Técső - város a Tisza-partján

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Técső - város a Tisza-partján

Városrészlet - előtérben a katolikus templommal - Barát István fotójaA kárpátaljai Técső jelentős magyar nyelvsziget a Felső-Tisza-vidéken, közvetlen szomszédságában húzódik az ukrán-román határ. A híres Nereszen-hegy, melynek lábánál a kisváros fekszik, már a román oldalon található. A tel...

Városrészlet - előtérben a katolikus templommal - Barát István fotója

A kárpátaljai Técső jelentős magyar nyelvsziget a Felső-Tisza-vidéken, közvetlen szomszédságában húzódik az ukrán-román határ. A híres Nereszen-hegy, melynek lábánál a kisváros fekszik, már a román oldalon található. A települést, ahogy a hagyomány tartja, a magyarok a nekik ''teccő” helyen alapították valamikor az ezredforduló idején.
A Tisza folyó bal partján, a határ túloldalán, terül el Kistécső. A régi hídra - melynek napjainkban tulajdonképpen csak a fele látható (a második világháborús rombolás után nem állították helyre) - a piacon egy kedves virágárus bácsi hívta fel a figyelmünket. Miután sikerült felkeltenie az érdeklődésünket, az építményt - vagy inkább azt, ami maradt belőle - nem hagyhattuk ki a látnivalók közül. Természetesen rá is merészkedtünk, kimentünk a pereméig, kedvtelve nézegettük a Tiszát, amely jóval tisztábbnak és sebesebb folyásúnak tűnt, mint nálunk, és számos fotót készítettünk. Később a kollégiumban, amikor az élményeinket meséltük, az idős gondnok úr rémülten jegyezte meg: a hatóság be is gyűjthetett volna minket, hiszen az a terület már határövezetnek számít. Amire mellesleg egyetlen tábla vagy felirat sem figyelmeztet!
A técsőiek sohasem szerettek kimaradni a jelentős történelmi eseményekből. 1514-ben csatlakoztak Dózsa György felkeléséhez, majd annak leverése után rebellisnek minősítették őket, és súlyos sarcot vetettek ki rájuk. Ez azonban nem akadályozta meg a lakosságot abban, hogy aktívan részt vegyen II. Rákóczi Ferenc felkelésében is, aminek következményeként a császári udvar megvonta tőlük a koronavárosi rangot.
A városban született és élt Hollósy Simon (1857-1918) festő, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb képviselője. Emlékét mellszobor őrzi, de az egykori lakóháza is megtekinthető, valamint az ő nevét viseli a 12 osztályos magyar középiskola is. Az épület mellett áll a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum. A köztéri alkotások közül említést érdemel még Kossuth Lajos mellszobra, melynek avatására a millennium évében, 1896-ban került sor.
A técsői római katolikusok templomukat Szent István király tiszteletére emelték és szentelték fel 1888-ban. A református templom egyik ékessége a mintegy 200 kazettából álló festett famennyezet, amely 1748-ban készült. Minden egyes kazetta más-más díszítésű, az ornamentális motívumokon kívül figurális ábrázolásokat - sellőt, oroszlánt, fiait etető pelikánt, sast, emberfejű sárkányt, madárfejű lényt, halat, kecskét, lovat, seregélyt - is tartalmaznak. A másik büszkeség egy sok vihart megélt magyar zászló, melyet a técsőiek ugyanolyan ereklyeként tisztelnek, mint a sok hatalomváltást átvészelt Kossuth-szobrot, hiszen mindkettő a nehézségeken felülkerekedő, a bajokat átvészelő magyarság jelképévé vált.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink