Vadászcipő
(Vadászpapa)
2014.09.03.
LXIX. évf. 36. szám
Vadászcipő

Sok vadász életét keserítette már meg a rossz lábbeli. Többen sántikálnak véresre tört lábbal, hólyagos sarokkal azért, mert nem jó cipőt, esetleg csizmát választottak.

Barátommal mi is sokáig keresgéltük a megfelelő vadászcipőt, míg végül, a sokadik próbálkozás után meg nem találtuk azt, amelyikben jó volt járni, nem izzadt bele a lábunk, és nem tört sehol. Drága volt ugyan, de az egészségnek nincsen ára, ezért megvettük. Szerencsénk is volt, mert a komám két számmal nagyobb lábbelit hordott, mint én, úgyhogy nem okozott gondot, hogy ugyanolyat vettünk.

Persze a jó cipőt is be kell járatni, mielőtt az ember terepre megy benne, ezért hétköznap is viseltük. Senki sem lepődött meg, amikor a kerti partinak induló vacsorára az új surranómban mentem a cimborámhoz. A kerti fogadás a havas eső miatt szobaivá alakult, ezért levetettem a cipőmet, és az ajtónál hagytam. Jót vacsoráztunk, régi emlékekről, élményekről beszélgettünk a vadásztársakkal, meg persze iszogattunk is közben, nehogy kiszáradjunk. A barátkozás igencsak belenyúlt az éjszakába, de ez nem volt gond, hiszen a szombat este ideális az ilyen összejövetelekre. Másnap reggelre fácánvadászat volt tervben, úgyhogy senkinek sem kellett korán kelnie. Aztán amikor már kifogytunk a témából, no meg az italból, elbúcsúztunk egymástól, és egy ajtónyitással mindannyian elindultunk haza. Én is felrántottam az új cipőmet, és a haverokkal jókat anekdotázva hazagyalogoltam. Éreztem, hogy egy kicsit akadozik a járásom, meg lötyög a lábamon a cipő, de nem fordítottam rá különösebb figyelmet. Otthon letörölgettem róla a sarat, és kikészítettem a holmit a másnap reggeli vadászatra, majd megpróbáltam csendben bebújni kedvesem mellé a hitvesi ágyba. Ez persze nem sikerült, és csak az alkalomhoz illő fejmosás után tudtam elaludni.

Másnap reggel zúgó fejjel, mámorosan ébredtem, kapkodva indultam a vadászházhoz. Az sem vigasztalt, hogy odaérve láthattam, az esti buli többi részvevője sem festett jobban nálam. De meglepve tapasztaltuk, hogy barátunk, akinél olyan jól éreztük magunkat, nincs jelen. Nosza, előkaptam a mobiltelefonom, és már tárcsáztam is a számát. Nem vette fel. Miközben várakoztunk, ismét azt éreztem, hogy az új cipőm lötyög rajtam. Amikor léptem, nem támasztotta úgy a lábam fejét, mint amikor megvettem. Nem volt időm ezen sokat tűnődni, és mivel szerencsére mindig van nálam váltó zokni, azt is felhúztam a másikra, és kimentünk fácánozni. Éppen kiértünk az első meghajtandó nádas szélére, amikor feltűnt, hogy az időközben vibrálásra állított telefonom szinte kiugrik a zsebemből. Láttam, hogy a barátom hív. Nevetve mondtam a többieknek, hogy úgy látszik, felébredt a házigazda, és most biztosan azt akarja kérdezni, merre vagyunk. De nem így volt!

Igaz ugyan, hogy a komám telefonjáról jött a hívás, de a felesége volt. Remegő hangon adta át a barátunk üzenetét, hogy ne várjunk rá, mert nem tud jönni. Úgy tűnik, az éjjeli ivászat után a víz felgyülemlett a szervezetében, mert úgy bedagadt a lába, hogy még az új cipőjét sem tudta reggel felhúzni. Reszket mindene, hányingere van, a feje is majdnem szétesik, visszafeküdt. Most várják a szomszédban lakó orvost. Attól félnek, hogy infarktus előtti állapotban van. Ez a hír letaglózott bennünket. El is ment a kedvünk mindentől, visszaindultunk a vadászházba. Mentünk befelé, én bukdácsoltam, közben pedig szidtam az új cipőt, mert még két zoknival is lötyögött a lábamon, amikor egyszer csak megvilágosodtam! Leültem egy tuskóra, levetettem az új lábbelit, megnéztem a méretét, és akkorát nevettem, hogy zengett belé a határ! Felhívtam a komám, hogy kapja össze magát, ne haldokoljon, mert nem a lába dagadt be, infarktusa sem most lesz, csak másnapos. Az új cipőt meg hozza magával, és majd visszacseréljük, mert az este én jöttem el az ő, két számmal nagyobb surranójában, azért lötyögött rajtam, ő meg az enyémbe nem fér bele, hiszen kicsi neki.

Aztán minden helyreállt, és egy szép napot töltöttünk el. Az új vadászcipők is alaposan állták a sarat. Szó szerint.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Lesben rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..