Meglehetősen keveset beszélünk a kiválasztó szervrendszerünkről, holott sokan éreztek már vesefájdalmat vagy megtapasztalták a húgyúti fertőzést. A húgyvezetéket és a vesét érintő megbetegedések a fiatalabb korosztályt sem kímélik, a megelőzésük viszont valóban csak egy kis odafigyelést igényelne.
A Zentai Közkórház urológusával, dr. Dér Andorral a vesekő- és a vesehomok keletkezéséről, valamint a vesegyulladásról beszélgettünk.
* Mi vezet a vesehomok és a vesekő kialakulásához, milyen tünetei vannak?
— A vesehomok és a vesekő kialakulása nagyon hasonló folyamat, a kettő között valójában csak méretbeli különbség van. A vesében termelődő vizeletben különféle anyagok vannak, például kalcium, foszfor, oxalátok, húgysav, melyek normál esetben oldott állapotban találhatóak a vizeletben, és amikor ezek az anyagok túltelítődnek, akkor összekapcsolódnak, és így alakul ki apró kristályként a homok vagy a kő. Néhány milliméterig homoknak nevezzük ezeket a képződményeket, efölött pedig vesekőről beszélünk, az elhelyezkedését illetően pedig bárhol megtalálhatóak a húgyutakban. Mivel a vizeletben oldott sók kristállyá való összetapadásáról van szó, rizikófaktor a kevés folyadékbevitel, mivel ha sok a folyadék, akkor sokkal kifejezettebb ezeknek az anyagoknak az oldottsága, ezáltal kisebb a vizelet telítettsége, és nehezebben fog kialakulni a kő. Tehát rizikófaktor a sűrű, koncentráltabb vizelet. Vannak étrendbeli kockázati tényezők, idetartoznak a magas oxaláttartalmú ételek, mint például a kávé, a fekete tea, a csokoládé, a vörösbor vagy a magas sóbevitel. A tünetek megjelenése a vesehomok vagy a vesekő méretétől és helyétől függ. Ha kis méretű a homok, az általában tünetmentes, vagy olyan enyhe tüneteket produkál, mint az irritáció és égő érzés vizeléskor. A vesekő akkor ad igazán panaszt, amikor elindul, vagyis keresztülhalad a húgyvezetékeken, mert ilyenkor részlegesen vagy teljesen eltömíti a húgyvezetéket. Ennek következtében vizeletpangás alakul ki, a vizelet nem tud lefolyni a veséből a húgyhólyagba, ezért a húgyvezeték és a veseüregrendszer tágulata fájdalmat okoz. Ez egy feszítő ágyéktáji fájdalom, mely kisugárzik az alhasba, lágyékba, és általában hányinger, hányás kíséri, alkalmanként véres vizelet is járhat vele.
* Milyen gyógykezelési módok léteznek a vesekő orvoslásában?
— Az apróbb homokot vagy követ nem szükséges bántani, ha nem okoz panaszt. Konzervatív módon, vagyis gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal minden követ lehet kezelni, illetve műszeresen, más néven operatívan is orvosolható ez a jelenség. A homok esetében ki kell emelni a bőséges folyadékfogyasztást és a gyógyszeres kezelést, mely segíti a homok kimosódását a húgyvezetékből. Intenzív fájdalmak esetén természetesen kulcsfontosságú a fájdalomcsillapítók adása. A további terápia a vizelet pH-értékétől függ, vagyis a vizelet savasságától vagy lúgosságától. Abban az esetben, ha nem hat a gyógyszeres terápia, szükség lehet a vizelet átmeneti elvezetésére, mely húgyvezeték-sztenteléssel vagy a vizeletnek a vesékből való kivezetésével történik, melyet nefrosztómának nevezünk. Néhány esetben szükség lehet a vesekövesség műszeres kezelésére, és hogy milyen módon műtjük ki a vesekövet, az a méretétől, összetételétől és elhelyezkedésétől függ. A leggyakoribb az ESWL-terápia, mely testen kívüli lökéshullám-terápiát jelent, melynek során bőrmetszés nélkül nagy energiák segítségével össze lehet zúzni a vesében, vesemedencében található köveket. Erre Vajdaságban az Újvidéki Klinikai Központban van lehetőség, és meglehetősen hatékony. A második, egyre gyakoribb lehetőség az ureteroszkópiás megoldás, amikor természetes nyíláson, tehát húgycsövön keresztül ballisztikus és ultrahangos energia segítségével zúzunk össze nagyrészt a húgyhólyagban és a húgyvezetékben található követ, mely törmelék formájában magától távozik. A harmadik fajta eljárást pedig az országunkban csak Belgrádban végzik, a bőrön ejtett kis metszésen, nyíláson keresztül közvetlenül törik össze a nagyobb köveket. Ha ezek közül egyik sem oldja meg a problémát, vagy nincs rájuk lehetőség, akkor nyitott vagy laparoszkópos műtét a további alternatíva, de ez nem gyakori.
* Mennyire gyakori ez a probléma, és hogyan lehet megelőzni?
— Fontos adat, hogy a populáció 10—20 százalékát is érinti ez a jelenség, mely az esetek felénél visszatérhet a következő öt évben. A megelőzést illetően az első helyen szerepel a megfelelő folyadékbevitel, valamint érdemes az oxaláttartalmú ételek elkerülése, de csak azoknál, akiknél igazoltuk, hogy oxaláttartalmú homok vagy kő volt a szervezetében. Ha magas volt a vérben a húgysavszint, vagy húgysavat találunk a vizeletüledékben, akkor csökkenteni kell a húsfélék fogyasztását. Ha viszont fertőzés miatt alakult ki a probléma, akkor a fertőzés kezelésére van szükség. Gyakoribb jelenség ez a férfiaknál, illetve nyáron, amikor többet izzadunk.
* Ritkább állapot, viszont súlyosabb a vesegyulladás. Hogyan alakul ki, és milyen jelei vannak?
— Leggyakrabban az alsó húgyúti fertőzésből alakul ki, az terjed fölfelé, a vese irányába. A legtöbb esetben a mindenki által ismert escherichia coli nevű baktérium idézi elő ezt a betegséget, de hajlamosító tényezőként meg kell említeni a vizeletpangást, az immunrendszer legyengülését — például cukorbetegeknél —, illetve azoknál, akik prosztatamegnagyobbodással élnek. A húgyúti katéterek is okozhatnak vesegyulladást. Ez leggyakrabban a fiatal nők betegsége, akiknél a húgyúti fertőzés felfelé terjed. A panaszok attól függnek, hogy akut vagy krónikus vesegyulladásról van szó. Az akut vagy heveny vesegyulladás esetében erős a lágyéki fájdalom, mely az alhasba vagy a szemérem környékére sugárzik, magas láz, hányinger, hányás, rossz közértet jelentkezhet, illetve mindezt megelőzhetik az alsó húgyúti fertőzéssel járó panaszok, mint a sűrű és csípő vizelés vagy a vizelet szagának, színének megváltozása. A krónikus vagy idült vesegyulladás a legtöbb esetben nem okoz panaszt, ultrahangos vizsgálat során ismerhető fel. A munkánk során az akut vesegyulladással találkozunk gyakrabban. Magas láz vagy deréktáji fájdalom észlelésekor orvoshoz kell fordulni, mert életveszélyes állapot is felléphet a gyulladás következtében. Az első lépés, hogy kizárjuk, hogy lezárt veséről van-e szó, mert ha le van zárva, akkor abból a veséből csökkent a vizeletképződés, ebből adódóan pedig nincs, ami mossa a húgyutakat, elpusztítsa a baktériumokat, ez pedig szeptikus állapotot, vérmérgezést is előidézhet.
* Hogyan gyógyítható a vesegyulladás?
— Mindenképp antibiotikumot adunk a betegnek, emellett fájdalom- és lázcsillapítással, bő folyadékbevitellel. Ha valaki lázas, akkor kórházi körülmények között intravénásan adjuk az antibiotikumot, ha pedig nincs láza a páciensnek, akkor a járóbeteg-ellátás keretében is el lehet kezdeni a kezelést.
* Mivel tudnánk megvédeni a vesénket, hogy egészségesek maradjanak, és ellássák a funkciójukat?
— Tiszta vízzel, természetes élelmiszerekkel, egészséges környezettel. Szerintem ugyanez vonatkozik az összes szervünkre, minden sejtünkre. Fontos, hogy kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, a tésztaféléket, cukrot, ízfokozókat, színezékeket, a túlzott sófogyasztást, de a dohányzást is. Általánosságban elmondható, hogy a veséket sokkal gyakrabban károsítja a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a környezeti faktorok, mint az urológiai megbetegedések.
