Ünnepi harangzúgás Zichyfalván

Ünnepi harangzúgás Zichyfalván

A Nagybecskereki Egyházmegye déli esperességében a Rózsafüzér Királynője tiszteletére felszentelt kalendáriumi nap környékén több kiemelkedő eseményre is sor került. Október hetedikén Zichyfalván (Plandištén) volt püspöki szentmise. Ez utóbbi település katolikusai templomuk építésének kétszáz éves jubileumát ünnepelték meg.

Mint a krónikákból is kitűnik, Zichyfalva 1787 tele és 1788 tavasza között (más források szerint 1783-ban) jött létre a Grabácz, Tózsombolya, Kisjécsa, Nagyjécsa, Osztern (Kiskomlós) falvakból százhuszonhárom német család tervszerű betelepítésével. A folyamatosan érkező családok számára gróf Zichy Károly főispánnak
(1779—1835), a magyar udvari kamara elnökének a birtokán osztanak ki telket, így a szóban forgó nemes úr tiszteletére nyeri el végül a falucska is a nevét. A merész mezővárosi álmokat is dédelgető településnek — a Pallas Nagylexikon szerint Torontál vármegye bánlaki járásában keresendő 3128 lélekszámú, német ajkú Zichydorf nagyközségnek, melynek plébániáját 1789-ben alapították — már 1891-ben volt takarékpénztára, vasútja, postahivatala és távírdája, illetve postatakarékpénztára. A virágkorát élő falura előbb a trianoni határmódosítás, majd a második világégés, etnikumi struktúrájára pedig a szovjet erőkkel is támogatott partizán felszabadítás nyomja rá bélyegét.

Az internált német ajkú polgárok helyébe merőben más kultúrájú és felekezeti hovatartozású nemzet tagjai érkeztek. (Összehasonlításképpen, a korabeli népszámlálás adatait véve alapul: 1921. január 21-én Zichyfalvának 3120 lakosa volt, ebből németnek 2618-an, magyarnak 263-an, szerbnek pedig mindössze 144-en vallották magukat.)

A falu katolikus templomát is utolérte a megfogyatkozott lélekszámú hitközségek sorsa: a lassú, de feltartóztathatatlan pusztulás! Híveinek száma napjainkban megközelítőleg 250 fő, akik között magyar nyelven az ürményházai plébános hirdeti az Igét, ún. oldallagos ellátásban. A Rózsafüzér Királynője tiszteletére emelt templom kincstári költségen épült 1806 és 1813 között. Noha az épület megáldása 1813. november 28-án már megtörtént Kreutzer János kanonok által, a templom berendezését és kifestését csak 1816-ban fejezték be, Szivy György plébános idejében.

Mint megtudtuk, a templom fenntartása is leginkább a civil adományozóknak, illetve a helyi önkormányzat szerepvállalásának köszönhető. Talán ezzel is magyarázható, hogy a bicentenáriumi ünnepségen a helyi és a környékbeli hívők mellett megannyi hivatalos személy is megjelent. Szinte az utolsó ülőhelyig töltve be e hajlékot, melyben az ünnepi szentmisét msgr. dr. Német László SVD megyés püspök celebrálta paptestvéreivel: msgr. Gyuris László székesegyházi plébánossal, ft. Erős Mihály verseci esperesplébánossal, msgr. Fiser János pancsovai, ft. Pósa Gyula sándoregyházai, ft. Király Tibor fehértemplomi plébánossal, nt. Mihai Ghergel görög katolikus lelkésszel, aki a kutasi és nagyszeredi hívek lelki gondozását látja el, Janez Jelen muzslyai szaléziánussal, valamint ft. Pethő László ürményházai plébánossal, aki 2009 óta egyben a helybeli hívek plébánosa is.   

Összeállításunkat Móricz Erzsébet és Kovács Szöszill
helyszíni jegyzeteinek a felhasználásával MARTINEK Imre készítette

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ünnepi harangzúgás Zichyfalván
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2019.10.11.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink