home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
SzorítóbanNYUGDÍJAK. A szocialisták vezette hármas...
(o. i.)
2008.11.19.
LXIII. évf. 47. szám

SzorítóbanNYUGDÍJAK. A szocialisták vezette hármas - Ivica Dačić, Jovan Krkobabić, Dragan Marković Palma - legidősebb tagja a lehetetlent ígérte meg a nyugdíjasoknak. Azt, hogy a szerbiai átlagnyugdíjak már 2008 szeptemberétől az átlagkereset 70%-át teszik majd ki. (Ez a 33 000 d...

Szorítóban
NYUGDÍJAK. A szocialisták vezette hármas - Ivica Dačić, Jovan Krkobabić, Dragan Marković Palma - legidősebb tagja a lehetetlent ígérte meg a nyugdíjasoknak. Azt, hogy a szerbiai átlagnyugdíjak már 2008 szeptemberétől az átlagkereset 70%-át teszik majd ki. (Ez a 33 000 dináros átlagfizetést számításba véve ma 23 000 dináros átlagnyugdíjat jelentene.) Ekkora terhet egy, a Szerbiánál virágzóbb gazdaságú ország sem bírna el. Ám a Szerbia Egyesült Nyugdíjasok Pártjának elnöke, Jovan Krkobabić kötötte az ebet a karóhoz: csak ezzel a feltétellel hajlandó kormánykoalícióra lépni a demokraták vezette tömörüléssel. A Demokrata Párt kormányalakítója rábólintott a feltételre, megalakult a kormány. Az ősz nem várt fordulatot hozott: kirobbant a gazdasági világválság. A populista ígérettevő, a SZENYP elnöke, Krkobabić bejelenthette: tekintettel a világgazdaság helyzetére, a 70%-os szint elérését, sajnos, 2009-re kell halasztani. Kieszközölt egy 14,13%-os nyugdíjemelést az idei év novemberére és decemberére. A Nemzetközi Valutalap (IMF) követelte a szerbiai kormánytól, hogy ezt a rendkívüli emelést törölje el. Aztán a két fél mégis megállapodott - a 15 hónapos lefutási határidejű készenléti hitelszerződés megkötése tárgyában -, hogy a rendkívüli emelést nem vonják vissza, de 2009 januárjában-októberében a nyugdíjak szigorúan csak a 10%-os emelés szintjén maradhatnak. Magyarán: befagyasztották a nyugdíjakat. Az alku értelmében a SZENYP 5 képviselője ezentúl is a kormányalakító koalícióval szavaz, amelynek 128-képviselője van a parlamentben, a parlamenti többséghez pedig szüksége van erre az 5 szavazatra. Nagyon szüksége is lesz, hiszen nehéz év előtt áll az ország: Szerbiába még be sem gyűrűzött a világválság, a munkáltatók máris százával bocsátják el az alkalmazottakat. Ebben az új elbocsátási hullámban eddig a Vajdaságban tettek ki legtöbb dolgozót az utcára. Ide kapcsolódik a hír: pénteken a törökbecsei Tisa-Kluz mintegy száz elbocsátott dolgozója (október 17-én kaptak fölmondást) behatolt a varroda területére. A munkások addig nem szándékoznak onnan kimenni, amíg az állami szervek meg nem semmisítik a cég privatizálásáról hozott döntést. Állításuk szerint az új tulajdonos 11 havi bérrel tartozik nekik, s ahelyett, hogy a dolgozók járandóságát adná ki, a munkakönyveket adta ki...
A VILÁGVÁLSÁG CSAK ÜRÜGY. Az egyre tömegesebb elbocsátások kapcsán a szakszervezetek úgy vélik: a világválságra való hivatkozás csak ürügy, a munkaadók visszaélnek az előállt helyzettel, s ennek apropóján igyekszenek megszabadulni a szerintük munkaerő-feleslegnek számító alkalmazottaiktól. Teszik ezt azok a cégtulajdonosok is, akik a magánosítással megvásárolt üzemben olyan szerződést írtak alá, hogy 2009-ig, 2010-ig, 2011-ig nem bocsátanak el dolgozókat! A szakszervezetek figyelmeztetésére a szociális és munkaügyi miniszter, Rasim Ljajić azt nyilatkozta: a munkaügyi felügyelőségek utána fognak járni, hogy a világválságra való hivatkozással történt elbocsátásoknak van-e alapjuk, s ha nincs, a felügyelőség mindazokat visszahelyezi a munkahelyére, akiket ok nélkül bocsátottak el. A Munkaadók Uniójának elnöke, Stevan Avramović szerint a gazdasági válság miatt a legveszélyeztetettebbek a fém-, az élelmiszer-, az építőipar és részben a vegyipar dolgozói lesznek. Szerinte ebben a helyzetben az államnak az a dolga, hogy szorítson a nadrágszíjon, csökkentse a jövedelmi és járulékadókat, a takarékossági lépések első lépcsőjeként pedig tegyen rendet a közvállalatokban.
TILTAKOZÁS. A szerbiai parlament előtt az új igazságügyi törvénycsomag-tervezet, melynek célja a bíróságok teljes reformja. Hogy a reformra és a bíróságok számának csökkentésére szükség van, az a Magyar Koalíció parlamenti képviselői számára sem megkérdőjelezhető. Az igazságügyi minisztérium által előirányzott bíróságbezárások módszerét és a mértékét viszont kifogásolják, mert az a magyar közösségek számára elfogadhatatlan. Varga László, az MK parlamenti képviselője a múlt héten felállt a parlamenti igazságügyi bizottság üléséről, és elhagyta a termet - így tiltakozva az ellen az előirányzat ellen, hogy olyan önálló községi bíróságok szűnjenek meg, amelyek a kisebbségek által lakott területeken működnek. ,,A meglévő 138 községi bíróság közül csak 34 marad önálló bíróság. A felszólalásomban elmondtam: ez azt jelenti, hogy országos szinten minden negyedik községi bíróság maradna meg, ugyanakkor, ha azokat a bíróságokat vesszük számba, amelyek területén a kisebbségek abszolút vagy relatív többségben vannak, közülük aránytalanul kevés marad meg. Összesen 14 ilyen bíróság van Szerbiában: 3 bosnyák, 2 albán, 2 bolgár, 1 szlovák, a többi 6 magyar többségű önkormányzat területén. Ebből a 6-ból csak 2 maradna meg. A törvénytervezet több okból elfogadhatatlan. Amellett, hogy aránytalanul csökkentenék a kisebbségi területen levő bíróságok számát, a törvénytervezet készítője nem vette figyelembe az egyes területek több évszázados bírósági hagyományát' - mondta Varga László. A bíróság megléte tette kisvárosnak vagy városnak egyes településeinket, s a bíróság megszüntetésével ezek a települések éppen a városias jellegüket veszítik el. Ugyanakkor egy igen furcsa bírósági rendszer alakulna ki: Vajdaság térképén hatalmas űr támadna, ha a törvényjavaslatot elfogadnák, mert akkor Újvidék-Szabadka meg Zombor-Nagybecskerek-Nagykikinda között egyetlen önálló bíróság sem lenne. Ugyanakkor a hivatalos nyelvhasználat is kérdésessé válik: a központosítás által a magyar nyelven lefolytatott eljárások száma biztosan csökkeni fog. Egyszóval: elfogadhatatlan.
ÉVFORDULÓ. Tíz évvel ezelőtt, 1998 novemberben Belgrádban az ország egész részéből összesereglett egyetemista fiatalok megalapították az Otpor Egyetemista Mozgalmat. Az Otpor, az Ellenállás válasz volt a szerbiai parlamentben elfogadott egyetemi és tájékoztatási törvényre. Egy olyan félig konspiratív, félig gerilla szervezet született, mely békés eszközökkel vette fel a harcot a diktatúra ellen. Erőszakmentes harcot hirdetett az erőszak ellen, s szándékosan nem választott magának vezetőt. Jelképe az ökölbe szorított kéz. Olyan szervezet alakult, amelynek egyetlen missziója volt: a miloševići rezsim megbuktatása. Ezt a küldetését 2000. október 5-ével az Ellenállás teljesítette, s hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban: a misszió teljesítésével megszűnt létezni a szervezet. ,,Megszűnése az Otpor legnagyobb sikere' - írja a tízéves évfordulón a Vreme hetilapban Teofil Pančić, aki szerint kár, hogy a mozgalom nem hirdette meg az ünnepélyes feloszlatását. Mondjuk 2000 novemberében, amikor az Ellenállás megkapta a zenei tévé, a MTV díját - ezzel a gesztussal válhatott volna az Otpor valódi legendává. Sajnos, erre nem került sor. Tény és való, hogy a mozgalom legértelmesebb aktivistái azonnal visszavonultak, s ma is joggal büszkék arra, hogy az Ellenállás aktivistái voltak. Akadtak viszont, akik úgy gondolták, hogy a szervezetnek ott a helye a szerbiai politikai pártok palettáján, 2003-ban a mozgalom párttá alakult, és indult a választásokon. Vereséget szenvedett, megérdemelt vereséget, véli Pančić. 2004-ben a mozgalomból lett párt beolvadt a Demokrata Pártba. A mozgalom alapító tagjai közül ma, 2008-ban öten vannak a szerbiai politikai nomenklatúrában: 3 köztársasági képviselő, 1 államtitkár, 1 kormányalelnöki tanácsadó. Milja Jovanović, Branko Ilić (ők ketten vették át az MTV-díjat) és Vlada Pavlov visszavonult a közéletből, Ivan Marović pedig Amerikába él, egy olyan videojáték szerzője, mely a diktátori rezsimek megdöntésének stratégiájával foglalkozik, írásai jelennek meg a B92 internetes oldalán. Az Otpor megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából Boris Tadić államfő fogadta a mozgalom alapító tagjait. Azt mondta: ezek a fiatalok nagy szerepet vállaltak az ország demokratizálásában. S azt is: ,,Nem tudom, hogy missziójukat sikerült-e maradéktalanul teljesíteni - erre a kérdésre Szerbia fiataljainak kell megadniuk a választ'. Egyébként Belgrádban november 14-én kiállítás nyílt a mozgalom plakátjaiból, szórólapjaiból, propagandaanyagából és a megmozdulásokat megörökítő fényképekből.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..