Tegnap, ma, holnap

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Tegnap, ma, holnap

HÍDAVATÁS ADÁN. Átadták rendeltetésének az új Tisza-hidat, melynek különös neve van: Tegnap, ma, holnap. Az Adát Padéval összekötő függőhíd avatóján dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő hangsúlyozta: ,,Ez a híd a legnagyobb tartományi beruházások egyike, mely összeköti Bácskát Bánáttal, lehető...

HÍDAVATÁS ADÁN. Átadták rendeltetésének az új Tisza-hidat, melynek különös neve van: Tegnap, ma, holnap. Az Adát Padéval összekötő függőhíd avatóján dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő hangsúlyozta: ,,Ez a híd a legnagyobb tartományi beruházások egyike, mely összeköti Bácskát Bánáttal, lehetővé teszi a térség gazdasági fejlődését és a mezőgazdaság megerősítését. Ezért is támogatta a tartomány 2,2 milliárd dinárral a híd és a hozzá kapcsolódó 20 kilométernyi út kiépítését. Biztos vagyok benne, hogy ez a legszebb karácsonyi ajándék Vajdaság polgárainak, hiszen ezzel a régió lakóinak 200 éves álma valósult meg.' Az avatóünnepségre az adai hídfőnél december 24-én délben került sor, Bilicki Zoltán, Ada polgármestere köszöntötte a vendégeket és a polgárokat. Az ünnepséget a mazsorettek és az adai dobosok felvonulása vezette fel, majd - a színházteremben tartott művelődési műsor után - délután fél ötkor, ismét a hídon, forralt bor kínálgatásával és tűzijátékkal zárult a műsor.
Mivel mindez szentestén történt, a különös adai hídavató sokakban ellenérzéseket váltott ki. Hiszen a kereszténység nagy ünnepének szentestéjén az a szokás, hogy mindenki otthon marad, családi körben, meghitt várakozásban tölti a délutánt és az éjfél előtti órákat. Nem pedig a táncklubok nyújtotta műsor mellett, s nem tűzijátékkal. ,,A katolikusok karácsonya nem harsány, hanem csendes és meghitt. Felfoghatatlan számomra, hogyan egyezhetett bele Ada magyar polgármestere és két magyar parlamenti képviselője, hogy szentestén fél ötkor tűzijátékkal és forralt bor osztásával ünnepeljék az új hidat' - kommentálta a történeteket Kabók Erika napilapunk hétvégi számában. Lehet, hogy tényleg ,,karácsonyi ajándéknak szánták a hányatott sorsú és nyögvenyelősen készülő híd átadását' - mondja a cikkíró -, de a gesztus durva. Ha viszont tudatlanságból fakad, akkor ,,szomorú, hogy ennyire nem ismeri a magyarság szokásait az a Bojan Pajtić, aki Zentán született, ott élt, és tudnia kellene, hogy a magyarság legszentebb ünnepe a karácsony'.
ELFOGATÁK A TARTOMÁNYI KÖLTSÉGVETÉST. A Tartományi Képviselőház december 23-án elfogadta a tartomány 2011. évi költségvetését, amely 60,7 milliárd dinár. A büdzsé kidolgozásakor két prioritást tartottak szem előtt, mondta a szavazás előtt Bojan Pajtić tartományi kormányfő: ,,Egy átfogó takarékossági programmal sikerült biztosítani minden korábban megkezdett jelentős projektum folytatását. Ez elsősorban az infrastruktúra és az oktatás fejlesztését jelenti, ennek köszönhetően Vajdaságban a következő évben is nagy építkezések folynak majd. Másrészt, különféle alapokon keresztül 1,2 milliárd dinárt fektetünk munkahelyteremtő programokba. Egy új fejlesztési intézményünk is van, a Vajdasági Fejlesztési Bank, melynek révén jövőre 4,7 milliárd dinárt lehet majd fejlesztésekre fordítani a tartományban.' Tóth Tivadar, a Magyar Koalíció frakcióvezetője elmondta: tavaly nem szavazták meg, az idén viszont megszavazzák a büdzsét, mert a 2011. évi költségvetés biztosítja a tartomány számára az alkotmányos 7%-ot: ,,ez a 60,7 milliárd egy kicsit több is, mint 7%'. Sajnos, tette hozzá, a költségvetés 80-85% transzfereszköz, amely csak átfut Vajdaságon. Amit a tartományi titkárságok a saját belátásuk szerint használhatnak fel, az mindössze 10-13 milliárd dinár...
VITA A KÖZTÁRSASÁGI KÖLTSÉGVETÉSRåL. Szerbia jövő évi költségvetési tervével kapcsolatban Pásztor István, a VMSZ elnöke december 19-én ezt nyilatkozta a Pannon TV-nek: a köztársasági büdzséből Vajdaság megkaphatja az alkotmányosan neki járó 7%-ot. Amennyiben marad az eredeti javaslat, és nem módosítanak rajta utólag, akkor a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben és a Tartományi Képviselőházban is a költségvetés elfogadására fognak szavazni. A köztársasági parlamentben Belgrádban megkezdődött a vita az évi költségvetésről. A múlt csütörtöki vitanapon Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője bejelentette, hogy pártja igennel fog szavazni a büdzsé elfogadásakor, mert az alkotmányosan járó 7% mellett ez a költségvetés azt is biztosítja, hogy ennek a 7%-nak 3/7-e nagyberuházásokra fordítható a tartomány területén.
SZERBIA 2020. Tisztújító kongresszusát követően a Demokrata Párt közzétette az elkövetkező tíz évre szóló fejlesztési stratégiáját. A Szerbia 2020 címet viselő stratégiai dokumentum fő céljai: 1. a foglalkoztatottság növelése; 2. a humántőke fejlesztése; 3. beruházások a tudásba és a technológiába; 4. a GDP növelése; 5. a kivitel és az ésszerűbb energiafelhasználás növelése; 6. szociális felzárkóztatás és a szegénység felszámolása. Az első számú cél, a foglalkoztatottság növelése esetében a dokumentum abból indul ki, hogy jelenleg a 20-64 évesek populációjának csak nem egészen a fele, 49%-a van munkaviszonyban. A párt ezt a 49%-ot kívánja növelni 65%-ra az elkövetkező tíz évben. A humántőke esetében a cél: 15% alá csökkenteni azok számát, akik túl korán hagyták abba iskoláztatásukat, és nincs semmilyen végzettségük. Elérni továbbá, hogy a 30-34 éves korosztályban 30% legyen az egyetemi végzettségűek száma. És 25% alá csökkenteni azoknak a 15 éves gyerekeknek a számát, akik funkcionális analfabétának számítanak mind az olvasás, mind a matematikai és a tudományos írástudás értelmében. A tudásba és a technológiába tervezett beruházások esetében elérni, hogy évente a nemzeti össztermék 2%-át fordítsa az ország fejlesztésre (a mostani 0,3% helyett), az oktatás fejlesztésére pedig a ennek 6%-át fordítsa évente Szerbia (jelenleg 4,5%). A nemzeti össztermék évi növekedésének 5-6%-osnak kell lennie ahhoz, hogy tíz év múlva, 2020-ben elérje az 55 milliárd eurót, azaz: az egy lakosra jutó 8000 eurót... stb. A dokumentumban szereplő célok megvalósításának két alapfeltétele van. Az első: az intézmények reformja. A második: az infrastruktúra kiépítése és Szerbia területi fejlesztésének kidolgozása.
A stratégia azzal számol, hogy az elkövetkező tíz évben majd 90%-kal növekszik a lakosság és az állam fogyasztása, az áremelkedés pedig évi 3%-osra csökken. Ezek ismeretében neves közgazdászok állítják: ez a dokumentum nem más, mint a jókívánságok stratégiája, és a választások előtti kampány része. A szakértők szerint ugyanis megkerülhetetlen a kérdés: a DP, amely évek óta hatalmi pozíción van, eddig miért nem ezeknek a céloknak az elérésén dolgozott?
Címkék: Tegnap, ma, holnap
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tegnap, ma, holnap
Szabadkai Napló
  • RENCSÉNYI Elvira
  • 2013.02.06.
  • LXVIII. évfolyam 6. szám
Tegnap, ma, holnap
Vezércikk
  • MOLNÁR KREKITY Olga
  • 2012.11.14.
  • LXVII. évfolyam 46. szám
Facebook

Támogatóink