Szent István királyunk alkotása maradandó
Tóth Lívia
2006.08.16.
LXI. évf. 33. szám
Szent István királyunk alkotása maradandó

Mgr. Pál Tibor az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékének tanársegédje. Szűkebb kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem, valamint szerb-magyar kapcsolatok, elsősorban a keleti kérdés szemszögéből nézve. A történésszel most mégis egy jóval korábbi időszakról, Sz...

Mgr. Pál Tibor az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékének tanársegédje. Szűkebb kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem, valamint szerb-magyar kapcsolatok, elsősorban a keleti kérdés szemszögéből nézve. A történésszel most mégis egy jóval korábbi időszakról, Szent István koráról, életművéről beszélgettünk.
- A magyar társadalom a többnyire sikertelenül végződő kalandozások idején a X. század közepe táján, belső és külső okok hatására válságba került. Abban az időben Európa is mindinkább a megnyugvást és a stabilizálódást kereste. A jövő egyre jobban a kereszténység elvei alapján létrejövő új államképződmények kialakulásának kedvezett. A magyaroknál az államképződés külső és belső tényezők hatására Géza fejedelem (972-997) idején kezdődött meg. Géza békés külpolitikájával és központosító belpolitikájával elérte azt, hogy az örökébe lépő fiára, Vajkra, a későbbi I. István királyra, egy, az akkori Európában gyökereit megvetett ország továbbfejlesztését hagyhatta feladatul. Vajk, majd István, trónra kerülve (997-1038) folytatta apja politikáját. A nyugati kereszténység felvételével a nyugati államszervezési elvek követésével először saját szállásterületének, az Észak-Dunántúlnak, majd az egész országnak a kapcsolatait összekötötte, ill. megerősítette azokat az akkori nyugat-európai kultúrával. Megszervezte az ország területi igazgatását, rögzítette a letelepült életformához szükséges alapelveket, és erős kézzel követelte meg azok betartását a Kárpát-medencében élő népektől. Koronát kért és kapott a pápától, II. Szilvesztertől, mint az önálló európai uralkodók, és ezzel a Kárpát-medencében létrehozott egy erős hűbéri magyar államalakulatot. István a maga korában nagy műveltségű uralkodónak számított. A korabeli források szerint apja, Géza, uralkodásra nevelte őt: a hadiismeretek elsajátítása mellett arról is gondoskodott, hogy fia a kor nyelvét, a latint is megtanulja.
Uralkodásának több évtizede alatt István király folyamatosan szervezte a világi és az egyházi közigazgatási egységeket (vármegye, egyházmegye stb.). Uralkodása alatt mintegy 45-50 vármegye jött létre, s ezekkel egyidejűleg sikerült neki a tervezett 12 püspökségből élete alatt tízet felállítani, melyek közül kettőt, az esztergomit és a kalocsait, érsekségi rangra emelt. A püspökségek mellett megannyi kolostort, apátságot hozott létre, amelyek közül a legjelentősebb a pannonhalmi bencés apátság volt. A másik jelentős, az élet szinte minden területére kiterjedő tevékenysége a törvényhozásban mutatkozott meg. Uralkodása alatt két törvénykönyvet adott ki. Egyet közvetlenül megkoronázása után, egyet pedig uralkodása vége felé.
A kereszténység terjesztésében elért érdemei elismeréséül István királyt 1083-ban a pápa szentté avatta. Azóta tisztelik a magyarok I. István államalapító királyukat Szent Istvánként. Szent István király kultusza 2000. augusztus 20-án teljesült be, amikor a konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, s ezáltal az egyetemes keresztény világ szentjévé vált.
* Életműve hogyan tükröződik a mai társadalmunkban?
- Ezer év távlatából is látható Szent István király maradandó alkotása. A magyar nép megmaradását biztosította azzal, hogy őseinket rákényszerítette a kereszténység felvételére és az Európához való felzárkózásra, ami által nem jutott a hunok, az avarok és más, a történelem folyamán eltűnt népek sorsára. E törekvésével nemcsak a puszta megmaradást biztosította, hanem társadalmi modernizációt is végrehajtott a kor követelményeinek megfelelően, ami egyben az ember és Isten, ember és természet viszonyának átértékelését is jelentette. Ez egyben az új életrend felvétele is volt. A keresztény hit, amely az evilági szenvedésekért kárpótlásul a túlvilági örök életet helyezte kilátásba, megbízható szövetségese lett akkor és a későbbiekben is az állami szervezetet erőszakosan terjesztő királyi, ispáni és nemesi rétegnek is. Az állam és az egyház ilyenfajta összefonódása szavatolta mindkét intézmény részére a megmaradást az elkövetkező vérzivataros évtizedekben és évszázadokban.
A Szent István által alapított állam továbbfejlődésével alakultak ki még a középkorban azok az elvek, amelyek alapján az államnak a modernizáció eszközévé kell válnia. Ez a magyar történelemben például azt is jelentette, hogy olykor, ellentétben az újkor folyamán Európában kialakult, központosításra törekvő államtípussal, megértve a sajátosságokat, meghagyta a különböző autonómiák rendszerét szinte egészen 1918-ig. Ilyenek voltak a regionális autonómiák (Erdély, a bánságok, az önkormányzati autonómiák), az etnikai autonómiák (jászkunok, székelyek, szászok), a szakmai autonómiák (a céhek, egyesületek), vagy pl. az egyházak, megyék stb. autonómiája, de ide tartoztak a 18-19. században az akkori magyar állam határai között élő katonáskodó népek, pl. a szerbek kiváltságai is. Az előbbiek közül nem egy még államalapító királyunk, ill. Árpád-házi utódai idejéből származik, kötelezve bennünket egyben arra is, hogy a körülményekhez és szükségletekhez igazodva ezeket továbbfejlesszük, új tartalmakkal töltsük fel és éltessük őket.
* Az anyaországban a korábbi rendszerben augusztus 20-a kommunista ünnep volt, de a határon kívül élő magyarok sem vállalhatták fel nyíltan.
- Szent Istvánról és művéről eléggé tájékozottak a magyarok, annak ellenére, hogy nem minden korszakban kezelték megfelelően. Talán azt mondhatom, hogy a szocialista korszakban inkább az egyház ünnepelte, de akkor is ünnepelték. Annak ellenére, hogy augusztus 20-át hivatalosan az alkotmány ünnepének tartották, szinte mindenki tudta, hogy az valójában Szent István ünnepe. Hiszen Budapesten akkor is megtartották a körmenetet a Szent Jobbal az élen. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy első királyunkat elfeledték az emberek. A rendszerváltás óta ez még hatványozottabban érződik. Pl. azóta sok önkormányzatban az új kenyér ünnepét is augusztus 20-án ünneplik. Ez vidékünkön is sok helyütt így van.
* Milyen mértékben szerepel Szent István az iskolai tananyagban?
- Még a szocialista korszakban sem hagyták ki teljesen Szent Istvánt a tankönyvekből. Jómagam még az általános iskolában is tanultam róla. Esetleg egyes túlbuzgó pedagógusok hagyták ki a korábbiakban. Manapság a helyzethez igazodva ez is megváltozott. Mind az elemi iskolai, mind a középiskolai tananyagban jelen van István király. Viszonyainkhoz mérve jelentős mértékben van jelen. Pl. az általános iskolai tankönyvben még külön olvasmány is szól róla. Megjegyzem, hogy a vajdasági magyar diákok a legújabb program szerint az általános iskola 4. osztályában tanulnak róla először, a természet és társadalom nevű tantárgy keretében. Itt is csak azt mondhatom, hogy a jelenleg meglehetősen szabad rendszerben az előírtakon kívül a pedagógusok többet is megtaníthatnak a gyerekeknek Szent István királyról, amennyiben ezt ők maguk, de a diákok is igénylik.
* Mit szívlelhetne meg a mai ember első királyunk viselkedéséből, tanításából?
- Szent István fiához intézett szavait (intelmek), amelyek az idegenek befogadásáról szólnak - melyek által az állam is csak nyerhetne - a későbbiekben a magyar politikai elit képviselői is sokat idézték, mintegy igazolásként az ezekhez a népekhez való viszonyulásukkor. Ha azonban mélyebben belegondolunk, államalapító királyunk szavai a mai viszonyok közepette talán máshogyan is értelmezhetőek, méghozzá magyar-magyar viszonylatban. Az egykori államkeret szétesett, s most jelenleg a magyarság több államban él, így a befogadást az anyaország szempontjából vonatkoztathatjuk az elszakadt nemzetrészekre is. Ez a mai magyar politikai elit történelmi felelőssége, s a kérdés csak az, hogy a hatalmon levők ezt így érzik-e. Merjük-e azt hinni, hogy a határmódosítás nélküli nemzeti integráció, mint a befogadásról szóló intelmek - ezúttal a saját nemzetre vonatkozóan - megvalósul, és ezáltal újra egy nemzetté válhatunk?

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..