Újra együtt választ a nemzet

Újra együtt választ a nemzet

Most adódott meg először annak a lehetősége, hogy a Kárpát-medencei magyarság együtt válasszon képviselőket az Európai Parlamentbe — emelte ki Deutsch Tamás egy magyarkanizsai lakossági fórumon.

A magyarországi politikus 2009-től, két ciklus óta az Európai Parlament (EP) képviselője, a soron következő választáson a Fidesz—KDNP pártszövetség listáján a negyedik helyen szerepel. A Fidesz egyik alapító tagja, 1990-től 2009-ig a Magyar Országgyűlés tagja, 1999—2002 között ifjúsági és sportminiszter, 2004—2006 között a Magyar Országgyűlés alelnöke. Az EP-képviselő a fórum után adott interjújában kiemelte, hogy az EP választásokat követő időszakban fordulatra számítanak az európai döntéshozatalban, aminek köszönhetően — a mai gyakorlattal ellentétben — az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesítése többé nem sorolódhat majd más kisebbségi csoportok jogvédelmi intézkedései mögé.

* Magyarországon kiteljesedett a választójog, e tekintetben is megtörtént a nemzetegyesítés. Ön úgy fogalmaz, hogy száz év után újra együtt választ a nemzet. Kifejtené az álláspontját? 

— A Fidesz—KDNP nemzetpolitikájának kezdetektől határozottan célja, hogy megvalósuljon a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése a Kárpát-medencében. Ez pedig nemcsak a nemes célok meghatározására vonatkozik, hanem konkrét gyakorlati lépésekre is. Magyarország és Szlovákia 2004-es, Románia 2007-es uniós csatlakozásával megteremtődött annak a lehetősége, hogy az erdélyi, az anyaországi és a felvidéki magyarság is egyazon törvényhozó testületbe, az Európai Parlamentbe magyar képviselőket választhasson. A 2010-es magyarországi választási győzelmünket követő jogalkotás pedig lehetővé tette azt is, hogy 2014-ben és 2018-ban a kettős állampolgárságú határon túli magyarok is szavazati joggal rendelkezzenek a magyar Országgyűlés képviselőinek megválasztásában. Most, 2019-ben, a még nem európai uniós tagországok, Ukrajna és Szerbia, azaz a kárpátaljai és a délvidéki, vajdasági magyarság is választói jogot kapott az Európai Parlament magyar képviselőinek a megválasztására. Így — Trianon után először — a Kárpát-medencei magyarságnak immár két törvényhozó testület képviselőinek a megválasztására is van jogosultsága.

* Említette, hogy az Európai Unió jelenleg mintha nemzetallergiás volna. Hogyan érti ezt? 

— Az Európai Unió vezető politikusainak jelentős része, valamint a tagállami kormányok is szép számmal azt a baloldali, liberális, a ’60-as évekig visszanyúló gyökérzettel bíró politikai ideológiát osztják, amely teljességgel irtózik a nemzeti gondolattól, a nemzeti elkötelezettségtől és a nemzetállamok megerősödésétől. Ezt fogalmaztam meg úgy, hogy egyfajta nemzetallergia jellemzi őket, ami nagyon komoly veszélyeket rejt magában. Ezzel szemben mi, a Fidesz—KDNP és a határon túli magyar nemzeti közösségek politikai pártjai is egyaránt a nemzeti elkötelezettség politikai értékét valljuk magunkénak, és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a gondolkodásmód teret nyerjen az európai döntéshozatalban is. Szerintünk ugyanis az Európai Unió problémáinak a megoldását illetően a nemzetállamok megerősödésére és hatékony együttműködésére kell törekedni, nem pedig a nemzetállamok, a nemzetek gyengítésére, illetve a globális politikai erők által hőn áhított Európai Egyesült Államok illúziójának, utópiájának kergetésére.

* Szóval az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájában kellene gondolkodni? 

— Ma az európai politikában egy új választóvonal fedezhető fel. A globális utópiát követő politikai erők minél több nemzeti szuverenitási jogkört vennének el a tagországoktól, átruházva őket az Európai Unióra, így eljutva — ad abszurdum — az Európai Egyesült Államokig. Ezzel szemben a másik oldalon állókat a szuverenista, a nemzetállamok megerősödésére és az erős nemzetállamok bizalomra, hatékony együttműködésére épülő Európai Unióban gondolkodók képviselik. Míg az előbbi törekvés egyértelműen életveszélyes, valójában egy emberkísérlet, addig az utóbbi elgondolás Európa elmúlt évtizedeinek és évszázadainak sikeres gyakorlati tapasztalataira épít. Éles küzdelem zajlik a két felfogás között, de hála Istennek, a politikában előbb vagy utóbb végül mégiscsak a valóság és a népakarat dönt. Persze ideig-óráig különféle elit csoportok magukénak tulajdoníthatják a döntés lehetőségét, de egy idő után bizony mindenki ajtaján bekopogtat a valóság. 

* Ön öt gyermek édesapja és egy unoka nagyapja, így minden bizonnyal fontosnak tartja a családot. Magyarország kormánya egy eddig sohasem látott családpolitikát folytat, támogatja és ösztönzi a népszaporulatot. A témával kapcsolatban akár párhuzamot is vonhatunk a magyarországi családpolitika és az európai unióra jellemző bevándorláspolitika között.

— Ne kerteljünk, Európa demográfiai problémái bizony súlyosak. A gond két, Európát jellemző alapelemből áll össze: a népességfogyásból és az elöregedésből. Részben erre kitalált ideológiai őrület, hogy majd egy tömeges bevándorlás népességnövekedést is hoz magával: a nagyobb népesedési rátával bíró kultúrkörből, az arab világból érkező bevándorlókra jellemző nagyobb születésszám változtat a népesedési mutatókon is. Azonban az illegális migráció soha, semmilyen körülmények között nem tud választ adni demográfiai problémákra, erre Európa vonatkozásában is csakis a születésszám növekedése lehet megoldás. Ezért döntött úgy Magyarország Kormánya, hogy minden eszközzel lehetőséget teremt arra, hogy az emberek életében az egyik legcsodálatosabb dolognak, a gyermekvállalásnak a feltételei minél inkább adottak legyenek, az anyagi hátrányok ne legyenek akadályok. Ezek a kormányzati intézkedések a születés után a gyermekneveléssel járó legkülönbözőbb nehézségek csökkentésében segítenek, legyen szó egy vagy több gyermeket vállaló családokról. Fontos, hogy a kettő, három vagy még több gyermeket nevelő családok ne érezzék azt, hogy anyagi, egzisztenciális, szociális vagy lakhatási nehézségek akadályozzák őket abban, hogy egy újabb gyermek megszülethessen. De természetesen maga a döntés, hogy vállalnak-e gyermeket, vagy sem, lesz-e második vagy harmadik, a párokon áll, semmiféle nyomás nem nehezedik rájuk. 

* A Fidesz—KDNP képviselőinek mik lesznek a fő céljai az Európai Parlamentben május 26-a után?  

— Azt reméljük, hogy május 26-a után fordulat fog beállni az európai döntéshozatalban. Egyrészt, hogy a bevándorláspárti politikát egy bevándorlást elutasító politika váltja fel. Másrészt, hogy végre előtérbe kerülnek majd azok a döntések, amelyek a hagyományos európai keresztény életforma védelme szempontjából nélkülözhetetlenek. Harmadrészt, hogy — más kisebbségek jogvédelmi döntéseivel egyenrangú módon — megváltozik az a sajnálatos mai gyakorlat, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozók egyéni és közösségi kisebbségi jogainak tiszteletben tartása és garantálása európai szinten nem ugyanolyan súllyal jelenik meg, mint például a nők egyenjogúságának vagy a fogyatékosok esélyegyenlőségének a kérdése. Természetesen ez utóbbiak is mind fontosak, de az őshonos nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi kisebbségi jogainak a garantálása nem sorolódhat folyamatosan e jogvédelmi intézkedések mögé, nem lehet harmad- vagy negyedrendű, egyenrangúnak kell lennie.

* Miért fontos a vajdasági magyarok részvétele a május 26-ai választáson?

— A vajdasági magyaroknak, ha magyarként akarnak kiteljesedni, ahhoz az kell, hogy a magyar nemzeti érdekek minél hangsúlyosabban jelenjenek meg az európai döntéshozatalban. A vajdasági magyarok most már — hiszen az európai parlamenti választásokat illetően is van szavazati joguk — maguk is hatással lehetnek arra, hogy a magyar nemzeti érdekeket a magyarországi pártok közül egyedüliként markánsan megjelenítő Fidesz—KDNP minél jobban szerepeljen május 26-án. A következő nagy történelmi feladatunk pedig Szerbia EU-tagságának megvalósítása, aminek a Fidesz—KDNP alkotta kormány az egyik leghatározottabb támogatója.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Újra együtt választ a nemzet
Heti Interjúnk
Újra együtt választ a nemzet
Heti Interjúnk
  • 2019.05.03.
  • LXXIV. évfolyam 18. szám
Facebook

Támogatóink