Szeptember elseje mindig a pulzusmérés ideje: szeptember elsején pontosan kitapintható, milyen hangulat uralkodik az iskoláinkban. A tanügyben ilyenkor szokás bérekről beszélni, fizetésemelést kérni. Most mégis csönd van. Hallgatnak, és örülnek a miniszter ígéretének, hogy a tanügyben nem lesznek elbocsátások. És ez nagy szó. Az egészségügyben ugyanis már zajlik a létszámleépítés: az év végéig 7500 egészségügyi dolgozó (zömmel középkáder) lesz kénytelen feladni a munkahelyét. A tanügyben viszont nemcsak a racionalizáció tenné indokolttá a karcsúsítást, hanem az a tény is, hogy iskoláinkban évről évre kevesebb a gyerek. A Vajdaságban holnap a tavalyi létszámnál 1000 gyerekkel indul kevesebb az első osztályba. Ötven tagozattal levesebb elsősünk lesz az idén, és még ötvennel jövőre... Tanító is, tanár is örül, hogy megmarad a munkahelye, sőt még új munkát is tud adni az iskola. Az idei tanévtől ugyanis az elemi első osztályában kötelező tantárgy az idegen nyelv (eddig fakultatív volt), az általános iskola ötödik osztályosai számára pedig két idegen nyelv tanulásához kell tanárokról gondoskodniuk az iskolaigazgatóknak. Ami annyit tesz, hogy nemcsak a diplomás nyelvtanárok taníthatnak, hanem a B2 típusú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok is. Az új tanév másik jó híre: parlamenti procedúrában az új felsőoktatási törvény, amely a Bolognai Deklaráció szellemében alakítja át a felsőoktatást. Az vele a szándék, hogy Szerbia felsőoktatása is felzárkózzon Európához.
Európai színvonalú továbbtanulást választott magának már az idén az a 93 vajdasági magyar fiatal is, aki magyarországi egyetemeken, főiskolákon nyert felvételt, s ehhez magyar állami ösztöndíjra pályázott, ám tanulmányi támogatást csak 20 pályázó kaphat. A 73 fiatal szomorú történetéről - s mindarról, amit esetük felvet - lapunk sorozatot indított. Elkeserítő, de a problémafölvetésnek (egyelőre?) nincs visszhangja. Pedig a magyar állami ösztöndíjra pályázók számának alakulása - ebben a 2000. október 5-e utáni Szerbiában -- kész kis magyar szociográfia. Vajdaságban 2002-ben 32 kérvény futott be magyar állami ösztöndíjra, 2003-ban 38, 2004-ben 65, 2005-ben 93. Nem kell hozzá kommentár. A cikksorozat is felveti: a magyarországi továbbtanulás ügyében a VMSZ-nek és az MNT-nek is fölül kellene vizsgálnia az ezzel kapcsolatos álláspontját. Már csak azért is, mert Európa felé tartunk, s ott személyi szabadságjog az iskolaválasztás. Magyar Bálint oktatási miniszter erről a következőket mondja: ,,Amíg a határon túli magyar szervezetekkel úgy alakult a politika, hogy ne a teljes képzést támogassuk, hanem a részképzést, addig az uniós csatlakozás alanyi joggá tette, hogy a diákok jöhessenek-mehessenek... Tehát most kell felkészülni arra, hogy akármilyen a központi politikai elképzelés, az emberek alanyi jogon, szabadon választhatnak egyetemet.' A miniszter szerint speciális ösztöndíjakban kellene gondolkodni: különböző felsőoktatási szociális juttatásokat annak fejében kapjanak a határon túli (a vajdasági, a kárpátaljai) diákok, hogy az oklevél megszerzése után a szülőföldjükön dolgozzanak legalább öt évet. Ezt a megoldást az idő fogja kikényszeríteni, mondja a miniszter, s hozzáteszi: elképzelhető, hogy az ilyen típusú támogatások európai uniós pénzekből 2007-től már bevezethetők lesznek. Sajnos, ez a hír a 73 ösztöndíj nélkül maradt fiatalunknak nem jelent vigaszt.
Az új tanévet, persze, örömmel illene köszönteni. Van hozzá egy sikertörténetünk: a jó nevű futaki mezőgazdasági középiskolában, ahol eddig még soha nem folyt magyar nyelven oktatás, holnaptól magyar tagozat kezdi meg a munkát, melyben mezőgazdasági technikusnak készülnek a gyerekek! Újvidéken a Szülők Fóruma a múlt tanévben a városban és a környező iskolákban 145 magyar nyolcadikost számolt össze. Nyilvánvaló volt, hogy abban a három középiskolában (gimnázium, villamossági és egészségügyi középiskola), amelyben magyar tagozatok vannak, nincs elegendő férőhely ahhoz, hogy valamennyien anyanyelvükön tanulhassanak tovább. A futaki mezőgazdasági középiskolára gondolt a civil szervezet, hiszen a mezőgazdaságnak, különösen pedig a vegyszer nélküli növénytermesztésnek jövője van. Dušan Buæa iskolaigazgató rendkívül készséges volt, támogatta a kezdeményezést, s ugyanígy tett a tartományi oktatási titkárság is. A magyar tagozat valamiért mégsem került bele az idei középiskolai pályázatba. A Szülők Fóruma nem adta fel: egyenként győzögette a szülőket, írassák be a gyereküket Futakra, ne féljenek, lesz magyar tagozat. Elég nehezen ment, de júliusban beiratkozott 12 diák. Mivel a tagozatnyitáshoz minimum 15 diák kell, a tartományi oktatási titkárság jóváhagyását kérte Pázsin Farkas Júlia, a Szülők Fórumának elnöke, Ács József alelnök és Dušan Buæa iskolaigazgató. Kedvező választ kaptak, augusztus 22-e óta pedig a magyar tannyelvű osztály hivatalosan is ott szerepel a futaki iskola elsős tagozatai között. Ács József a múlt héten a Mozaik tévében monda el felhívását, most lapunk hasábjain üzen. Kéri azokat a szülőket, akik más lehetőség híján szerb középiskolai tagozatra íratták gyereküket, éljenek ezzel a lehetőséggel - írassák át a futaki iskolába, mert ott anyanyelven tanulhat tovább. A magyar nyelven tanító szakkáder toborzását is a Szülők Fóruma vállalta magára: százszázalékos sikerrel. Gratulálunk!