Tízmillió euró a nyomravezetőnek!

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Tízmillió euró a nyomravezetőnek!

A TÍZSZERESÉRE EMELT VÉRDÍJ. A szerbiai kormány a korábbi 1 millió helyett 10 millió euróra emelte a Ratko Mladić hágai vádlott fejére kitűzött vérdíjat. Belgrád most tízszeres összeget kínál fel annak a nyomravezetőnek, aki információjával segíti a háborús bűnök elkövetésével vádolt egykori bo...

A TÍZSZERESÉRE EMELT VÉRDÍJ. A szerbiai kormány a korábbi 1 millió helyett 10 millió euróra emelte a Ratko Mladić hágai vádlott fejére kitűzött vérdíjat. Belgrád most tízszeres összeget kínál fel annak a nyomravezetőnek, aki információjával segíti a háborús bűnök elkövetésével vádolt egykori boszniai szerb tábornok elfogását, amivel az államhatalom azt akarja bizonyítani: van politikai akarat a nemzetközi kötelezettség teljesítésére. Azaz Szerbia kész leküzdeni az EU-integrációt akadályozó utolsó nehézséget, kész elfogni és kiszolgáltatni Hágának Ratko Mladićot és Goran Hadžićot (utóbbi esetében a vérdíjat 250 000-ről 1 millió euróra emelték). A nyomravezető információkat a belügyminisztériumnak kell eljuttatni (9191), a jutalmat pedig a szerb állam fizeti ki.
A vérdíj megtízszerezésével kapcsolatos október 28-ai kormánydöntés az EU-külügyminiszterek október 25-ei döntésével hozható összefüggésbe. És - neves helyzetelemzők állítják - nem más mint marketingfogás. Belgrád ,,jó fiú'-nak akar látszani az EU szemében, de Hága szemében is. Ilyen szempontból nem mellékes tudni, hogy a hágai főügyész november 15-én érkezik Belgrádba, és decemberre kell megírnia a jelentését. Természetesen Szerbia együttműködéséről a hágai nemzetközi törvényszékkel.
TOVÁBBÍTJÁK SZERBIA CSATLAKOZÁSI KÉRELMÉT. Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei október 25-én úgy döntöttek: véleményezésre átküldik az Európai Bizottságnak Szerbia uniós csatlakozási kérelmét. A kérelmet, mint ismeretes, tavaly decemberben Boris Tadić államfő nyújtotta be. A kérelem továbbításáról hozott döntéssel az EU-országok külügyminiszterei méltányolják, hogy Belgrád ,,érett magatartást tanúsított a Kosovóval párbeszédet kezdeményező ENSZ-közgyűlési határozat szeptemberi meghozatalakor'. A luxembourgi ülésen azonban a külügyminiszterek szigorú feltételekhez kötötték a szerb csatlakozási folyamatot: továbbra is nyomást gyakorolnak Belgrádra a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladić, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője és Goran Hadžić volt horvátországi szerb politikus elfogásának és kiadatásának a kérdésében. A hollandok ezen az ülésen is hajthatatlanok voltak: ragaszkodtak ahhoz, hogy a határozat a legkeményebben ítélje el Szerbiának a hágai nemzetközi bírósággal való eddigi együttműködési készségét, s addig Belgád ne kaphasson zöld fényt, amíg ki nem szolgáltatja a két bujdosót.
A Szerbia EU-csatlakozási kérelmének továbbításáról hozott külügyminiszteri döntéssel új korszak kezdődik - nyilatkozta a luxembourgi hír kapcsán Božidar Đelić, az uniós csatlakozással megbízott szerbiai kormányfőhelyettes. Szerinte ezzel a döntéssel Szerbia már nemcsak politikai, hanem gyakorlati szinten is komolyan hozzáláthat a majdani csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásához is: ,,ha jövő őszre Belgrád megkapná a tagjelölti státust, azonnal meg lehetne kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat is'.
A MÁSODIK LEGFONTOSABB DOKUMENTUM. Az állami költségvetés után a második legfontosabb jogaszálynak a 10 éves időszakra vonatkozó területrendezési törvény számít. Hiszen a területrendezési és fejlesztési terv az élet minden területén - gazdaság, közlekedés, környezetvédelem stb. - megszabja, hogy a következő évtizedben milyen irányban kell fejleszteni Szerbiát. Erről a második legfontosabb dokumentumról, a területrendezési törvényjavaslatról vitázott múlt héten a szerbiai parlament. A hatalmi koalíció pártjai azt állítják, hogy jó a dokumentum - biztosítani tudja Szerbia fejlődését. Az ellenzék szerint viszont az állam elkésett a fejlesztési stratégiai dokumentum meghozásával, és lehetetlen megvalósítani a terveket. A VMSZ parlamenti képviselője, Pásztor Bálint szerint egy modern dokumentumról van szó, melynek egyetlen baja van: az, hogy a jelenlegi közigazgatási körzetrendszerre épül. ,,Fejlesztésekről nem lehet komolyan beszélni mindaddig, amíg Magyarkanizsa és Zenta Bánáthoz tartozik. Indítványunk szerint a közigazgatási körzethatárok módosítása után egy éven belül módosítani kell a területrendezési tervet, és összhangba kell hozni az új közigazgatási körzetekről szóló dokumentummal' - nyilatkozta Pásztor Bálint, s aláhúzta: a VMSZ képviselői csak abban az esetben szavaznak a dokumentumra, amennyiben a parlamentben elfogadják módosítási indítványukat.
A VMDK ÚJ ELNÖKE. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, dr. Páll Sándor halála után (2010. július 7.) a pártot Tari István ügyvezető elnök irányította. A VMDK rendkívüli pártkongresszust tartott október 23-án Bácsgyulafalván. A kongresszuson a párt megerősítette statútumát, és a korábbi alelnök, Csonka Áron személyében megválasztotta a VMDK új elnökét. Csonka Áron (34) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerb nyelvből és irodalomból szerzett tanári diplomát. Tanított Magyarkanizsán a Beszédes József nevét viselő középiskolában, majd Adán a műszaki középiskolában. Ada önkormányzatában két mandátumban volt községi képviselő, jelenleg a községi képviselő-testület elnöke. A VMDK-nak 2000 óta a tagja, 2004-ben beválasztották a párt tanácsába, 2008 óta tagja az elnökségnek, s egyben az alelnöki funkciót is betöltötte. Az új elnök megbízatása két évre szól - a jelenlegi vezetőség és pártszervek mandátumának a végéig.
Megválasztása után Csonka Áron, a VMDK új elnöke azt nyilatkozta napilapunknak: ,,Dr. Páll Sándor szellemi örökségét megpróbáljuk továbbvinni, ugyanakkor a párt belső struktúráját át kell alakítani - ez az elnökség álláspontja... Elsődleges feladatunk, hogy felkészítsük a pártot a következő választásokra. Ezután várható a teljes tisztújítás a VMDK-ban - az alapszervezetektől a tanácstagokig és az elnökségig. Természetesen elnökválasztás is lesz'.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tízmillió euró a nyomravezetőnek!
Heti Interjúnk
Tízmillió euró a nyomravezetőnek!
Múzsaidéző
Facebook

Támogatóink