home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Szilágyi hazavár
Kartali Róbert
2019.08.31.
LXXIV. évf. 35. szám
Szilágyi hazavár

120 évvel ezelőtt telepítették be Szilágyit. Nevét alapítójáról, Szilágyi Dezsőről kapta

A falu központjában levő katolikus templomot 1906-ban szentelték fel, és Szent Istvánról nevezték el, ezért a falu búcsúját minden évben az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünket követő hétvégén tartják meg. A 120. évforduló nagy ünnep lenne a falubelieknek, viszont mára már annyira kiürült a település, hogy alig van, aki emlékezzen.

Az évforduló és a templom búcsúja alkalmából megtartott vasárnapi szentmisén színültig megtelt a templom, a szertartáson a környező települések plébánosai is részt vettek. A helyiek öröme mégsem felhőtlen. Mint mondják, a tömeget csupán a búcsúra hazalátogatók alkotják, így van ez húsvétkor és karácsonykor is. Ilyenkor jönnek haza a külföldre elszármazott falubeliek. Év közben, a hétköznapok során alig van már valaki Szilágyin.

Az 1899-ben betelepített falu mérnöki tervek alapján épült, a lakosok szinte egész Bácskát képviselték. Az 1990-es évek délszláv háborúi idején a magyar település lakosságának száma jelentősen lecsökkent, és több száz szerb menekült költözött be az üresen hagyott házakba. Az ’50-es évek közepén Szilágyi még csaknem 2000 lelket számlált, a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás adatai szerint az itt élők száma már az 1200-at sem érte el, jelenleg pedig a falu lakosai úgy vélik, hogy már alig maradtak mintegy 700-an, ennek pedig még a felét sem teszik ki a magyarok.


Kurin István, a bácskertesi és szilágyi plébános (a szerző felvételei)

A helyzet egyre siralmasabb — meséli Kurin István plébános, aki ez idáig Szilágyin teljesített egyházi szolgálatot, nemrégiben viszont áthelyezték Kupuszinára, ahol heti öt napon áll a hívek rendelkezésére, a hét másik két napján pedig visszajár Szilágyira. Mint mondja, a ’90-es években a bizonytalan helyzet miatt több százan kimenekültek külföldre, jelenleg ezek a családok Kanada, Norvégia, Svédország, Ausztria és Németország területén élnek, az egykori falu mintegy háromnegyede. A település megfogyatkozott lélekszáma azonban összekovácsolta a közösséget, és az összetartozni akarás nagyon érezhető.

— A faluban olyannyira megfogyatkozott a magyarság, hogy mindenki mindenben részt vesz, mert ha nem tenné, akkor nem működhetnének a szervezetek. Ezt pedig nem kötelességnek élik meg, a sors összekovácsolta őket. Így a fiatalok tagjai az önkéntes tűzoltó-egyesületnek, illetve részt vesznek a kultúrműsorokon is, a többi közt a Négyesfogaton, melyet Kupuszina, Gombos, Doroszló és Szilágyi kultúregyesületei szerveznek meg évente. Működik a József Attila Kultúrotthon, és van egy nyugdíjasotthon is. Évente egy bált is rendez a Stukatúr Zenekar, mely szintén tagja a kultúregyesületnek. A közösség összefogó és élni akaró, de ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor sajnos haldoklik a falu. Tíz-húsz év múlva a magyarság vagy a hívek száma tekintetében nem tudnék derűlátóan szólni, évi tíz-tizenöt temetés van ugyanis, keresztelő pedig alig. Ha van is, akkor az olyan szülők gyermekéé, akik már külföldön élnek, és hazajönnek megtartani a keresztelőt. Ez pedig a lakodalmakra is igaz, hazajönnek megtartani a lakodalmat a rokonságnak. Az idén már két ilyen is volt, és az ő gyermekeik is már külföldön fognak megszületni.

A misékre sokan elmennek, a templomba járók aránya itt a körülményekhez képest sokkal jobb, mint máshol — magyarázza Kurin atya.

— A templomot annak idején egy 1200-1300 lelkes falura tervezték, ahhoz képest, hogy most csupán 300-350 magyar él a településen, ez a templom kicsinek bizonyul. Régen vasárnap két szentmisét tartottak, most egyet, de arra mintegy 70-80 ember jön el, ami arányaiban nagyon jónak mondható. Most már sajnos nem vagyok itt állandóan, nincs mindennap szentmise, de amikor még volt, akkor hétköznapokon reggel tíz-tizenöt hívő is eljött a misére.


Az államilag védett vadkörtefa a falu határában

A falunak van egy Lurkóháza, valamint a határban található egy több száz éves vadkörtefa, mely védelem alatt áll. A templomparkban található Szilágyi Dezsőnek, a templom alapítójának a szobra, továbbá itt van az I. világháborúban elhunyt szilágyiak lerombolt turulmadaras emlékműve is, melynek a talapzata az áldozatul esettek névsorával még megvan, de a turulmadár már nincs — meséli a plébános.

— A ’90-es években meg akarták menteni a Turulmadarat, nehogy kárt tegyenek benne. Egy, a faluból elszármazott ember elvitte Magyarországra, de ellopták tőle. Voltak ígéretek a tehetősebb falubeliek részéről, hogy csináltatnak másikat, de ez a mai napig nem történt meg. A templom körüli parkban található Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének a szobra, melyet a tűzoltó-egyesület tagjai minden évben megkoszorúznak, illetve van még egy Szűz Mária-szobor is. A templom mögött pedig a község egy játszóteret csináltatott.

A falubeliek sajnálják és csalódottak, hogy nincs többé saját plébánosuk. Ha egy közösségnek nincs saját papja, akkor a közösség vesztésre áll. Az előző időszakban is volt egy olyan periódus, amikor a kupuszinai plébános járt át Szilágyira misézni. Amikor újra lett saját papja a falunak, nagyon örült a közösség, hiszen ha van pap, akkor az egy biztos pont, mind a magyarság, mind a hit tekintetében — mesélték a hívek az ünnepi vasárnapi szentmise után.

A helyi Kiss Ferenc Általános Iskolában magyar tanulók már alig vannak, a felső tagozatok megszűntek, így az ötödiktől nyolcadik osztályba járó tanulókat busszal szállítják nap mint nap a bácskertesi iskolába. Szeptembertől az alsó tagozatban már csak három tanulója marad az intézménynek — mondta el Blažević Hargita tanítónő.

— Egy harmadikos és két negyedik osztályos tanulóval kezdjük az évet, a felsősöknek sajnos már öt éve utazniuk kell. Az óvodába öt vagy hat magyar gyermek van beíratva, ők még nagyon fiatalok, de általuk van még egy kis remény, hogy folytatódik a magyar nyelvű oktatás. Nincs se házasság, se keresztelő, se gyerek. Az idén egyébként négy kisgyerek született szilágyi anyukáktól, de ők is már mind külföldön élnek.

A tanítónő szerint a kis létszám miatt a gyerekek mintha magántanulók volnának az iskolában, ami előnyükre válik.

— Leginkább egyéni módszert alkalmazok a tanítás során, mindenkire külön tudok koncentrálni, ez pedig jó hatással van a diákok fejlődésére. A felsős tagozatba induló gyerekek mind kitűnő tanulmányi eredményeket értek el a későbbiek során, és a legjobbak közé tartoznak. Erre büszke vagyok, hiszen sokan ellene vannak a kombinált tagozatnak. Igaz, hogy nehéz, de a tanulók a saját tananyagukon kívül állandóan ismételnek, illetve előre is tanulnak. Ennek pedig az a pozitívuma, hogy nagyon önállóak.

A falu lakosai leginkább földműveléssel foglalkoznak, csakhogy Szilágyin szikes a föld, és a minősége is nagyon rossz. Amíg máshol akár 10 000 euróba is kerülhet egy hold föld, itt ennek a töredékéért is lehet ekkora területet venni. Francia Flórián szilágyi gazdálkodó szerint a harmadosztályú földek a legjobbak a környéken, de azokból nagyon kevés van, a rosszabb minőségűek pedig heted- és nyolcadosztályúak, ezeket csak legeltetésre lehet használni. Szerinte néhány éve egy kicsit felverték a földek árát, holdanként 1000 euróra becsüli az alsó kategóriás területeket, és 3-4000-re a jobb minőségűeket.

A faluban rengeteg az üres ház, a helyiek szerint két lakott épület között megesik, hogy négy-öt már üresen áll. Értékük az állapotuktól függően 6-8, esetleg 10 000 euró, de az alacsony ingatlanárak ellenére nem igazán van arra példa, hogy valaki itt vegyen házat, azaz a faluba költözzön. Az itt élők arról sem tudnak, hogy valaki esetleg pályázat útján vásárolt volna itt ingatlant a családjának.

 


A szilágyi Szent István római katolikus templom

A neogótikus stílusban épült templom 45 méter magas tornya a falu egyik jelképe. Helyzete egyedi, hiszen egy hatalmas park veszi körül, mely korábban mocsár volt. A templomot jó mesterek építették, hiszen a területet úgy feltöltötték és ledöngölték az építkezés megkezdése előtt, hogy az alapok egyáltalán nem süllyednek, illetve a falak sem repedeznek. A templom Szilágyin a mai napig szilárdan áll — mondta Kurin István atya.

 

 


 

 

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..