kisebbségi jogokat, az önkormányzatokat szabályozó jogszabályokról és törvénycsomagokról, melyet az elmúlt időszakban fogadott el a szerb parlament. Kitért arra is, hogy a nemzeti tanácsok alkotmánybíróság által megkérdőjelezett hatásköreit sikerült átmenteni, a korábbitól eltérő megfogalmazásnak köszönhetően. Minden valószínűség szerint a nemzeti tanácsi választások november 4-én lesznek, mellyel kapcsolatban a VMSZ közösségi listában gondolkodik.

Az elvándorlás problémájával kapcsolatban elmondta, hogy e a folyamat ma is jelen van. Nem bélyegzik meg azokat az embereket, akik úgy döntenek, hogy valahol máshol próbálnak egzisztenciát teremteni önmaguk számára. Viszont felvállalták azt a feladatot, hogy azokon segítenek, akik itthon szeretnének érvényesülni, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy akik úgy döntenek, hogy visszajönnek, azoknak legyen hova visszajönniük. Beszélt a gazdaságfejlesztési program elmúlt két és fél évéről, és leszögezte, hogy az utolsó, elbírálás alatt lévő pályázati kör lezárását követően elmondhatjuk, hogy 11 ezer lesz a sikeres pályázatok száma, ez minimum ennyi családot és ennyi vállalkozást jelent. Bírálóival kapcsolatban elmondta, hogy legitim joguk van bírálni őt, ugyanakkor ne tartsák a markukat akkor, amikor a magyar kormány és a VMSZ politikájának köszönhető támogatásokat osztják. Illetve tarthatják, de akkor ne lepődjenek meg, ha az üres marad.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, hogy a szlovéniai közösség helyzetét nehezíti az elfogadott oktatási külön törvény. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke kiemelte, hogy a kis létszámú osztályok megőrzése és az óvodák fejlesztése a legfontosabb tervük az elkövetkező időszakra vonatkozóan. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke örömének adott hangot, hogy Zágráb korábban soha sem figyelt ennyire a magyar közösség problémáira, a horvátországi magyarságon belül pedig teljes egység jött létre. A panelülésen felszólalt még Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.

A panelbeszélgetéseken még két vajdasági magyar politikus is részt vett: Kovács Elvira, a Szerb Parlament Integrációs Bizottságának alelnöke, A Balkán európai perspektívájával kapcsolatban tartott beszélgetésen szólalt fel, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pedig az óvodafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatokról és továbbképzésről tartott előadást.

A pénteki, esős nap Deák Bill Gyula és Földes László-Hobó koncertjével zárult.