Magyar Örökség Díjban részesül a kárpátaljai Credo együttes nemzetszolgálata, Gisztl Anna népi ihletésű ruhatervező kézműves művészete, Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvjáráskutató „édes anyanyelvünk” védelmében folytatott nyelvművelő tevékenysége és Cseh László úszó világversenyeken elért eredménye — közölték a szervezők az MTI-vel.

A kuratórium kitüntetésben részesíti a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család fél évezredes hagyományőrző művészetét, a Somogyi Károly esztergomi kanonok által alapított szegedi Somogyi-Könyvtárat, valamint Varga Tamás matematikatanár, Vargha Balázs irodalomtörténész és Varga Domokos író szellemiségét.

A Credo együttes összefügg Ivaskovics József nevével, aki a zenekar vezetője, zeneszerzője és az alapítvány elnöke. Élete a gyermekek zenei nevelése, művészeti műhelyek alapítása és a bibliai tanítás szolgálatában áll — fogalmaz laudációjában Böszörményi Gergely kiadó, producer, hozzátéve: az együttes jellegzetes egyedi hangzása az egy szál gitárral, és egy ideje hegedűvel kísért többszólamú vagy éppen egyszólamú szép tiszta éneklés, melyben valóban él a vers.

Budai Ilona népdalénekes szerint Gisztl Anna minden munkájára a mívesség a jellemző, az anyagokat, csipkéket maga válogatja, festi, a gyöngyözési motívumokat maga tervezi és készíti el. Az alkotó célja egy igényesebb, egyéni, semmivel össze nem hasonlítható öltözködési kultúra, a polgári, városi népviselet kialakítása.

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár Lőrincze Lajost a 20. század talán legismertebb és legnagyobb hatású nyelvészének nevezi méltatásában. Hozzáfűzi, hogy ezt részben személyes vonzerejének, azon belül kedvesen tanáros stílusának, szép, nyugodt, dunántúlias ízű beszédének és a rádiónak köszönheti. Az Édes anyanyelvünk című rádióműsornak 1952-től 1993-ig volt a „hangja”, gazdája.

„A Varga-testvérek édesanyjuk sok szép szavát igyekeztek megörökíteni életművükben, játékaikban. Tamás arra kért bennünket, hogy játsszunk matematikát, Balázs arra, hogy játsszunk a szóval, Domokos pedig arra figyelmeztetett, hogy nem születtünk szülőnek, de a szülői lét megtanulható” — hangsúlyozza méltatásában Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.

Csurka Gergely sportújságíró laudációja szerint Cseh László „a nyáron egyetemes úszótörténelmet írt azzal, hogy a hetedik egymás követő világbajnokságon szerzett érmet. Arccal a harminc felé ő lett az első férfiversenyző, aki valaha képes volt ugyanabban az úszásnemben egy vébén mindhárom távon, azaz 50, 100 és 200 méteren dobogóra állni”.

„A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő- család fél évezredes története összmagyar- és erdélyi sikertörténet egyben. Csodálatos a folytonossága, a kvalitása, a kisugárzása, mindaz, amitől a művészet korokon, ízléseken és történelmi korszakokon átível és szellemi magasságokba képes emelni az egyént és a közösséget egyaránt” — méltatja Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a kitüntetett Sütő Levente Lehelt és Sütő Istvánt.

Somogyi Károlyról szólva Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros így szól: egyházi javadalmát szinte teljes egészében könyvtára alakítására fordította, úgy tervezte, hogy gyűjteménye egykor nyilvános könyvtár lesz. 1881-ben okiratban is az árvíz sújtotta Szegednek ajándékozta 43 ezer 701 kötetes könyvtárát, amely több évtizedes, szigorú elveken alapuló gyűjtőmunka eredménye.

A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.