Törékeny béke

Törékeny béke

A debalcevei ostrom után az ukrán és az orosz fél aláírta a minszki tűzszüneti egyezményt. Ezután azonban még hetekig folytatódtak a harcok. A legsúlyosabb összetűzések — akárcsak eddig — Debalceve környékén következtek be. Ukrajna néhány nap leforgása alatt feladta a csatát, de valójában Oroszország sem járt jól a győzelemmel

Patthelyzet felé sodródnak a szemben álló felek

A debalcevei ostrom után az ukrán és az orosz fél aláírta a minszki tűzszüneti egyezményt. Ezután azonban még hetekig folytatódtak a harcok. A legsúlyosabb összetűzések — akárcsak eddig — Debalceve környékén következtek be. Ukrajna néhány nap leforgása alatt feladta a csatát, de valójában Oroszország sem járt jól a győzelemmel. Az ukrán haderő ugyanis nem gyengült meg, az oroszokat viszont jelentős veszteség érte. Debalcevénél a 260 ukrán katonával szemben mintegy 900 orosz katona vesztette életét. Az orosz—ukrán konfliktus egyébként egyre inkább a patthelyzet irányába sodródik, ami mindkét hadban álló fél számára előnyös. Az orosz haderőnek ugyanis teljesen le kellene rohannia Ukrajnát, hogy valódi győzelmet érjen el a háborúban. De részleges győzelmet arathat azáltal is, hogy olyan békét erőszakol ki, amelyben a kelet-ukrajnai területek széleskörű autonómiát kapnak. Jelenleg a második lehetőségre jóval nagyobb az esély. Ha azonban Ukrajna továbbra is fenntartja a mostani helyzetet, és ha továbbra is feltartóztatja az orosz haderőt, akkor nyugati támogatással döntetlent érhet el. Mivel Kijev jelenleg elég erős a védekezéshez, és Moszkvának sem célja különféle területeket megrohamozni, a közeljövőben törékeny béke alakulhat ki a térségben. Erről beszélt nemrég Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Ő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet törékeny ugyan, de életben van. A főtitkár a béke megőrzésének érdekében figyelmeztette az oroszbarát szeparatistákat, hogy a jelenlegi csöndesebb időszakot ne használják fel egy újabb hadművelet előkészítésére. Talán a felszólítás hatására — vagy csupán véletlen egybeesés miatt — a szakadártámadások az utóbbi napokban érezhetően enyhültek. Az ukrán terrorellenes hadművelet parancsnokságának szóvivője szerint az oroszbarát fegyveresek tartják magukat a tűzszünetről rendelkező minszki megállapodásokhoz végig a frontvonal mentén, és jelentős mértékben csökkent támadásaik száma. Az ukrán hírszerzés viszont hadieszközök és élelmiszerek felhalmozását jelentette a szakadár egységeknél.

Moszkva három fronton vívja tovább a csatát

Az ukrán fegyveres erők a napokban fejezték be a nehézfegyverek visszavonásának negyedik szakaszát. A frontvonal menti ütközőzónából a többi közt 100 milliméteres kaliberű ágyúütegeket, valamint Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvető rendszereket vontak ki. Valamennyi nehézfegyvert a kijelölt helyre szállítják EBESZ-megfigyelők felügyelete alatt. Az ukrán félnek nem tetszik a szakadárok hozzáállása. Ukrajna szerint az oroszbarát fegyveresek csak mímelik a nehézfegyverzet kivonását. Olyan helyszínekre csoportosítják a harceszközöket, amelyekről akár fél óra alatt visszavihetik őket. Mégis megállapítható, hogy az orosz—ukrán konfliktus első rendezési szakasza elkezdődött. Moszkva egyrészt folyamatos nyomás alatt van, másrészt egyre jobban hátráltatják az úgynevezett gazdasági szankciók, ezért igen csekély a valószínűsége egy újabb háborús offenzívának a közeljövőben. Ha az orosz gazdaság továbbra sem férhet hozzá a nyugati tőkepiacokhoz, akkor az olajexport-bevétel mértéke nagymértékben fog csökkenni, ami negatívan hat a rubel árfolyamára. Vlagyimir Putyin valójában leginkább ezért nem tudja tovább fokozni a nyomást Ukrajnára. Sőt, éppen ellenkezőleg, a szankciók által Oroszországnak kell elviselnie a gazdasági nyomást. A brit külügyminiszter szerint Moszkvának előbb-utóbb engednie kell. Ha pedig nem teszi, akkor Európa még nagyobb nyomást fog gyakorolni Oroszországra. Ráadásul a Nyemcov-gyilkosság után egyre jobban destabilizálódhat az orosz belpolitikai helyzet. Putyinnak tehát három fronton kell helytállnia: egyrészt tartania kell a nyomást Ukrajnával szemben, másrészt meg kell küzdenie a gazdasági szankciókkal, harmadrészt pedig feltehetően számolnia kell az erősödő orosz ellenzékkel. A legfontosabb kérdés tehát, hogy Oroszország mindezt meddig bírja erővel, energiával és pénzzel.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Törékeny béke
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Törékeny béke
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink