A MÁSIK DEKLARÁCIÓ. A szerbiai parlament 2010. március 31-én fogadta el a srebrenicai mészárlást elítélő deklarációt. A szerbek által elkövetett háborús bűntett elítélésére - 1995-ben több mint 8000 bosnyák férfit gyilkoltak le a srebrenicai megtorlásban - Belgrádban csak tizenöt évvel az esemény után kerülhetett sor. A dokumentum megszavazása ilyen késedelemmel is egyedül azzal a föltétellel sikerülhetett, hogy lesz egy másik deklaráció is. Egy másik, mely elítéli a szerbek ellen elkövetett mindazokat a bűntetteket, amelyek a 90-es évek háborúiban Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Kosovóban, illetve az 1999-es NATO-bombázások idején történtek. Ezt a második deklarációt fogadta el (133 képviselő szavazatával) múlt csütörtökön, október 14-én Belgrádban a szerbiai parlament. Pásztor Bálint a szavazás előtt azt nyilatkozta napilapunknak, hogy a VMSZ képviselői támogatni fogják szavazatukkal a határozatot, mert a dokumentum összeállításakor elfogadták a VMSZ javaslatát, hogy a deklarációban ne csak a szerb nemzetről, hanem Szerbia más nemzetiségű állampolgárairól is emlékezzenek meg: ,,Nagyon sok embert kényszeríttek egyenruhába a kilencvenes években, és közülük nem mindenki volt szerb nemzetiségű. Magyarokat, horvátokat és egyéb kisebbségi férfiakat kényszeríttek a háborúban való részvételre. Ezek közül az emberek közül sokan meghaltak vagy megsérültek, ezért természetes, hogy róluk is megemlékezzünk'.
ELÍTÉLNI AZ 1944/45-ÖS ATROCITÁSOKAT IS! Parlamenti felszólalásában Pásztor Bálint arról beszélt, hogy a szerb parlamentnek el kellene ítélnie azokat, a magyarok ellen elkövetett bűntetteket is, amelyeket a jugoszláv partizánok követtek el 1944/45-ben a Vajdaságban. A bírósági eljárás nélkül, pusztán a nemzeti hovatartozásuk miatt agyonlőtt emberekről, a megtorlások áldozatairól a szerb nyilvánosságnak tudnia kell. Egy évvel ezelőtt a magyar és a szerb köztársasági elnök abban állapodott meg, hogy tényfeltáró magyar-szerb vegyes bizottság alakul. A Magyar Tudományos Akadémia keretében már megalakult ez a munkacsoport, a szerb oldalon azonban még mindig nem nevezték ki a testület tagjait.
KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN. A Magyarország és Szerbia tudományos akadémiái által létrehozott, az 1941-1945 között a vajdasági eseményeket vizsgáló vegyes bizottság tevékenységéről is szó esett október 15-én Budapesten a két ország külügyminiszterének a találkozóján. Mint ismeretes: kinevezését követően Martonyi János magyar külügyminiszter első hivatalos látogatásának célállomása Belgrád volt. A múlt pénteken ezt a látogatást viszonozta Vuk Jeremić, Szerbia külügyminisztere Budapesten. A találkozón szó volt Magyarország esedékes EU-elnökségéről (melyre 2011 első felében kerül majd sor), Szerbia uniós csatlakozásának a szándékairól, s természetesen a kétoldali kapcsolatokról. Martonyi János ezen a találkozón is megismételte: Magyarország erőteljesen támogatja Szerbia EU-hoz való csatlakozását, és bejelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök hamarosan Belgrádba látogat.
A FELE SEM TRÉFA. Október 10-én, Belgrád szétverésének napján (a melegfelvonulás elleni tiltakozás volt az ürügy), az esti tévéműsorokban nyilatkozók még azt mondták: a kilátástalanság miatt elkeseredett gyerekek voltak, akik törtek-zúztak, gyújtogattak, rendőröket sebesítettek meg. Két nappal később, kedden, a genovai focimeccs szétverését követően már a napnál is világosabbá vált: a gyerekekről szóló teória nem állja meg a helyét. Ennek már a fele sem tréfa. A tekintélyes újságíró, Miloš Vasić szerint ,,hogy kik azok, akiknek nem felel meg az európai jövő, nem szorul különösebb magyarázatra. A veszély ebben az esetben azért nevezhető súlyosnak, mert itt a futballmaffia és a politikai erők egy - mondjuk úgy - fenomenális kombinációjáról van szó, amely mindenáron létre akar hozni egy polgárháborúra kész, rezsimváltó utcai sereget, amely csak a megfelelő alkalomra, a bevetés legjobb pillanatára vár'.
Egy héttel a belgrádi zavargások után, október 17-én maga az államfő, Boris Tadić jelentette be: Szerbia le fog számolni ,,a futballhuligánokat felhasználó szervezett bűnözéssel', ennek érdekében a parlament - rendkívüli ülés keretében - megszigorítja a büntetőtörvénykönyvet, a Btk.-t!
A SZERVEZETT BëNÖZÉS GYENGÍTENI AKARJA AZ ÁLLAMOT. ,,Minden társadalomban vannak szélsőségesek. Margaret Thatcher annak idején kijelentette, hogy Angliát nem a huligánok fogják vezetni, hanem az angol állam fogja megszabni a futballhuligánok sorsát. Így cselekszik Szerbiai is' - nyilatkozta a Politika napilapnak adott interjúban Boris Tadić. Szavai szerint az ország meg fog küzdeni a szervezett bűnözéssel, mely a futballhuligánok révén próbálja legyengíteni az államot. Jogi úton, egy szigorúbb büntetőtörvény alkalmazásával először a maffiavezérekkel számol le az állam, majd felszámolja a szélsőséges szurkolócsoportokat és a szélsőséges politikai szervezeteket is.
A hatékony leszámolás érdekében az igazságügyi minisztérium javaslatot tett a Btk. megszigorítására. A javaslat szerint ezentúl vizsgálati fogságba helyezhetőek lesznek az 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntethető bűntények elkövetői, valamint a sport- és más rendezvényeken erőszakosan viselkedő személyek is. A rövidített eljárásra vonatkozó előírások is módosulnak, ami az elzárás esetében azt jelenti, hogy az eddigi 8 nap helyett 30 napig tarthatják fogva a gyanúsítottakat. Slavica Đukić-Dejanović, a szerbiai parlament elnök vasárnap bejelentette: megszakítja a parlament rendes ülését, és rendkívüli eljárás keretében kerül napirendre az igazságügyi minisztérium javaslata a Btk. megváltoztatására. A képviselőknek egy napjuk lesz az elvi vitára, melyet 24 órás szünet követ. A házelnök feltételezi, hogy módosítási javaslatok is érkeznek majd, amelyeket véleményezni kell, de biztos abban, hogy a képviselőház még ezen a héten befejezi az ülést, azaz a törvényhozás módosítja a Btk.-t.
ÚJ TARTOMÁNYI OMBUDSMAN. Dr. Dejan Janča professzor úr halálával megüresedett a tartományi ombudsmani poszt. Múlt heti ülésén a tartományi parlament erre a tisztségre Heinrich Muškinja Anikót nevezte ki. ,,Feltett szándékom, hogy állandó terepi munkával közelebb hozzam az iroda tevékenységét a polgárokhoz. Szeretném, ha a lakosság magának érezné az ombudsmani hivatal tevékenységét, és bátran fordulnának hozzánk a polgárok ügyes-bajos dolgaikkal' - nyilatkozta kinevezése kapcsán a Magyar Szónak Heinrich Muškinja Anikó.