home 2024. április 18., Andrea napja
Online előfizetés
Szeressétek egymást a tengeren!
(—)
2013.12.30.
LXIX. évf. 1. szám
Szeressétek egymást a tengeren!

A szerbiai politikai közszférában az idei évben Dragan Marković Palma jagodinai polgármester frappáns kijelentéseit tekinthetjük a legemlékezetesebbeknek. Két olyan mementót is találtunk, amelyek vélhetőleg oldó hatással voltak az egyébként túlfeszített politikai életünkre.

Ugyancsak nagyra értékeltük azt, hogy az áprilisi újvidéki tüntetőket még Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga funkcionáriusa is köszöntötte, igaz, joghurt nélkül, mert megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az amúgy vendéglátó vajdaságiak sajnos ezt már nem engedhetik meg maguknak. A mögöttünk levő évben politikusaink ábrándoztak a Szilícium-völgyről, és azt is megtudhattuk, hogy azért Texas mégiscsak közelebb van hozzánk. A botrányok kategóriában a kisérettségi körül kialakult perpatvart tartottuk dobogóhelyre érdemesnek. Bár mindenki a gazdaság mélyrepüléséről panaszkodik, mi arra a megállapításra jutottunk, hogy mindez vélhetőleg csak figyelemelterelés, ugyanis hivatalosan is kimutatták, hogy a belgrádi ingatlanok ára a torontói ingatlanokéval vetekedik, vagyis aggodalomra — munkanélküliség ide, vagy oda — semmi okunk. S ha már az érettségizés nem is megy ebben az országban zökkenőmentesen, azt azért el kell ismernünk, hogy a parlamentben dolgozók valóban mindent megtettek a kultúra fellendítéséért, ha máshogy nem, hát frappáns dalszövegek idézésével. 2013-ban ráadásul még azt is megéltük, hogy Nikolić államelnök igazi, hivatalos okmánnyal igazolható harcművész lett, Dačić miniszterelnök pedig a Nobel-békedíj várományosa. Következzenek hát az év belpolitikai eseményei szerkesztőségünk szubjektív szemszögéből.

Ne verekedjetek!

Dragan Marković Palma jagodinai polgármester és az Egységes Szerbia Párt elnöke januárban intézett felszólítást a szerbiai önkormányzatok képviselőihez. Palma arra kérte a helyi politikusokat, hogy az esetleges hatalmi átalakításoknál ne veszekedjenek és ne verekedjenek. A békességre konkrét példát is hozott, amikor a saját önkormányzatát állította mércének:

Nálunk (Jagodinában) nincsenek politikai összecsapások, megbeszélünk mindent, így a városi képviselő-testület ülései is hattól tizenöt percig tartanak. Mindezt annak az egységnek köszönhetjük, amely Jagodinában van, s ennek tudhatóak be a sikeres fejlesztési eredmények is” — hangsúlyozta az elmúlt években bombasztikus kijelentéseiről elhíresült jagodinai polgármester. (Blic)

Bocsi, joghurt nincs

Mint arra a tisztelt Olvasók is emlékeznek, április közepén a belgrádi kormánypártok Bojan Pajtić tartományi kormányfő lemondását és az előrehozott választások kiírását követelve tüntetést szerveztek Újvidéken. Az akkori történéseket sokan az 1988. évi joghurtforradalomhoz hasonlították. Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese a Beta megkeresésére többek között a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „A Liga köszönti a Szerbia minden tájáról érkező meetingelőket, ugyanakkor elnézést kér, hogy nem tudja őket joghurttal megkínálni, Vajdaságot ugyanis kifosztották.” (Beta)

Jön a szerb Szilícium-völgy?

Erről a témáról is nyilatkozott májusban Aleksandar Vučić első kormányfő-helyettes, aki szerint az egyik kulcskérdés a külföldi befektetőknek az országba vonzása. A Pink tévének adott interjúban azt is elmondta, hogy az Arab Emírségekkel abban állapodtak meg, hogy amerikai mintára Szerbiában is kiépítik az itteni chipgyártás központját, a szerb Szilícium-völgyet, amely a mostani foglalkoztatási problémák 20-30 százalékára is megoldást jelentene. Hogy egy ilyen volumenű beruházás után Szerbia számára egyáltalán rendelkezésre áll-e a megfelelő szakemberállomány, arról Vučić egy mondatot sem szólt... (TV PINK)

Dačić a Szilícium-völgyben — Tényleg jön az Intel?

Amíg május elején Vučić miniszterelnök-helyettes csak áradozott a leendő szerb Szilícium-völgyről, addig Ivica Dačić kormányfő személyesen fel is kereste az informatika első számú bázisát Kaliforniában. A májusi hírek szerint sikerült megállapodást kötnie a Windows operációs rendszert gyártó Microsoft vállalattal, ugyanakkor a nagy dobás a világ első számú processzorgyártójának, az Intelnek a Szerbiába csábítása lenne. Állítólag a cég menedzsmentje hajlik is arra, hogy gyártósort telepítsen Szerbiába. (Beta)

Vajdaság az új (orosz) Texas

Vajdaság alatt több milliárd dollárnyi értékű gázkészlet van, a legnagyobb gondot ennek a felszínre hozatala jelenti. A Becskerek melletti Melencén már két próbafúrást is végeztek, amelyek megerősítették a feltételezéseket. Az időközben orosz kézre került NIS jelenleg egy új technológia kifejlesztésén dolgozik, amellyel az értékes energiahordozót a felszínre lehet hozni. Az oroszok úgy számolnak, hogy 2016-ig összesen 25 furatuk lesz. Jelenleg Szerbiában 95 ilyen van, s eddig mintegy 670 millió köbméter természetes gázt hoztak a felszínre. A szakértők minimum 30 milliárd köbméterre becsülik azt a mennyiséget, amennyit a föld magában rejt. Ez a jelenlegi árfolyammal számolva mintegy 12 milliárd dollárt tesz ki. (Dnevnik)

Botrány a kisérettségin — kiszivárogtak a kérdések

Az idei évben először adtak számot tudásukról az általános iskolák végzősei. Illetve: adtak volna, ha az ún. kisérettségi feladatsorai még a vizsgák előtt nem szivárognak ki. Emiatt a matematika érettségit egy nappal el is halasztották. A belgrádi sajtó júniusban számos cikket közölt azzal kapcsolatban, hogy hol és hogyan árulták különféle összegekért a megoldókulcsokat. Bár az illetékesek tagadták, hogy az anyanyelvi teszt kérdései is idő előtt a vizsgázók kezébe kerültek, időközben mégis kiderült, hogy ebben az esetben is sokan előre tudták a megoldásokat. A botrány miatt erős nyomás nehezedett Žarko Obradović oktatásögyi miniszterre, akinek a lemondását sokan követelték. Időközben fény derült a kiszivárogtató kilétére is. Minderről személyesen Ivica Dačić miniszterelnök számolt be a sajtó képviselőinek. Mint mondta, a feladatokat a Hivatalos Közlöny nyomdájának egyik dolgozója lopta el, s vélhetőleg több tettestársa is akadt. (RTS, Tanjug, Beta)

Egy kis rock and roll a parlamentben

Meglepő fordulatot vett nyáron a költségvetési vita a parlamentben, ahol a képviselők és Dinkić (akkori) miniszter ismert szerbiai rockénekesek idézeteivel vitatkoztak egymással, illetves szórakoztatták a nagyérdemű, szebb napokat is látott nézőközönséget. Milan Mladenović ismert verssorain kívül az országgyűlésben visszhangzottak még Oliver Mandić, Rambo Amadeus szavai is, de a Partibrejkers együttes sem maradhatott ki. Akik előadták: Bojan Đurić liberális képviselő, Mlađan Dinkić gazdaságügyi és pénzügyminiszter — először, Borislav Stefanović, a demokraták frakcióvezetője, majd ismét Dinkić, immáron másodszor. Reméljük, legközelebb zenei aláfestést is biztosítanak majd... (Telegraf)

Nikolić, a harcművész

A nyár végén Tomislav Nikolić szerb elnököt a Bosznia-Hercegovina Dzsúdó Szövetség a Boszniai Szerb Köztársaság Dzsúdó Szövetségének felterjesztésére fekete övvel és az ezzel együtt dukáló mesteri ranggal tüntette ki. Miodrag Mrdić, a Bosznia-Hercegovina Dzsúdó Szövetség elnöke az átadáskor hozzátette, hogy így most már könnyebb lesz Putin orosz elnökkel is tárgyalni. (B92)

Torontói áron a lakások

A Večernje novosti összehasonlító elemzést készített a balkáni ingatlan árakról. Ezek szerint Belgrádban az ingatlanok négyzetmétere átlagban 1400 euróba kerül. Zágrábban 1700, Szarajevóban 1020, Podgoricában pedig 1000 euró. A mostani árak egyébként az elmúlt évek zuhanásának az eredményei. A szakértők szerint 2008 óta mintegy negyven százalékot estek az árak, ettől függetlenül a polgárok többsége számára azok még mindig irreálisan magasak. Amúgy a belgrádi négyzetméterárak 900-tól 3500 euróig terjednek, és a hozzáértők azt is elmondták, hogy sok helyen a magas összegek egyáltalán nem jelentenek minőséget. Példának okáért ugyanannyi pénzért Zürichben és Bécsben háromszor vagy négyszer jobb minőségű lakásokat lehet venni.

— Nemrégiben történt meg az az eset, hogy az egyik ügyfél 1200 eurós négyzetméteráron eladta a belgrádi lakását, s ugyanazon a pénzen a kanadai Torontóban vásárolt magának egy másikat — mindezt Zoran Stojanović ingatlanszakértő nyilatkozta a belgrádi napilapnak. (Večernje novosti)

Nobel-díjra jelölték

Az év egyik utolsó híre volt az a nagy feltűnést keltő bejelentés, miszerint az Egyesült Államok Kongresszusában tevékenykedő szerb és albán lobbi közösen terjesztették fel Nobel-békedíjra Ivica Dačić szerb miniszterelnököt, Hashim Tachi koszovói miniszterelnököt, illetve Catherine Ashtont, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Az indoklás szerint a felterjesztett személyek történelmi fordulatot hajtottak végre az áprilisban elfogadott megegyezéssel, amely egy turbulens időszakot zár le a Balkán múltjában. Ivica Dačić szerb miniszterelnök minderre azt mondta: ez jobb hír, mintha Hágából (vélhetőleg a Nemzetközi Bíróságtól) kapna meghívót. (Tanjug)

Szerbia kijutott a tengerre!

Augusztus közepére az évszázados szerb álom valóra vált — Szerbia tengerparti állam lett! Még ha a térképek nem is ezt mutatják, Jagodina polgármestere, a nagyotmondásairól elhíresült Dragan Marković Palma arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy Hrisopuli és Katerini görög városok mintegy öt hektár, közvetlenül az Égei-tenger mellett fekvő földterületet adományoztak Jagodina városának, ahova természetesen a szerb nemzeti lobogót is kifogják majd tűzni. „Nézzék csak, ez itt Keramonti, szembe vele fekszik Thassos szigete, s az is szerb föld. Itt szúrtuk le a homokba a szerb trikolort” — mondta lelkesedve az újságíróknak a jagodinai polgármester, aki most már azt vizionálja, hogy a jövőben ide, a „szerb tengerre” fogják majd hozni a szerbeket, de nem mint turistákat, hanem mint házigazdákat. (Fonet)

Nyest drámája szerb módra

Az ősz első hírei között tudhattuk meg, hogy nagy bajban vannak a dél-bácskai Nyest (Neštin) falu lakói. Ez a település ugyanis a Duna túloldalán található, közvetlenül a Horvátországhoz tartozó Újlak (Ilok) mellett, adminisztratív szempontból viszont a település Palánkához tartozik. Amikor a polgárok, de elsősorban a kisiskolások nap mint nap Palánkára igyekeznek az ügyes-bajos dolgaik intézésére, kétszer is be, illetve ki kell lépniük az Európai Unióhoz tartozó Horvátország területére, mivel a Palánkát összekötő híd Újlaknál, horvát területen található. Ezt csak útlevéllel tehetik meg, a hercehurca pedig azt eredményezi, hogy a nyesti polgárok naponta nyolc (8!) pecsétet is kapnak az útlevelükbe. A legközelebbi híd egyébként Újvidéknél található, emiatt sokan fontolgatják a településről való elköltözést. (RTS)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..