Romániában a hihetetlen, de mégis lehetséges összefüggések túlszárnyalják a legfantáziadúsabb összeesküvés-elmélet gyártóinak a forgatókönyveit. December végén a schengeni csatlakozás érdekében zárhatott le sebtében egy nyolc éve óta zajló kivizsgálást a Korrupció Elleni Ügyészség, és fogott perbe egy államtitkárt. Természetesen nem a fő kormánypárt képviselőjét, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kisebbségügyi államtitkárát.
Történt ez azután, hogy Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere francia, illetve német belügyminiszter Cecilia Malmstromnek, az Európai Bizottság belügyi biztosának intézett levelükben immár hivatalosan is kérték, halasszák el Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását, mivel nem felelnek meg a csatlakozás minden feltételének. A biztonsággal, az igazságszolgáltatással, a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos hiányokat említik, amelyek szerintük veszélyeztethetik az EU biztonságát.
Nos, hogy bizonyítsák: az igazságszolgáltatás működik, ráadásul függetlenül a politikai hatalomtól, gyorsan vádat emeltek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot az erdélyi református egyháznak visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen.
Az ügyészég szerint Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, Marosán Tamás az Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa és Silviu Clim az igazságügyi minisztérium jogtanácsosa az iskolaépület visszaszolgáltatásával 1,3 millió eurós kárt okoztak az államnak, ezért személyi vagyonukat is zárolták.
A vád szerint a restitúciós bizottság tagjai egy 1990-ben kiállított telekkönyvi kivonat és a telekkönyv alapján szolgáltatták vissza az ingatlant, az eredeti telekkönyvnek pedig nem volt hiteles román fordítása. Habár 2002 áprilisában a közigazgatási minisztérium megállapította, hogy az ingatlant nem lehet visszaszolgáltatni, 2002 májusában a bizottság úgy döntött, az ingatlan a református egyház tulajdonában volt, és visszaszolgáltatta. 
Veszélyes precedensnek nevezte a Sepsiszentgyörgyön tárgyalt pert Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, hiszen ezáltal elkezdődhet a visszaszolgáltatott egyházi vagyon újraállamosítása. Az egyház soha nem kért olyant, ami nem volt a tulajdonában, mondta Kató Béla, s hangsúlyozta, az egyház ingatlanát nem lehet elvenni, akkor sem, ha ennek nagy ára van: a restitúciós bizottság tagjait meghurcolják, mert a bűnvádi eljárással azt kívánják sugallni, hogy így járhat, aki az egyház javára dönt tulajdonjogi kérdésekben.
''Felkészültem arra, hogy ha kell, a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságig viszem az ügyet, az igazamat fenntartom, a hamis vádemelés a román igazságszolgáltatás vakságára utal” -- mondta Markó Attila.
Ami viszont a legszomorúbb a történetben, hogy a Korrupció Ellenes Ügyészségen két sepsiszentgyörgyi magyar család tett bűnvádi feljelentést az egyház ellen, mert szerintük az Erdélyi Református Egyházkerület hamis dokumentumok alapján igényelte és kapta vissza a Székely Mikó Kollégium épületét. Benedek Levente közgazdász szerint az iskola soha nem volt az egyház tulajdona, a Székely Mikó Kollégiumot az állam -- azt elhallgatja, hogy a magyar állam -- és a város pénzéből, valamint közadakozásból épült; az 1800-as évek közepén egy császári és királyi tanügyminiszteri rendelettel az egyház fennhatósága alá helyezték, de nem került a tulajdonába.
Ami tény: az államosítást elrendelő 1948-as jogszabályban szerepel a Székely Mikó, az egyházkerület fiúiskolájaként. Az államosított ingatlanokat pedig törvény- és jogszerűen annak adják vissza, akitől annak idején elvették -- mondja az egyházkerület. Az eredeti telekkönyv 1900-ból való, és valóban a református egyházat jelöli meg az iskola tulajdonosaként. Igaz, hogy közadakozásból, állami és helyi önkormányzati támogatással épült Székelyföld egyik leghíresebb skólája, de ez a tulajdonjogon nem módosít. Az elmúlt években is épültek templomok, imaházak, iskolák állami vagy éppen külföldi segítséggel, de az ingatlanok az egyház és nem a támogató tulajdonába kerültek -- érvel meggyőzően az egyházkerület.
Az eset azt a sejtésünket igazolja, hogy még ha hatalmon van is az erdélyi magyarság érdekképviselete, a hatalom akkor is megszüntetné visszaszerzett jogainkat. A román politika szokása szerint kettős hasznot húzna minden számára hátrányos helyzetből. Ezúttal megfosztaná a református egyházat tulajdonától, és meggyőzné Európát, hogy igazságszolgáltatása független és hatékony.
Mintha azért kevesebb esélye lenne ma a sikerre, mint a múltban...