Történelmi tudat - kulturális emlékezet

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Történelmi tudat - kulturális emlékezet

Megtelt a zentai Városháza díszterme - a tanácskozás résztvevőinek egy részeNovember 3-át Magyarországon 1997-ben nyilvánították a magyar tudomány napjává. Az ünnep emlékezés arra, hogy gróf Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi rendi országgyűlésen egyesztendei jövedelmét ajánlott...

Megtelt a zentai Városháza díszterme - a tanácskozás résztvevőinek egy része

November 3-át Magyarországon 1997-ben nyilvánították a magyar tudomány napjává. Az ünnep emlékezés arra, hogy gróf Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi rendi országgyűlésen egyesztendei jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására, mely tudományos testületből nőtt ki később a Magyar Tudományos Akadémia. A reformkor hazafias érzelmű nagyjai felismerték, hogy a 19. század csak akkor hozza meg a Kárpát-medencében élő magyarság számára a jólétet, ha az ezredéves tapasztalatokat tudományosan is megalapozzák, a gondolkodást tudományos alapokra helyezik. Gróf Széchenyi István és az őt támogató baráti kör érezte, hogy az anyanyelv létfontosságú szerepet játszik a nemzet megmaradásában, ezért a Magyar Tudós Társaság első célkitűzései között szerepelt a magyar tudományos nyelv bevezetése a korábbi latin, illetve német helyett.
A Magyar Tudományos Akadémiának napjainkban valamivel több mint 12 ezer köztestületi tagja van, közülük 2700 az ország jelenlegi határain kívül él. A tervek között szerepel, hogy a nemrégiben alakult kolozsvárihoz hasonlóan a Délvidéken is legyen Magyar Regionális Tudományos Tanács, hogy összefogja azt a munkát, amelyet a 187 itt élő, az akadémiához tartozó tudós végez.
A Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a helyi önkormányzat Történelmi tudat - kulturális emlékezet címmel Kárpát-medencei tudományos konferenciát szervezett a hétvégén Zentán. Az összejövetelt a magyar tudomány ünnepe és a zentai csata 310. évfordulója alkalmából az összefogás, a közös tudományos gondolkodás és a tudomány népszerűsítésének jegyében tartották.
A városháza dísztermében Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója üdvözölte az egybegyűlteket, majd a szervezők rövid köszöntőbeszédei következtek. Juhász Attila, Zenta város polgármestere hangsúlyozta, az elmúlt időszak után végre abba a fázisba jutottunk, hogy az önsajnálatból igyekszünk az önértékelés és az öntudat építése révén egy újabb távlatot nyitni ennek a közösségnek. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az intézményépítés fontosságát emelte ki, amelyet a legmarkánsabb önként vállalt feladatnak nevezett.
Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a következő kérdéssel fordult a közönséghez: Lehet-e ünnepelni a magyar tudományt?
- Úgy gondolom, a tudomány akkor teljesíti a funkcióját, ha tanait kiviszi abba a térbe, ahol korábban kutattunk, feltártuk azokat az ismereteket, amelyek jórészt az ott élők tudásából táplálkoznak. Az emlékezetből lesz a történelem, a történelemből pedig a tradíció. Az itteniek tudatából lesz az a tudás, amely ezt a nemzetet újra összerakhatja regionális közösségekként. Azt hallottam a legelkeseredettebb években, hogy a vajdaságiak sok mindent tapasztaltak az elmúlt évszázadok során. Megtanultak megmaradni és helyben maradni. A háború alatt azt mondták, ha a túlélés titka az elköltözés, akkor elmennek. Most a kutatásaink azt jelzik, már tudják, az itthon- és megmaradásnak a titka a működés és az együttműködés. Anélkül, hogy helyet kellene változtatni, hogy az elmenetelre kellene gondolni. Ma egy erős közösséget látunk Vajdaságban, amely megtapasztalta az elutasítást, a bántást, de éppen ezért talán a legerősebb a külső magyar világok közül - mondta Szarka László, és hozzátette, mintegy feleletet adva a saját kérdésére: -Ünnepelhetjük a magyar tudományt, de elsősorban ezt a közösséget szeretnénk ünnepelni.
Papp Richárd kulturális antropológus Kosztolányi Dezső Emlékezet című versének egy részletével lépett a mikrofonhoz, majd azt fejtegette, a kulturális emlékezet a múlt elenyésző voltával szemben egy szűrőt állít fel számunkra, hiszen az élő kultúrának, a mindenkori jelennek ad értelmezhető, átélhető, eleven tartalmat, üzenetet.
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatot Hámori József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg, aki két nagyobb téma köré építette gondolatait: mitől lett híres a magyar tudományosság és miért fontos az anyanyelv. A plenáris ülésén Voigt Vilmos néprajzkutató, akadémiai doktor, az ELTE BTK Folklore Tanszékének tanára Van-e kulturális emlékezet a népnek? címmel tartott előadást, Ózer Ágnes történésznek, az Újvidéki Városi Múzeum tanácsosának az értekezése pedig A vajdasági magyarság szellemi örökségének tudatformáló szerepe címet viselte.
A tanácskozás a délutáni órákban és másnap történészi, néprajzi, szociológiai-kulturális antropológiai, valamint művészet- és művelődéstörténeti szekciókban folytatódott, ahol 43-an vállalták, hogy beszámolnak kutatási eredményeikről, látásmódjukról. Ezeknek a munkájába a vajdasági kutatóműhelyek képviselőin kívül bekapcsolódtak a Kárpát-medence más régióinak a tudósai is. A konferenciát vasárnap közös nyugat-bácskai szakmai kirándulás zárta.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink