Útközben (241.)

Útközben (241.)

Azt hiszem, nem kell mondanom, milyen nagy izgalommal vártam a találkozást a mindmáig rejtélyesnek tartott, titkokkal övezett, kőben megálmodott ábrázolásokkal, a Nazca-vonalakkal.

Felfedezésük óta számtalan elmélet keletkezett — a legelképesztőbb elgondolásoktól a legegyszerűbb magyarázatokig —, melyek között a földönkívüliek látogatása éppúgy szerepel, mint a megfejthetetlennek tűnő rengeteg elképzelés, valamint a legegyszerűbb alapokon nyugvó tisztázása a talányokkal teli jelenségnek. Én ez utóbbira szavazok, hiszen az ember, mint tudjuk, módfelett hajlamos agyonkomplikálni mindent. Jó példa erre a mindennapi kis életünk, mely gyakran olyan szituációkat teremt, amelyekre azt kell mondanunk: a sok bába között elvész a gyerek.

Feltéve a kérdést, hogy kinek is készítették az őslakosok az emberek hódolatát kifejező különböző és különös ábrázolatokat, számomra a legegyszerűbb válasz az elfogadható: az isteneiknek.

A bagolyfejű embert sokan a földönkívüliekkel hozzák kapcsolatba, s ezen nem kell csodálkozni: ma nagy divatja van az ufójelenségek kutatásának. Az őslakosok tradícióit jól ismerő szakemberek viszont azon a véleményen vannak, hogy az említett ábrázolat egy ember alakú, bölcsességet sugalló isten megjelenítése. Egy másik híres ábrán egy kolibri látható, mely az ősi, egyetemes perui hitvilágra vezethető vissza, hiszen az ott élők az emberek és az istenek közötti kapcsolat letéteményeseként élték meg ezt a madarat.

Nazca nemcsak a vonalakról nevezetes, hanem a kevésbé ismert, földrengésbiztos, kúp alakú építményeiről, piramisairól is. A spanyol hódítók meg a későbbi fosztogatók azonban, sajnos, csak kőtörmeléket hagytak maguk után, de a maradványok még így is impozánsak.

A Nazca-vonalak alaposabb tanulmányozására a XX. század első felében tett kísérletet számos kutató. Közülük mindenekelőtt az amerikai egyetemi tanár és kutató, Paul Kosok nevét kell megemlíteni, meg Maria Reiche német származású tanárnőét. Ő 1932-ben emigrált Peruba, miután matematikából, fizikából és földrajzból szerzett oklevelet a Drezdai Műszaki Egyetemen, Limában pedig egy német iskolában tanított. Közben a limai Archeológiai Múzeum megbízásából tudományos munkákat fordított német és angol nyelvre, s közelebbi kapcsolatba került a neves perui régésszel, Julio C. Tellóval. A Nazca-vonalak kutatásáról a világ 1941 táján szerzett tudomást, köszönhetően az említett amerikai professzornak, aki Maria Reichében elkötelezett munkatársra talált. Az addig inka ösvényként emlegetett rajzolatokról — melyekről korábban azt feltételezték, hogy egy régi, elfeledett inka gyalogút maradványai — kiderült, hogy Kr. e. 300 és Kr. u. 800 között, vagyis az inkák előtti Nazca-kultúra idején készültek. Mindezt a karbonvizsgálatok is megerősítették, ahogyan azt is, hogy többgenerációs alkotásokról van szó. Az első időkben istenségeket és kis testű állatokat ábrázoltak, a későbbiek folyamán pedig a geometriai ábrázolás lett mérvadó.

Az amerikai—német tudóspáros azt a sokak által elfogadott álláspontot képviseli, amely egy óriási, mezőgazdasági jellegű asztronómiai naptárként és nyílt téri templomként értelmezi a területet. Egy másik amerikai tudós szerint a rajzolatok célja az istenek megszólítása, imádása volt a sivatagi szárazság körülményeinek túlélése céljából lebonyolított, termékenységgel kapcsolatos szertartások idején. Az elmondottak kapcsolatba hozhatóak a térségben elhelyezkedő, mítoszokkal és legendákkal övezett három hegylánccal is. Sok vonal vezet az ő irányukba, az andoki hagyomány pedig úgy tartja, hogy ezek a hegyek az időjárási viszonyokért felelős istenség szellemét zárják körbe.

A Nazca-vonalak tanulmányozása számos tudóst meg amatőr kutatót bírt szólásra. Ennek ellenére a titokzatosság megmaradt. Mi egy négyszemélyes repülő utasaiként gyönyörködhettünk késő délután csaknem egy órán át az egykoron mérnöki pontossággal megtervezett és kivitelezett geometriai formák, állat-, isten- és emberábrázolások egyedülálló nagyszerűségében.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Kaleidoszkóp rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Útközben (241.)
Kaleidoszkóp
  • Káich Katalin
  • 2018.05.10.
  • LXXIII. évfolyam 18. szám
Útközben (241.)
Kaleidoszkóp
  • Káich Katalin
  • 2018.03.28.
  • LXXIII. évfolyam 12. szám
Facebook

Támogatóink