home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Új szempontok az oktatásban
Gyurkovics Virág
2016.01.11.
LXXI. évf. 1. szám
Új szempontok az oktatásban

A Magyar Nemzeti Tanács december 22-én megtartott rendes ülésén elfogadták a 2016-tól 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó oktatásfejlesztési stratégiát. A dokumentum a szerbiai oktatási stratégia és a valódi munkaerőpiaci igények figyelembevételével készült. A részletekről Perpauer Attilát, az MNT Oktatási Bizottságának elnökét, illetve az oktatásfejlesztési stratégia koordinátorát kérdeztük.

* Az MNT előző oktatási stratégiája a 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozott, a múlt héten pedig elfogadták az új, 2016-tól 2020-ig érvényes tervet. Mely változtatásokat emelné ki az új dokumentumból?

— Az új stratégia összeállításakor teljesen más szempontokat vettünk figyelembe, megtartva természetesen azokat az elemeket, amelyek funkcionáltak. A stratégiának három központi eleme van: a pedagógus, az identitásmegőrzés és a magyar nyelven való tanulás. Beemeltük a közművelődési feladatokat is, hiszen a tanító egyrészt nemcsak oktat és nevel, hanem a személyiségével is hat az oktatási folyamatra. Minél műveltebb a tanító, minél több dologra van rálátása, annál sokrétűbb tudást ad át a gyerekeknek, akik ezáltal jobban fel tudják találni magukat a jövőben. Másrészt a pedagógusok többsége művelődésszervezőként vagy felkészítő tanárként is tevékenykedik, tehát a stratégia által közelítjük egymáshoz a művelődésben és az oktatásban dolgozó szakembereket. Ez azért fontos, mert meg kell értenünk, hogy fogyó közösség vagyunk, és csak közösen érhetünk el valamit. A demográfiai változásokra, az elvándorlásra, a magas átlagéletkorra nem tudunk hatni, mert ezek tőlünk függetlenek, de az oktatási stratégiának nem is ez a célja. Arra kell koncentrálnunk, hogy a megmaradásunkat segítsük: minden olyan területet, amelyet a szerbiai oktatási stratégia nem vesz számba, a magyarság számára azonban fontos, azt beemeljük, ezért a vajdasági magyar oktatási stratégia próbálja azokat az elemeket összefésülni, amelyek segítenek, hogy megtartsuk a közösséget.

* Időközben beindult az MNT Közoktatási Konzultatív Testülete is. Ennek munkájára mennyiben támaszkodtak a stratégia összeállításakor?

— Ez is a szemléletváltást tükrözi, hogy összeültünk a konzultatív testülettel, és a gyakorló pedagógusok véleményezték a terveket, ami számunkra nagyon fontos volt, hiszen ők dolgoznak velük a mindennapokban. Amikor megtartottuk az alakuló üléseket, akkor a testületekben helyet foglaló szakemberek — iskolaigazgatók, pedagógusok, pszichológusok — elmondták a gondjaikat. A lényeg ugyanis, hogy ne olyan stratégiát hozzunk létre, amelyet megírunk és félreteszünk, hanem amely a gyakorlatban is használható, amelyre lehet építkezni.

* Mit tart a legégetőbb problémának a vajdasági magyar oktatás tekintetében, illetve hogyan lép fel ennek érdekében a stratégia?

— A legégetőbbnek a magyarságtudatunk megőrzését tartom. Ez főleg a sziget- és a szórványmagyarságra vonatkozik, szinte folyamatosan vesznek el ezek a végek. Nekünk a szórvány oktatási szempontból is rendkívül fontos. Azt vallom, hogy ha már kiskorban elkezdjük a gyerekekben táplálni a magyarságtudatot a művelődés által, akkor ők utána magyarnak vallják magukat. Meg kell erősíteni őket, és nemcsak a gyerekeket, hanem magukat a pedagógusokat is abban, hogy jó munkát végeznek. Úgy gondolom, a vajdasági magyar pedagógusok igen jól képzettek, kreatívak, és a magyarságtudat megőrzését is magas szinten művelik. Ha a pedagógusok egy egységes adatbázisban lesznek nyilvántartva, akkor pontosan fogjuk tudni, hogy hol kire tudunk számítani, milyen tudással, képesítéssel, képességekkel bír, és ennek segítségével el tudjuk készíteni a számunkra fontos tantárgyak tantervét, óravázlatait, valamint e-tankönyveket, programokat, műsorokat tudunk feltölteni.


Perpauer Attila (a szerző felvétele)

* Ezeknek az oktatócsomagoknak az elkészítésénél milyen szempontokat vesznek figyelembe, és hol tart jelenleg a folyamat?

— Ezen dolgozunk, és már a pedagógusok nagy százaléka jelezte, hogy részt akar venni benne. A szerb pedagógusoknak ugyanis ott vannak a nagy kiadóházak, amelyektől letöltik a különféle óravázlatokat, tanterveket, műsorokat, nekünk viszont egyelőre nincs ilyenünk. Az adatbázis célja tehát, hogy egy olyan felületet hozzon létre, amelyen a pedagógusok megoszthatják egymással a tapasztalataikat, és ahol segítségért fordulhatnak. Sőt, a tehetséggondozást is tudjuk fejleszteni, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekeknek is segíthetünk, hiszen mindenhol nagy tudásanyag halmozódott fel, és a régiók közötti tudástranszfer a portál segítségével megvalósulhat. Nekünk, tanítóknak ez nagyon fontos, mert az új rendszerbe bekerülnek a sajátos nevelési igényű gyerekek, tehát az inklúzióval is foglalkozni kell, és ebben ily módon segíthetünk egymásnak.

* A nem munkaviszonyban lévő pedagógusok reménykedhetnek-e benne, hogy az új stratégia valamilyen módon felkarolja őket?

— Természetesen. Az adatbázisba be kell kerülni, és bízunk benne, hogy tudunk megoldást találni a gondokra. Pedagógus-továbbképzések mindenképpen lesznek, ez kiemelt jelentőségű számunkra, nagyon fontos, hogy a pedagógusaink sikerrel vegyék az új kihívásokat.

* Mikor kezdik meg a gyakorlatba is beépíteni ezeket a célokat és eszközöket? 

— Folyamatosan, már január-februárban elkészül az adatbázis, akkor elkezdjük a logopédiai fejlesztőfeladatok előkészítését, és már a tél végén, a tavasszal elkezdjük beépíteni azokat az elemeket, amelyeket megfogalmaztunk. A fejlesztőpedagógiai rész kidolgozásakor a Pető Intézettel dolgoztunk együtt, mert minden család fontos számunkra. A született vagy szerzett idegrendszeri betegségekkel kapcsolatban három helységben végeztünk felmérést, és nagy számban jelentkeztek olyan gyerekek, illetve szülők, akik ilyen gonddal küzdenek. Ezeken a szakterületeken nincsenek magyar nyelven beszélő szakembereink, márpedig nagyon fontos, hogy többet ne ismétlődjön meg az, amire sajnos volt már példa: a beszédzavarral küzdő gyereket olyan szakemberhez küldték, aki nem beszél magyarul. Ebben is próbálunk segíteni a szülőknek.

* A középiskolások esetében milyen változtatásokra került sor a stratégiában?

— Már az előző stratégiában is szerepelt a tájékoztató körút, melynek keretében a negyedikes tanulók között népszerűsítettük az itthoni továbbtanulást. Mi ezt most újragondoltuk, és a középiskolások szüleit tájékoztattuk elsőként, a visszajelzések alapján azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a szülők egy része nem is tudott a nemzeti tanács programjairól. A továbbtanulással kapcsolatos döntést a család közösen hozza meg, a szülőknek pedig nagy hatásuk van a gyerekre. Az Európa Kollégium az MNT sikertörténete, és ez az, amiben sokat segíthetünk a szülőknek, hiszen az ösztöndíjprogram mellett ez már önmagában is nagy anyagi segítség. Ha a szülő tudja, hogy milyen programjai vannak a nemzeti tanácsnak, mi az, amiben tudunk segíteni, akkor erre támaszkodhat. Ezután következett a második rész, amikor a Vamadisszel és a VIFÓ-val együtt már a gyerekekkel foglalkoztunk. Úgy látom, hogy a gyerekek ebben az évben sokkal nyitottabbak voltak, mint tavaly, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a szülőket tájékoztattuk, tehát a család beszél az itthoni továbbtanulásról.

* Az MNT-ülésen a Magyar Mozgalom tagjai felszólalásban nehezményezték, hogy a felsőoktatási részből hiányzik az ösztöndíjprogramra vonatkozó rész, illetve hiányolták a nyilvános vitát is. Erről mi a véleménye?

— A felsőoktatási rész egy Kárpát-medencei térségről szól, tehát egész más kontextusban szerepel a felsőoktatás, mint az előzőben, de az ösztöndíjprogram nem hiányzik a stratégiából, benne van. Ami pedig a nyilvános vitát illeti, a konzultatív testületek elfogadták a stratégiát, minden térség pedagógusa megkapta az anyagot, tehát az ő régiójukban erről véleményt alkottak, és voltak olyan nagyon jó meglátásaik, amelyeket aztán beépítettünk az oktatási stratégiába. Az oktatási bizottság is megvitatta a tervet, ebben a testületben is Vajdaság minden területéről vannak pedagógusok. A dokumentum csak ezután került a nemzeti tanács ülésére, tehát több fórum is jóváhagyta. Úgy gondolom, ez már egyfajta nyilvános vita. Az előző stratégia esetében sem emlékeszem, hogy szerveztek volna nyilvános vitát, el kellene kerülni a kettős mércét, és az építkezésre koncentrálni.


Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..