Tisztábban szól majd a déli harangszó?!

Tisztábban szól majd a déli harangszó?!

Hétfőn, július 22-én, a nándorfehérvári diadal 563. évfordulóján Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Aleksandar Vučić szerb államfő Belgrádban felavatta Hunyadi János szobrát a zimonyi Duna-parton.

Ezzel magyarok és szerbek együtt tisztelegnek Nándorfehérvár védői előtt, akik 1456-ban életüket áldozták a hősies küzdelemben, és megemlékeznek a diadalról, melyre egész Európa felfigyelt.

A történelmi feljegyzések szerint a nándorfehérvári diadal a magyar—török háborúk egyik jelentős eseménye, mely során a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán nagy túlerőben levő seregével szemben, majd a védőkhöz 10 000 katonájával csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 000 keresztesével közösen július 22-én a vár melletti csatában legyőzték a törököket. A szultán július 4-én vette ostrom alá az akkori Magyar Királyság déli kapujának tartott nándorfehérvári végvárat, melyet Szilágyi Mihály 7000-es seregével védett. Az addig 10 000 fős haderejével a vártól elzártan állomásozó Hunyadi a július 14-én zajlott ütközetben áttörte a Dunán a török hajózárat, és csatlakozott a várat védő sereghez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte a törökök támadását, majd július 22-én kitört a várból, és a Kapisztrán János irányítása alatt álló keresztesek segítségével vereséget mért a törökökre. Az eseményt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon, mely mintegy hetven évre megállította a törököknek a további európai terjeszkedését és a Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Hunyadi János a diadal után, 1456. augusztus 11-én hunyt el Zimonyban, miután megfertőzte a csatában kitört pestisjárvány.

A déli harangszó szorosan összefügg a diadallal. Hogy déltájban harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében az iszlám terjeszkedés és hódítás ellen, azt III. Kallixtusz pápa rendelte el 1456. június 29-én. Azt pedig, hogy a harangozás és az ima minden délben örökké meg is történjen, VI. Sándor pápa csak később, 1500. augusztus 9-én határozta el. Megújítva Kallixtusz rendeletét, hogy a kereszténység védelme és az összetartás minden időben, minden helyen fontos kötelessége a papságnak és a híveknek. Ekkor került a harangozás időpontja pontosan déli 12 órára.

A most emelt szobor méltó emléket állít majd a legendás törökverő hadvezérnek halála helyszínén. A gesztus miatt lehet, hogy a déli harangszó hangját is tisztábban halljuk majd mi itt, Budapest és Belgrád között. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a déli harangszó mindenkori üzenetét a brüsszeli fülek is meghallják már.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tisztábban szól majd a déli harangszó?!
Heti Jegyzet
Tisztábban szól majd a déli harangszó?!
Heti Jegyzet
Facebook

Támogatóink