Út a biztos jövő felé

Út a biztos jövő felé

Újvidéket azon kívül, hogy tartományunk székvárosa, úgy is ismerjük, mint egyetemi várost, ahová tömegesen érkeznek Vajdaság területéről a magyar fiatalok továbbtanulni. Amióta pedig megépült az Európa Kollégium, ez az állítás fokozottan érvényes.

Újvidék azonban nem csupán a felsőoktatás terén említésre méltó, a középiskolába iratkozó magyar diákok számára is jó választás. A Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola magyar osztályaiban a diákok minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak.

A középiskola a tanulók számát tekintve a legnagyobbak közé tartozik a régióban. Az intézmény tanárai szerint pedig az iskola nem csupán a műszaki szakirányokon továbbtanulni tervező diákok számára nyújt kiváló felkészítést, az elmúlt évek ugyanis azt igazolták, hogy az itt végzők az élet más területein is megállták a helyüket.

 

Nem csupán újvidékiek tanulnak itt, a környező településekről is járnak ide, így a többi közt Szenttamásról, Temerinből, Tiszakálmánfalváról, Bácsföldvárról, Ürményházáról, Maradékról és Gombosról is.

 

A rendszergazdának tanuló harmadikos diákok elégedettek az iskolával, a bezdáni Szapozsnicsenko Mihajlo a tanulás mellett kézilabdázik, az edzések végett költözött ebbe a városba. Az újvidéki Erdei Szabolcs két középiskolába jár egyszerre, zenét is tanul az Isidor Bajić Zeneiskolában. Szülei azt szerették volna, ha gimnáziumba iratkozik, őt azonban jobban érdekelte a számítógépek világa. Elmondása szerint ezzel a középiskolával szakmát is kap a kezébe, példát véve azonban villamosmérnök édesapjáról ő is műszaki irányzatú egyetemre szeretne iratkozni. Az újvidéki Németh Róbert szerint érdekfeszítőek a szaktantárgyak, megjegyezte, hogy aki műszaki érdeklődésű, annak érdemes ide iratkoznia. Egyébként mindhárom tanuló Újvidéken szeretné folytatni tanulmányait.


Az intézmény épülete műemlékvédelem alatt áll, eredetileg katolikus gimnáziumnak épült 1910-ben, Pekló Béla tervezte szecessziós stílusban

Az elsősök között öt helyi diák van, a többiek Tiszakálmánfalváról, Gombosról, Maradékról, Szenttamásról és Temerinből jöttek ide tanulni. Vannak, akik naponta utaznak, a messzebbről érkezők pedig több diákotthon közül választhatnak. A gombosi Kámán Vilmos izgalmasnak tartja a számítógép-elektrotechnikusi szakot, programozó szeretne lenni, szerinte ez a szak jó alapot ad neki erre. Hasonló Szabadkán is van, de helyette azért választotta a székvárosi iskolát, mert szülei szerint annak ellenére, hogy itt magyarul tanulhat, a szerb nyelv tekintetében Újvidéken jobban felkészülhet a későbbi egyetemi évekre. A maradéki Korognai Hunor azért döntött e mellett az iskola mellett, mert szerinte a programozás a jövő, innen pedig jó eséllyel tanulhat tovább.

Lehetőség van a szakok cserélgetésére, ezért minden évben más szakirányt nyit az iskola magyar nyelven. Az utóbbi években a távközlési, a multimédiás, a számítógépes rendszergazda és az irányítástechnikai szakirányok váltották egymást — emelte ki dr. Tadić Vladimir László, az iskola gyengeáramú elektronikai szaktantárgyait tanító tanára. Ő maga is ide járt, a kollektívának pedig 2005 óta tagja. Elmondása szerint az idén szeptemberben magyar nyelven multimédiás szakot nyitnak. A négyéves oktatás során a multimédiai ismeretek mellett a tanulók megfelelő alapot szerezhetnek távközlésből, elektronikából, számítástechnikából és irányítástechnikából ahhoz, hogy a későbbiekben más, elektrotechnikával kapcsolatos munkakörben is dolgozhassanak. A szűkebb értelemben vett szakosítás a harmadik osztálytól indul, onnantól már lesznek multimédiával kapcsolatos tantárgyak. Így a rádiózás, a televíziózás, a hang- és képfeldolgozás, valamint minden, aminek köze van a multimédiához. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az itt végző diákok feltalálták magukat ebben a világban. A gyakorlati oktatásra egyébként az RTV stúdióiba, illetve egyéb rádióállomásokhoz lehetett menni — tette hozzá a szaktanár.


Az iskola impozáns díszterme ad otthont a Középiskolások Művészeti Vetélkedője újvidéki körzeti versenyének

— Az iskola megfelelő felkészítést nyújt az egyetemre. Nagy hangsúlyt is helyezünk erre, mert nem olyan egyszerű bejutni, főleg a népszerűbb informatikai és számítástechnikai szakirányokra. Eddig bárki, aki tovább akart tanulni, illetve ezekre a szakokra iratkozni, az általában be is jutott, sőt, be is fejezi a tanulmányait. Jellemző a diákjainkra, hogy a legjobbak az Újvidéki Egyetem Műszaki Karán tanulnak tovább, mégpedig elektrotechnikát, noha voltak, akik inkább főiskolára iratkoztak Újvidéken, Szabadkán vagy Szegeden. Az is jellemző, hogy matematikára vagy fizikára mennek, valamint más egyetemi karokra, melyek nem feltétlenül kötődnek a természettudományokhoz. Vannak, akik a Magyar Tanszéken folytatják, mások a jogot vagy a mezőgazdaságot választják. Azok is feltalálták magukat, akik nem tanultak tovább, jó munkahelyen dolgoznak, például kábelszolgáltatónál, különféle szervizekben vagy az autóelektronika terén. Aki akar, az itt sok mindent megtanulhat. Az iskolának van például robotikai szakköre, mely egyetemi szintű világversenyeken ér el évek óta kitűnő helyezéseket.

Az oktatás teljes egészében magyar nyelven folyik, az általános tantárgyaktól a szaktantárgyakig. Nincs túljelentkezés, hároméves tagozatot nem nyitottak, hiszen nincs rá igény, mivel mindig van elegendő hely a négyévesen — mondta el a pedagógus.

 

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós...

 

A középiskolát minden magyar gyereknek magyar nyelven kellene elvégeznie — emelte ki beszélgetésünk során Horváth Aranka. Az iskola magyartanárnője szerint a diákok, még ha jól is beszélnek szerbül, anyanyelvükön jobban megértik a szakkifejezéseket. A tanulók sikereiről szólva elmondta, hogy a hazai és a külföldi versenyeken is részt vesznek, képviselték az iskolát a gyulai Implom József Középiskolai Helyesírási Versenyen, 2018-ban pedig a Székelyudvarhelyen megrendezett Apáczai Csere János Magyar Nyelv, Irodalom és Kultúra Nemzetközi Tantárgyversenyen is, illetve mindig ott vannak az újvidéki Petőfi Sándor Szavalóversenyen is. — Évről évre kimagasló eredményeket tudunk felmutatni, hiszen iskolánknak nagyon tehetséges diákjai vannak — emelte ki a tanárnő.


Az első osztály

Az iskolában jól felszerelt tantermek találhatóak, a szaktantárgyakhoz szükséges eszközöket nem csupán önerőből, de pályázatok révén is sikerült beszerezni. Magyarországi pályázat útján kaptak eszközöket a távközlési laboratórium felszerelésére, a számítógépes laboratóriumét pedig uniós pályázaton nyerték. Az iskolának van multimediális laboratóriuma és stúdiója, melyben már díjazott rövidfilmek és hangfelvételek is készültek. Ennek a felszerelésnek egy részét a Magyar Nemzeti Tanács segítségével vásárolták meg, ahogyan a számítógépes laboratórium felszerelése is az MNT jelentős támogatásával valósult meg, a magyar nyelven is oktatott számítógépes hálózatok adminisztrátora szakirány fejlesztése céljából.

Az iskolának jelenleg 68 tagozaton 1950 diákja van, és 220 alkalmazottja, közülük csaknem 200-an tanárok — tudtuk meg Tamara Trivanovićtól. Az igazgatóhelyettes elmondása szerint jelenleg összesen 53 gyerek jár az intézmény magyar osztályaiba. Most négy osztályban tanulnak magyarul, elsőtől negyedikig, 11—16 tanulóval. Ahogy Trivanović fogalmazott, ez az iskola a Balkán legnagyobb villamossági középiskolája, mely már több évtizedes múltra tekint vissza.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Oktatás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Út a biztos jövő felé
Oktatás
  • Tóth Lívia és Fehér Márta
  • 2019.04.12.
  • LXXIV. évfolyam 14. szám
Facebook

Támogatóink