Tordai Művelődési Napok — a százéves helyi színjátszás jegyében

Tordai Művelődési Napok — a százéves helyi színjátszás jegyében

Nálunk, Tordán mindennek megadják a módját: legfőképp a saját ünnepeinknek. Nem elég rénszarvasok tucatjait rátűzni a karácsonyfákra. Van a léleknek másmilyen ünnepe is. Igen, megtanítottam a gyerekeket színházszeretetre. A közérzetemet elsősorban ez határozza meg, a közös munka. Mindig tele voltam a jövőtől való szorongással, s a falu népével együtt mindig a jobb időre vártunk. És közben színházat játszottunk — hangzottak Tápai Pálnak, a tordaiak Pali bácsijának szavai, aki ötven éven át vezette a színjátszók csoportját.

A tordai színjátszás száz éve című kiállítás nagy meglepetés volt a közönségnek, hiszen az idősebb korosztály örömmel nézegette, kit ismer fel a régi időkből, miközben megelevenedtek az emlékek, hiszen jókat derültek, szórakoztak a sok szép előadáson.

— Egykoron hétszer egymás után telt ház volt a művelődési otthonban, amikor egy-egy új darabot mutattak be — mesélte Matyis József, aki maga is színészkedett, de rögtön hozzátette, akkor még 3000 lelket számlált Torda, ma meg csak mintegy 800-at. Ez ugyan most nem érződött, mert ezúttal is megtelt a nagyterem, sőt, néhányan állni kényszerültek a XIX. Tordai Művelődési Napok nyitórendezvényén.

Visszakanyarodva a jelentős jubileumhoz, egy kis vetítést is láthatott a közönség, mégpedig az egyik legtöbbször színpadra vitt darabból, a Sárga pitykés közlegény című népszínműből, mely Pali bácsi rendezésében látott napvilágot. Az akkori színészek pedig még ma is vállalták a nosztalgiázást, felálltak a színpadra, és közösen énekelték el az egyik dalt.  Természetesen a vastaps sem maradt el, hiszen a közönség java még emlékezett a sikeres előadásra.

Az előcsarnokban gazdag kiállítás mutatta be a száz év mozzanatait, némi relikvia is előkerült, hogy még hűebben tolmácsolja a színjátszás fénykorát, sőt, a régi színészek is felsorakoztak. Sutus Áron, a VMMSZ elnöke megnyitóbeszédében azt is megemlítette, hogy példaértékű az itteni szigetközösség, hiszen sok olyan rendezvényt indítottak, valósítottak meg, amely erősítette a magyarságot. Az I. világháború után, 1920-ból származnak az első feljegyzések, hogy akkoriban a tűzoltóság keretében gyakoroltak, és a kocsmában vitték színre a produkcióikat.

— Azt is láthatjuk, hogy a falu teljes magyarsága és közössége azt gondolja, a művelődés, a közösségi élet megtartóerő, és a fiatalokat továbbra is meg tudják győzni erről. Ez valóban csak azt bizonyíthatja, hogy az az erő, amely 1920-ban a tordaiak akkori fontos közösségi teréből, a kocsmából elindult, a mai napon itt érezhető, él tovább, hagyományozódik — nyilatkozta Sutus Áron.

Az ünnepséget hivatalosan mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, az I. világháború alig ért véget, és itt már az emberek úgy érezték, előadást kell szervezni, valamilyen módon feledni kell mindazt, ami gondként a nyakukba szakadt. Ott van még a trianoni esemény is, ők pedig összefognak, mert közösséget akarnak teremteni.

— Azóta Torda mindig azért maradhatott meg, azért tudta megőrizni mindazt, ami alapján úgy hívjuk ezeket az embereket itt, a bánsági tájon, hogy példaértékűek, kitartóak, mert közösséget tudnak építeni. A három Torda találkozóját is őrzik, és hónapokon át a kultúra, az építkezés eseményei kerülnek előtérbe. Ha valamiről itt, Tordán beszélni kell, akkor azt hiszem, pontosan arról, hogy nem is a száz év, nem is a mostani tizenkilenc év, hanem századok eredménye az, amit ma ünnepelni tudunk. Amikor megnyitjuk a XIX. Tordai Művelődési Napokat, akkor valójában arról szeretnénk beszélni, hogy ezt az utat ne csak kövessék mások, hanem úgy tekintsenek rá, hogy itt mindig a fiatalok azok, akik tovább tudják vinni mindazt, ami fontos. Ebből a faluból számos neves színész került ki, én most Fejes György kiváló színművészt említeném meg, aki, azt hiszem, az egykori Jugoszlávia legnagyobb színpadain is olyan sikereket, eredményeket ért el, amelyek valamilyen módon egy kicsit visszavetültek erre a falura és arra a múltra, amely Tordát olyanná teszi, amilyennek mi szeretjük — fogalmazott Hajnal Jenő.

Az ünnepi műsorban felléptek a helybeli Petőfi Sándor MME tagjai, a Kincsünk nevű énekkar, a tánccsoportok — a picik gyermekjátékokkal szerepeltek, a kiscsoport somogyi és moldvai táncokat adott elő, a középső csoport rábaközi, illetve bukovinai táncokkal mutatkozott be —, majd a Kincsünk citerazenekar is fellépett, Flaman István vezetésével. Az esten vendégelőadók is szerepeltek: az Európa Kollégium néptánccsoportja moldvai, Törökbecséről pedig a Csalogató táncegyüttes gömöri táncokkal kedveskedett a közönségnek. A romániai Mezőbergenyéből érkezett a Kincsásók társulat, melynek tagjai Nyárád menti táncokkal lepték meg a nagyérdeműt, a Fokos zenekar pedig egy népdalcsokorral is készült, valamint a tánccsoportokat kísérte játékával.

A Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat március végéig tart, minden héten gazdag program várja az érdeklődőket. Február 7-én rockestet szervez az Angels nevű egyesület, mely a fiatal, tehetséges énekeseket tömöríti, február 15-én a nagykikindai színjátszók vendégszerepelnek, február 21-én a Magyar Szó élőújságára várják a falubelieket, február utolsó napján pedig a nagybecskereki Madách Színház mutatja be legújabb darabját. Március 7-én Tiszaalpár testvértelepülésről érkezik az egész estet betöltő művelődési összeállítás, március 14-én a szabadkai Népszínház társulatát látják vendégül, március 21-ére pedig a Kárpát-medence három Torda nevű településének közös estjét tervezik, mely az elszármazottak fogadásával egészül ki, ezenkívül ezen a napon tartják meg a süteményversenyt is. A felsoroltak mellett lesznek könyvbemutatók, például Bogdán József papköltő legújabb kötetéről hallhatnak az irodalomkedvelők, a gazdák szakmai előadásokra számíthatnak, hiszen a téli időszak arra is jó, hogy a modern technológiákkal ismerkedjenek a termelők. A legkisebbeknek is szerveznek gyermekprogramokat, valamint zenés produkciók is szerepelnek a kínálatban.

Dobai János polgármester beszédében nyugtázta, hogy a közönség mindig kitart mellettük, ezért a szervezők lelkesen készülnek a művelődési napokra. Attól eltekintve ugyanis, hogy fogyatkozik a falu népessége, még mindig van kinek szervezni a rendezvénysorozatot.


A szerző felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tordai Művelődési Napok — a százéves helyi színjátszás jegyében
Bánáti Újság
  • Kónya-Kovács Otília
  • 2020.02.23.
  • LXXV. évfolyam 8. szám
Tordai Művelődési Napok — a százéves helyi színjátszás jegyében
Bánáti Újság
Facebook

Támogatóink