Donald Trump amerikai elnök hétfőn a közösségi médiában tett bejegyzésében arra utalt, hogy „jelentős előrelépés” történhetett az orosz—ukrán béketárgyalásokon. Washington nemrég hozta nyilvánosságra 28 pontos béketervét, mely a tűzszünet, a hadsereg létszáma, a szankciók és Ukrajna jövőbeli biztonsági státusza köré épül. Az európai fél egy olyan, 27 pontos, átdolgozott tervezetet juttatott vissza Washingtonba, amely több lényegi módosítást is tartalmaz. A háttéregyeztetések Genfben zajlottak, ahol amerikai és ukrán diplomaták részletesen áttekintették a javaslat technikai elemeit. Zelenszkij szerint a delegáció beszámolója dönti el a következő lépéseket, és sajtóértesülések alapján az sem kizárt, hogy az ukrán elnök még ezen a héten Washingtonba látogat. Mindkét fél óvatos optimizmusról beszélt, nyílt politikai bejelentést azonban továbbra sem tettek.

A Kreml hivatalos tájékoztatást vár

Moszkva továbbra sem kapott hivatalos értesítést a módosított amerikai béketervről, noha az elmúlt napokban több részlet is kiszivárgott a nemzetközi sajtóban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: Oroszország csak hiteles, hivatalos dokumentum alapján kíván állást foglalni. Kiemelte, hogy az eredeti tervezethez képest több ponton is lehet módosításról hallani, ám ezek jelentőségét Moszkva addig nem tudja megítélni, amíg a változtatásokat hivatalosan meg nem ismeri. Peszkov szerint erre a hétre nem terveztek újabb orosz—amerikai egyeztetést, viszont Oroszország álláspontja szerint a diplomáciai rendezés lehetőségét továbbra sem zárják ki. Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó első értékelése alapján az európai javaslat több pontja nem tűnik kellően konstruktívnak, ezért további elemzésre szorul. Közben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről. Ankara ismét jelezte, hogy kész tárgyalási helyszínt adni, ha a felek folytatnák a diplomáciai párbeszédet.

Gyors diplomácia kellene

John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora az Európai Parlamentben tartott előadásán arról beszélt, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján Oroszország előnyben van az ukrajnai frontokon, ezért a mielőbbi diplomáciai rendezés szolgálná leginkább Ukrajna és Európa érdekét. Kiemelte: a konfliktus gyökerei hosszú évek biztonságpolitikai vitáira vezethetők vissza, különösen Ukrajna NATO-közeledésére, melyet Moszkva következetesen fenyegetésként értékelt. Előadásában felidézte Angela Merkel és Jens Stoltenberg korábbi nyilatkozatait is, melyek szerint Oroszország évtizedek óta világossá tette aggályait Ukrajna esetleges tagságával kapcsolatban. Mearsheimer hangsúlyozta: a támadás felelőssége így is Oroszországot terheli, viszont Ukrajna demográfiai és gazdasági tartalékai drámai mértékben kimerültek, ami sürgetővé teszi a béketárgyalást. A professzor külön kitért Magyarország szerepére, és úgy fogalmazott: a magyar diplomácia következetesen a béketörekvések irányába mutat, ami szerinte stabilizáló tényező a térségben. Fontosnak nevezte, hogy Budapest továbbra is aktívan részt vegyen a nemzetközi egyeztetésekben, mert minden érdemi diplomáciai lépés hozzájárulhat a feszültségek mérsékléséhez, és a tartós rendezés irányába mozdíthatja a folyamatot.