home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
VARGA SÁNDOR (1927-2011)
Martinek Imre
2011.10.26.
LXVI. évf. 43. szám
VARGA SÁNDOR (1927-2011)

Életének 84. esztendejében adta vissza lelkét Teremtőjének a hertelendyfalviak nyugalmazott tanítója, művelődési egyesületük alapítója, annak oszlopos tagja. Egyike azoknak a kiváltságosaknak, akik gimnáziumi tanulmányaikat Pancsován magyar nyelven végezhették. Onnan kerül el a második vilá...

Életének 84. esztendejében adta vissza lelkét Teremtőjének a hertelendyfalviak nyugalmazott tanítója, művelődési egyesületük alapítója, annak oszlopos tagja. Egyike azoknak a kiváltságosaknak, akik gimnáziumi tanulmányaikat Pancsován magyar nyelven végezhették. Onnan kerül el a második világháború vége felé Újvidékre, majd Szabadkára, s mártózik meg az oktatástudomány vizeiben. Kiváltképpen a magyar nyelv és irodalom, illetve a zene terén kamatoztatja képességeit, osztálytanítóként és zenetanárként, előbb Erzsébetlakon, majd ''lefokozott” szülőfalujában. Alapító tagja és mozgatórugója volt a kor által veszedelmesen rebellisnek kikiáltott Dél-bánsági Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének; kezdeményezője és szervezője az al-dunai székelyek betelepítése százhúsz éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségnek. Továbbá megbecsült titkára, alelnöke és több mandátumban elnöke is a helyi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesületnek, melynek krónikáján jóformán az utolsó leheletéig fáradozott. Szerteágazó és termékeny munkásságának elismeréseképpen az Aracs Társadalmi szervezet 2001-ben Aracs-díjban részesíti. A szülőhelyre való visszatérés és az ott való megmaradás egyetlen és örökérvényűnek tetsző ''receptjét” a tanítómester egy 1996. február 13-án adott nyilatkozatában ekképpen fogalmazta meg:
''Öregeinket utánozva kellene újra leülni, beszélgetni, dolgainkat megtárgyalni, megbeszélni. Engedni mindazoknak, akik nemes szándékkal új munkaprogramokat kezdeményeznek, új tartalmakat kínálnak fel. Ők rázhatják fel egyfajta letargiájából a mai falut. Mindezt persze jó lenne valahogy együtt tenni. Az iskola, az egyház, az egyesület bevált háromszögében. Úgy, ahogy azt kezdetben csináltuk. (...) Csak magunkra támaszkodva állhatunk talpra, maradhatunk meg. Ehhez azt kell megtanulni, hogy ne csak egymás mellett, hanem egymásért is éljünk.” (Forrás: Nagy Sívó Zoltán: Bukovina, mit vétettem?; Újvidék, 1999.; 213. oldal)
Sándor bácsit családja, rokonsága, szakmabéli sorstársai, valamint ismerősei, jó barátai és a végtisztességet tevő gyülekezet kísérte ki utolsó földi útjára a vojlovica-hertelendyfalvi temetőben. Nyugodjék békében.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..