Érdekesség, hogy nem tudni pontosan, hol és mikor született Szűz Mária: a hagyomány szerint a jeruzsálemi Bethesda fürdő mellett jött világra. A születése dátumának viszont azért választották éppen szeptember 28-át, mert ekkor szentelték fel a feltételezett születési helyénél mindmáig álló templomot.

Magyarország területén ma csaknem 180-200 Kisboldogasszony-templom, illetve -kápolna áll, és Vajdaságban is vannak Kisboldogasszony-templomok: a Szabadkai Egyházmegye területén például Szabadkán, Gunarason vagy Nemesmiliticsen, Bánátban pedig a Versectől nem messze található Udvarszálláson is.

Kisboldogasszony ünnepe kedvelt búcsújáró nap, sok helyen a nagybúcsúkat ilyenkor tartják meg. Vannak települések, ahol még manapság is tánccal, mulatsággal köszöntik a hajnalt, így örülve Mária születésének. Bizonyos búcsújáró helyeken — például Doroszlón is — késő esti, éjszakai körmeneteket tartanak, és olyan települések is léteznek, amelyeken a búcsúsok hajnali 3-kor vonulnak át. A doroszlói Szentkút vizét ilyenkor palackokban hordják haza a hívek, és sokan mosdanak benne olyankor is, amikor hideg, csípős idő van. A zarándokok szerint ugyanis a víz gyógyhatású, és bíznak abban, hogy Szűz Mária elmulasztja majd ilyen-olyan bajaikat. Doroszlóra már szeptember 7-én sok fiatal is érkezik, a zarándokcsoportok közül több gyalog teszi meg az utat a szomszédos, sőt, akár a távolabbi településekről is.

Kisboldogasszony ünnepéhez számos népszokás is kötődik: ez például a dióverés kezdetének a napja, és állítólag a fecskék is ezen a napon indulnak el délre. Van, ahol az őszi búza vetését ilyenkor kezdik meg, előtte pedig a helybeli pap megáldja és megszenteli a magot.

A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a VII. század végén.